Üzleti tippek

Arra még várhat, hogy a főnöke fizesse a hitelét

A cégek többsége kivár a lakáscélú hiteltámogatás bevezetésével. Többnyire a többletfeladatok riasztják el a munkáltatókat az új cafeteria elemtől.

Elvileg már fél éve, a gyakorlatban a rendelet április 4-i megjelenése óta a vállalkozások adómentesen támogathatják a munkavállalók lakáscélú hiteltörlesztését.

A munkáltatók több mint fele legalább az év végéig kivár

A Trenkwalder tapasztalatai szerint jelentős részük tart a hiteltámogatás többletfeladataitól. Az adómentesség feltételeinek vizsgálata ugyanis a munkáltató felelőssége. A személyzeti szolgáltató cég szerint az adómentesség feltételeinek igazítása, illetve az ellenőrzési felelősség szűkítése kellene ahhoz, hogy jelentősen bővüljön az a kör, amely a közeljövőben bevezetné ezt a cafeteria elemet.

A megkérdezett társaságok jelentős része arra hivatkozott, hogy kivárja, milyen piaci tapasztalatok gyűlnek össze, illetve milyen ügymenetet alakít ki a többi szereplő – például a bankok és az adóhatóság. Emellett a devizahitelekkel kapcsolatban jelenleg is zajló törvénykezési folyamat szintén sokakat kivárásra késztet.

Ettől félnek a munkáltatók

A Cafeteria Trend szakportál májusi felmérése szerint a cégek 51 százaléka év végéig egyáltalán nem tervezi, hogy lakáscélú hiteltámogatást nyújtson a dolgozóknak. Ez az arány az év végéhez közeledve, a nehézségekkel való szembesülés miatt folyamatosan emelkedhet.

Az adómentesség megállapításához a munkáltatónak számos feltételt kell vizsgálnia:

– a támogatás nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát,

– a lakás nem haladhatja meg a külön kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (ez az együtt költözők számának és a szobák számának függvénye),

– ha nem lakásvásárlásra fordították a hitelt, akkor ellenőrizni kell, hogy abból korszerűsítést hajtottak-e végre vagy olyan felújítást végeztek, amelyre nem kapható adómentesség.

Különösen az utóbbi szempont vizsgálata okozhat gondot a cégeknek. „Egy HR-munkatárs nem kompetens abban, hogy olyan adatokat, dokumentumokat vizsgáljon, mint például közjegyzői okiratok, építési számlák, műszaki ellenőri igazolások” – véli a Trenkwalder HR szolgáltatási üzletágának vezetője.

Fotó: MTI / Balaton József

„Sok esetben pedig még az ezzel foglalkozó szakértőnek is nehéz szétválasztani, hogy egy felújítás mekkora részben tekinthető korszerűsítésnek, ami után igénybe vehető a kedvezményes munkáltatói támogatás” – tette hozzá Molnár Mónika.

Van olyan bank, amelyik már lépett

Számos bank, felismerve a problémát, kialakított olyan szolgáltatást, amely a fenti vizsgálat terheit leveszi a munkáltató válláról. De azon felül, hogy ez jelentős többletköltséget jelent, nem minden esetben tisztázott az sem, hogy ha a támogatás mégis jogtalannak bizonyul, akkor a bank a felelősséget is átvállalja-e.

A vizsgálatot évente csupán egy alkalommal kell elvégezni, ám az együttlakók számának változása, vagy éppen a törlesztőrészlet csökkenése (például részleges előtörlesztés esetén) év közben is csökkentheti az igénybe vehető adómentes támogatás összegét. Ma ennek nyomon követése is a munkáltató felelőssége.

Ha utólag derül ki, hogy a munkavállaló nem jogosult az adómentes támogatásra, a kapcsolódó adó- és járulékterheket a munkáltatónak kell állnia.

Így lehetne népszerűbb a lakáscélú hiteltámogatás

Egy, a közelmúltban benyújtott törvénymódosító javaslat tovább bővítené a támogatható hitelek körét. Ennek értelmében – ha megszavazza a parlament – egyrészt nemcsak a hitelintézetektől és a munkáltatóktól, hanem a pénzügyi vállalkozásoktól felvett hitel is támogatható lesz. Másrészt, ha a lakás már nincs a munkavállaló tulajdonában, csak a hitel, akkor is járhat a támogatás.

A munkáltatók körében azonban csak akkor várható, hogy érdemben nő az elérhetősége ennek a támogatásnak, ha további szabályozási változásokat hajtanak végre – teszik hozzá a Trenkwalder szakemberei.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik