A munkahelyvédelmi program legtöbbet emlegetett elemei – így például a járulékcsökkentések és a kisadó bevezetése – mellett a tízes lista végén is érdemes körülnézni. Az akcióterv kilencedik pontja például elsősorban a devizahiteles és importőrcégeknek kedvez. A számviteli szabályok könnyítésével segítenének ugyanis az árfolyamveszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon. A tervezett jogszabály-módosítás lehetővé tenné, hogy a cégeknek a tőkehelyzetük megítélésénél nem kellene beszámítaniuk az árfolyamveszteségeket, így az elvesztett tőke azonnali visszapótlása is mellőzhető lenne.
A mostani szabályozás alapján, ha két egymást követő évben a saját tőke nem éri el a jegyzett tőkét, akkor kötelező a feltőkésítés. Tavaly év végén az árfolyamok rendkívüli kilengése miatt elképesztő árfolyamveszteségek keletkeztek egyes társaságoknál, és ennek hatása a több százmillió forintot is elérte. Így egyértelmű, hogy a tervezet alapján átmenetileg jelentős többletterhektől szabadulhatnak meg a vállalkozások – összegezte Szmicsek Sándor, a Mazars Kft. adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere.
| Egy kis számvitel |
|
A saját tőke a gazdálkodó vagyonának saját forrása, amelynek finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását. A jegyzett tőke a Cégbíróságon bejegyzett tőke, amely a létesítő okirat (társasági szerződés) szerinti tőkével egyezik meg. A számviteli szabályozás kötelezően a devizás tételek december 31-ei átértékelését írja elő. Ettől a vállalati szabályozás annyiban térhet el, hogy év közben is előírhatnak hasonló átszámítást. |
A forintárfolyam volatilitása (jelentős ingadozása) miatti kényszerű feltőkésítés már évek óta probléma a kkv-knál. Források híján eddig a társaságok azt a menekülő utat választhatták, hogy visszaminősítették a céget, például a kft. betéti társasággá alakult át. Ekkor ugyanis már nem vonatkozik rájuk a szabályozás. A másik megoldás az, amikor a jegyzett tőkét csökkentik, és így állítják helyre a tőkeegyensúlyt.
A szakértő szerint a tervezett módosítás a könyvelésben nem jelent majd változást. Ugyanúgy valós képet kell adni a cég működéséről, és el kell számolni az árfolyamveszteségeket, csak éppen ezek kikerülnének a feltőkésítési számításból. Az viszont kérdéses, hogy a mínuszokat később milyen formában vennék majd figyelembe a saját tőkénél. A lehetőségek között szerepelhet, hogy például néhány éven keresztül „csepegtetik” majd (elhatárolják több évre), és részletekben számolják el a veszteségeket.
Korábban egyébként már volt olyan törekvés, amely szerint a tőkehelyzetnél az árfolyamveszteségek beszámításánál a cégek eltérhettek volna a valós értékeléstől. Ez alapján a vállalkozások saját döntése lett volna, hogy lekönyvelik-e az árfolyamveszteségeket vagy sem. Ezt azonban a pénzügyi tárca azzal az indoklással dobta vissza, hogy mindez irreálisan eltérő képet mutatna a társaságok pénzügyi helyzetéről, ami a banki hitelbírálatnál is gondot okozhatna.
Szmicsek Sándor úgy véli, hogy a módosítás jótékony hatása kétségtelen, de az intézkedés úgyis lefordítható, hogy a kormány sem zárja ki az újbóli, jelentős forintgyengülést, hiszen az intézkedés pontosan ennek a negatív hatásait szeretné mérsékelni a jövőben.
Frissítés: Az árfolyamveszteségek miatt elvesztett tőke azonnali pótlása korlátozott ideig, 2014. május 31-ig mellőzhető. A módosítás már a 2011-es és a 2012-es üzleti évre is vonatkozik.
