Üzleti tippek

Sok céget megöl a kormány bérpolitikája

tamasne-szabo-zsuzsa
tamasne-szabo-zsuzsa

2011. 10. 19. 06:00

Bizonytalanok a vállalkozók a jövő évi árajánlatok elkészítésénél, mert nem tudják, mennyi lesz a minimálbér és tényleg lesz-e bérkompenzáció.

Korábban a témában:

Itt az ideje, hogy azok a vállalkozók, amelyeknél évente kell árajánlatot adni, elkészítsék a jövő évi kalkulációt. A kormány nem könnyíti meg a dolgukat azzal, hogy még mindig nem született döntés a jövő évi minimálbérről. A 92 ezer forint már ugyan többször elhangzott, de még mindig nincs kőbe vésve. A jelentős emeléshez pedig ígértek bérkompenzációt is, azonban ennek részletei szintén nem ismertek. Így azt sem lehet tudni, melyik cég, milyen feltételek mellett, mennyi kompenzációban részesülhet majd.

Ezek hiányában pedig nehéz árajánlatot adni, főleg olyan szektorokban, ahol a költségek túlnyomó része bérköltség, és jelentős a minimálbéren, vagy annak közelében foglalkoztatott dolgozók aránya. Nincsenek könnyű helyzetben a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a takarításban és az építőiparban dolgozó cégek sem.

szakmunkás (szakmunkás, )
Fotó: Shutterstock

Az árajánlathoz tudni kellene a bértköltséget

A takarításban például a költségek mintegy 80 százaléka bérköltség, ezért ez a tényező az árképzés egyik kulcseleme. Másrészt a dolgzók többsége alacsony képzettségű és csak minimálbért kap. Emiatt kellene tudni a következő évi árajánlat elkészítése előtt, mennyi lesz a minimálbér.

S ha 92 ezer lesz, tényleg lesz-e bérkompenzáció, és ehhez milyen feltételeket szabnak, tudja-e ezeket teljesíteni az adott cég. A kérdésekre minél hamarabb kellene a válasz, mert ahol lehetőség van az árak évenkénti újratárgyalására, ott október-novemberben ül le egymással a megrendelő és a vállalkozó, hogy megalkudjanak az árról.

A megrendelővel nehéz megfizettetni

Ha egy takarítócég most bead (a bizonytalan bérkompenzációval nem számolva) a korábbinál 20-30 százalékkal magasabb árajánlatot, hivatkozva a minimálbéremelésre, az inflációra és egyéb költségei növekedésére, az másnapra nagy valószínűséggel az utcán találja magát – érzékeltette a megrendelők hozzáálását  a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség elnöke, Klem Ervin. Egyébként sem a piaci, sem a közbeszerzéseknél nem jellemző, hogy a megrendelő a szerződésben vállalná: ha emelkedik a minimálbér, többet fizet.

Ha pedig nem lesz kompenzáció vagy nem minden érintett cég számára lesz elérhető, akkor valószínűleg sokan bedőlnek majd – tette hozzá. Csak azok a vállalkozások lesznek képesek túlélni, amelyek korábban jó árrést tudtak kiharcolni, és a dolgozóik fizetése már jócskán elhagyta a minimálbért. De ilyen cég alig van – jegyezte meg.

Nem lesz kompenzáció?

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) szerint (figyelembe véve a költségvetés helyzetét is) nincs realitása a bérkompenzációnak. Hasonlóan gondolják a takarítók is. Ha ez így lesz, a 92 ezres minimálbér miatt minden tízedik építőiparban foglalkoztatott ember elveszítheti a jövőben az állását – jósolta Koji László a ÉVOSZ elnöke. Bértartalékok ugyanis nincsenek a már hatodik éve recesszióba fulladt szektorban.

A minimálbérre biztosan kénytelenek lesznek feltornázni a legkisebb ágazati béreket, de az e fölötti kategóriákban nem valószínű, hogy lesz béremelés. Érthető is, ha nem nyitottak a vállalkozók a további emelésekre, mivel ágazati szinten a jövedelmezőség a nullához közelít – közölte. Idén eddig 11 százalékkal csökkent a szektor árbevétele.

szakmunkás (szakmunkás)
Fotó: Shutterstock

Mit tehetnek a cégek?

Ha nem sikerül az ártárgyaláson érvényesíteni a 92 ezres minimálbért, akkor elküldhetik az emberek egy részét és megpróbálhatják kisebb létszámmal elvégeztetni ugyanazt a munkát. Szóba jöhet még a teljesítmény vagy a hatékonyság növelése is, hogy kevesebb emberrel is el tudják végeztetni ugyanazt a munkát. De mivel a gépesítés és a munkaerő képzése is pénzbe kerül, ez az út nem minden vállalkozó számára járható.

Biztosan lesz olyan cég is, ahol a most teljes munkaidős dolgozókat csak pár órára jelentik majd be (plusz zsebbe fizetnek) vagy átállnak fekete foglalkoztatásra. És valószínűleg több lesz a határozott idejű munkaszerződés is, ami csak egy-egy munkára szól.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szerint a drasztikus minimálbér- és garantált bérminimum-emelés a vállalatok jelentős hányadának kigazdálkodhatatlan. A kis- és középvállalatoknál és számos szolgáltató cégnél várnak emiatt szürkülést. Leginkább a belföldi szolgáltató és feldolgozó munkahelyek megszűnésére számítanak, másrészt úgy vélik, százezrek számára záródhatnak be az álláskeresési kapuk.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.