Üzleti tippek

Lájkból jön a pénz?

admin
admin

2011. 08. 05. 18:06

A cégek ma már szabadon regisztrálhatnak a közösségi oldalakon. Ha úgy tetszik, ingyenes hirdetési lehetőségeket kaptak olyan felületeken, amelyek nagyon népszerűek. De megéri-e rajongógyűjtéssel tölteni a drága időt?

Milyen pluszt adhat egy cégnek, ha fent van a Twitteren, az Iwiwen vagy a Facebookon? Lehet-e a rajongókból vásárlót csinálni? Milyen erőfeszítéseket ér meg a dolog? Érdemes-e fizetni érte? Elég-e önmagában az ingyenes jelenlét? Mi kell ahhoz, hogy valóban hatásos legyen?

A jó üzenet mindenképpen kell

A Soreo.biz tanácsadó cég vezetője, Pécsi Ferenc szerint minden cég abban reménykedik, hogy olyan üzenetet, játékot, jópofa videót tud feltenni a közösségi oldalakra, ami valódi érdeklődést kelt, így ismertté, felkapottá teheti őket. Ha ugyanis a felhasználóknak tetszik az információ, megosztják. S ezzel különösebb erőfeszítés nélkül nagyon hamar érhet el rengeteg embert az adott cég. Ez jól hangzik. Az igazság mégis az, hogy sok követőjük leginkább az eleve népszerű márkáknak van, olyanoknak, mint például a listavezető Túró Rudi.

Legnépszerűbbek a játékok és a kérdőívek. Sokan nem is igen mennek fel másért a céges oldalakra. Talán mert a játékok kevésbé reklámszagúak, s elméletileg szórakoztatóak is, főleg, ha nyerni is lehet.

Megéri-e a cégeknek jelen lenni a közösségi médiában?

Az biztos, hogy nem kerül sokba a céges közösségi oldal létrehozása (ha csak nincs tele extrákkal). De zavaros a piac, elszaporodtak azok a „szakértők”, akik csak a profitra hajtanak. Így aztán könnyen és gyorsan kiderülhet, hogy a létrehozott oldaltól nem lehet csodákat (forgalomnövekedést) várni. Főleg ha nincs, aki folyamatosan, jó stílusban (csiklandozva) ébren tartsa, ingerelje a követőket, és reagáljon a bejegyzéseikre. Reálisan inkább kiegészítő reklámeszköznek lehet a közösségi médiát tekinteni, például markáns, nagyszabású, széles tömegeket megszólító kampány részeként.

Kis cégeknek viszont, amelyeknek még nincs weboldaluk, költségtakarékos lehet itt megjelenni. És ha a cégvezető aktív, sok ismerőst gyűjtött, akkor egy kis ügyességgel az ő érdeklődésüket akár beterelheti a cége felé is. Persze ha valami nagyon speciális területen működik, akkor ez kevéssé valószínű.

Jelentős közösségimédia-használók például a kismamák, s körükből nem egynek későbbi munkája is a szorgalmas hozzászólásokból, segítségnyújtásból nőtte ki magát – említette meg Pécsi Ferenc. A korlátokról pedig annyit, hogy párhuzamosan több közösségi oldalon folyamatosan jelen lenni szinte képtelenség (vagy rámegy az egész nap).

Milyen termékeknél jöhet be?

A hirdetési felületeket értékesítő Think Digital úgy látja, hogy a közösségi médiában a kupon- és bónusz cégek, webáruházak jelenléte erős. De leginkább olyan ismert és népszerű márkákat lehet találni, amelyeket már korábban is „lájkoltak” (közösségi média híján szájhagyomány útján). Ezeknél a fogyasztók ma is szívesen osztják meg az ismerőseikkel a(z általában pozitív) tapasztalatokat. A listavezető Túró Rudi rajongójának lenni például ma kifejezetten trendi dolog – tudtuk meg.

Úgy vélik, hogy megfelelően felépített kommunikációval és rendszeresen támogatott jelenléttel szinte minden márkának lehet keresnivalója a közösségi oldalakon. Nem jellemző azonban az intim termékek, gyógyszerek jelenléte, illetve olyan vállalatok is tartózkodnak, amelyeknél panaszok merülhetnek fel – jegyezték meg.

Mire jó még?

A közösségi oldalakat a munkáltatói márka építésére is használják ma már, de ez inkább olyan cégekre jellemző, amelyek speciális szaktudású munkatársakat keresnek (például IT-területre). A LinkedIn professzionális oldal például eredetileg az álláskereséshez kapcsolódott, a Facebooknál lényegesen részletesebb profillal. Szakmai közönséget kapcsolt össze (például beszállítók, alvállalkozók). Azóta már itt is megjelentek céges oldalak, az információk között pedig jól lehet szűrni – említette meg Pécsi Ferenc.

Úgy is fel lehet fogni a közösségi médiát, mint az ügyfélszolgálatok egyfajta tehermentesítését, amit leginkább a mobiltelefon cégek alkalmaznak – tette hozzá.

Izgalmas lehetőség a Twitter (max. 140 karakteres üzenetek küldhetőek vele). Segítségével nagyon gyors válaszokat kaphat a cég bármilyen elképzelésre, ötletre, próbálkozásra. Amerikában nagyon népszerű (nálunk kevésbé). A gyors információterjedésnek azonban megvannak a veszélyei is. A hibásan kiküldött üzenet nagyon hamar okozhat jelentős károkat – jegyezte meg Pécsi Ferenc.

Ingyen vagy fizetősen?

Persze nemcsak az ingyenes lehetőségeket lehet mérlegelni, a fizetős hirdetés is szóba jöhet. Itt Pécsi Ferenc szerint vonzó lehet például, ha a hirdető beállíthatja, mennyi pénzért, milyen csoportokat céloz meg. Viszont mivel sokan adnak meg hamis adatokat a közösségi oldalakon, ez kicsit levon a hirdetés feltételezett hatékonyságból. S ha már a hamisságnál tartunk, nemrégen derült ki, hogy volt olyan ügynökség, amely kamu rajongókat „gyártott”.

S hogy mennyivel nyújthat többet a fizetős reklám, mint az ingyenes jelenlét? Erősíthetik egymást. A Think Digital szerint a fizetős megjelenésekkel támogatni lehet és érdemes a saját oldalt. Nagyon ritka ugyanis (Magyarországon csak néhány profilra jellemző), hogy egy oldal egyszerűen csak a márkaérték vagy esetleg az érdekes tartalmak miatt tegyen szert nagyobb rajongói körre. Másrészt a hirdetés sikerét növeli a „kiérdemelt” közösségi médiahatás, amihez viszont rajongói kört kell építeni, hogy legyenek kommentek és lájkok.

A legtöbb hirdetőnél az időtényező is kiemelkedő szempont a közösségi kommunikációban (is). A befektetett idő, energia, pénz mihamarabb meg kell hogy térüljön. A területért felelős szakembereknek a változó gazdasági környezetben gyorsan kell eredményeket letenniük az asztalra. A cég szerint emiatt szintén elengedhetetlen a fizetett jelenlét.

S hogy marad-e az ingyenes megjelenés? A Facebook nem ad ki előre ilyen stratégiai információkat. De mivel a fizetőssé válás nehezítené az új oldalak létrejöttét, a Think Digital nem tartja valószínűnek, hogy ebbe az irányba lépnének a tulajdonosok.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015. Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees.    AFP PHOTO / HANNA SONIA / AFP PHOTO / HANNA SONIA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.