Üzleti tippek

Törvénnyel mossa tisztára magát az állam?

admin
admin

2010. 10. 11. 17:25

Mert egy katasztrófa hirtelen sújt le, nem biztos, hogy egy törvénynek is ezt kell tennie – kommentálta a lapunk által megkérdezett ügyvéd a honvédelmi miniszter által benyújtott törvényjavaslatot. Feltehetően ezen majdani törvényre támaszkodva fogják – Orbán Viktor szavaival - állami irányítás és vagyonzár alá vonni a katasztrófát okozó vállalatot. A javaslat egyik bekezdése az állam felelősség-elhárításaként is értelmezhető.

Hétfőn került föl a parlament honlapjára Hende Csaba honvédelmi miniszter honvédelmi törvényt módosító javaslata, amely szerint egy gazdálkodó szervezet működése rendeletben a magyar állam felügyelete alá vonható. Az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el.

A miniszter vagy biztos áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait.


szolgáltatás



A honvédelmi törvény szerint „ A honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében (…) személyek és szervezetek az alábbiakra kötelezhetők:

a) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére,
b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra, v
c) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre,
d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére ”

A rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben hozhat döntéseket, kezdeményezheti a gazdálkodó szervezettel szolgáltatás elrendelését (a szolgáltatás fogalmáról lásd keretes írásunkat) – olvasható a javaslatban. A törvénymódosító elképzelése nyilvánvalóan a MAL Zrt.-re szabott, amit egyértelműsít az a kitétel is, hogy „rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell”.

Feltehetően ezen törvényjavaslatra alapozva mondta Orbán Viktor a parlamentben, hogy állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni a katasztrófát okozó vállalatot. Bár nem államosításról van szó – ez azt jelentené, hogy az állam tulajdonos lesz, de a javaslatban csak felügyeletről ír – a jogszabálytervezet szövege a tulajdonjog erős korlátozását sejteti.

A javaslat mindemellett furfangosan kizárja, hogy a katasztrófa miatt megállapíthassák az állam kártérítési felelősségét is, legalábbis az egyik jogászi értelmezés szerint (keretben részleteket olvashat erről).


furfangos bekezdés



Hende Csaba javaslata közérthető, leszámítva egy bekezdést, amely nem éppen könnyen értelmezhető: „A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik a (2) bekezdésben meghatározott személy [aki az állam nevében eljár] által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített ” – olvasható a törvényjavaslatában.

Hidasi Gábor szerint a szöveg a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával és nem az általa okozott kárral foglalkozik. Ez a szöveg azt feltételezi, hogy az állam, saját közigazgatási szervének mulasztásával közrehatott a kár okozásában, ezért az államot is kártérítési kötelezettség terheli. Színezi a helyzetet azzal, hogy ez csak akkor érvényesül, ha az állam adott szerve betartotta a rá vonatkozó jogszabályokat, de azokat az AB utóbb megsemmisítette. Ez a szabály annyira alkotmánysértő, hogy kizárt, hogy jogállami körülmények között kiállná az alkotmányossági próbát. Ez lényegében a jogszerű magatartás szankcionálása, és visszamenőleges kötelezés olyan időre, amikor egy adott szabály nem hogy nem volt hatályban, hanem éppen az ellenkezője volt a hatályos.

Az MTI alkotmányjogászok megkérdezése segítségével készített jogi háttéranyaga viszont egészen másképp értelmezi a bekezdést, úgy vélik: „amennyiben az állami felügyeletet elrendelő rendeletet utóbb az Alkotmánybíróság megsemmisíti, úgy a tulajdonos minden olyan kárát meg kell térítenie az államnak, amelyet a kirendelt kormánybiztos okozott”.

Jogállamban nem lehet államosítani egy céget – szögezte le a FigyelőNet kérdésére Hidasi Gábor ügyvéd. Arra viszont a jelenlegi jogszabályok alapján is lehetősége van az államnak, hogy környezetvédelmi célok érdekében biztost nevezzen ki a vagyon működtetésére. De ilyen esetben is elképzelhetetlen, hogy a tulajok megfosztassanak a tulajdonuktól. Lehetőség van arra, hogy – a jogszabályokban meghatározott esetekben környezetvédelmi, biztonságtechnikai okokból – az állam egyes vagyonelemeket kisajátítson, természetesen teljes kártalanítás mellett.

Ennek ellenére elképzelhető, hogy végül az állam lesz a MAL Zrt. tulajdonosa. Méghozzá abban az esetben, ha a cég kártérítési és egyéb kötelezettségeire nem nyújt fedezetet annak vagyona, és az állam a felszámolási szakaszban átveszi a vállalatot. Erre az államnak lehetősége nyílhat akkor is, ha a cég tulajdonosai előre látják, hogy a cég vagyona kevés lesz a kötelezettségek teljesítésére, és csődeljárást kérnek a vállalat ellen. (Nem kis vagyonú cégről van szó egyébként, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium cégjegyzék szolgáltatása szerint a MAL Zrt. jegyzett tőkéje 3 milliárd forint.)

Ha a cég nem vagy csak részben ismerné el a felelősségét, az sem jelentené feltétlenül (a jelenlegi jogszabályok szerint sem), hogy a károsultak, illetve a költségeiket átvállaló állam évekig pénz nélkül marad. Hidasi Gábor szerint a bíróságnak joga van már akár az első tárgyalás lezárása előtt is a nyilvánvaló károk megtérítésére kötelezni a vétkes céget. Az ügyvéd szerint viszonylag hamar, akár negyedéven belül kiderülhet, hogy elegendő-e a MAL Zrt. vagyona az okozott károk megtérítésére.

Az ügyvéd utalt rá: szétfeszítené egy cikk kereteit annak taglalása, mely esetekben lenne lehetséges, hogy a tulajdonosok a cégük által okozott kárért a magánvagyonukkal is feleljenek.

Hidasi hangsúlyozta: bármekkora katasztrófa is történt, nem lehet átlépni a jogszabályokon, de ezek a jogszabályok – megfelelően alkalmazva – alkalmasak a katasztrófa okozójának felelősségre vonására. Attól, hogy egy katasztrófa hirtelen sújt le, nem biztos, hogy egy törvénynek is ezt kell tennie – tette hozzá az ügyvéd.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.