Üzleti tippek

Tanácskozott a Figyelő TOP 200 zsűrije

A hagyományokhoz híven, maratoni tanácskozás után alakította ki a díjazottak listáját a Figyelő TOP 200 prominens zsűrije. A díjazottak nevét az október 16-i gálán hozzák nyilvánosságra. A rendhagyó rendezvényen egyébként öt ismert gondolkodó osztja meg nézeteit az állam szerepéről.

A Figyelő TOP 200 díjait – az előző év gazdálkodási eredményei alapján – hagyományosan a 6 független szakértőből álló zsűri döntése alapján osztják ki. A zsűri tagjai egy-egy vállalati terület elismert hazai szakértői:

dr. Chikán Attila, egyetemi tanár, rektor, Budapesti Corvinus Egyetem
dr. Dobák Miklós, tanszékvezető egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem
dr. László Géza, az Externet Nyrt Igazgatóságának elnöke
dr. Radácsi László, a SmartLab tulajdonos-ügyvezetője
dr. Reszegi László, címzetes egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem – Vállalatgazdaságtan Tanszék
dr. Várhegyi Éva, az MTA doktora, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója

A zsűri munkáját nehéz lenne szavakkal részletezni, inkább tekintsék meg rövidfilmünket az eseményről!

Az október 16-i Figyelő TOP 200 gálán a következő díjakat adják át:

Az év legeredményesebb vállalata
Az év legeredményesebb magyar vállalata
Az év pénzintézete
Az év leginnovatívabb vállalata
Társadalmi elkötelezettség díj
Különdíj: A válság kormányosa (a gála résztvevőinek szavazatai alapján)

Kíváncsi a korábbi évek díjazott vállalatainak listájára? Kattintson ide!

Különleges lesz a TOP 200

Az idei Figyelő TOP 200 konferencia klub-jellegű esemény lesz, a legnagyobb magyarországi vállalatok felsővezetőinek zártkörű beszélgetése. Témája az állam szerepének változása a XXI. században. Stéphane Garelli mellett öt ismert magyar üzletember és közéleti személyiség vázolja fel és ütközteti gondolatait a témában: Bojár Gábor, Fodor István, Király Júlia, Kiss Ulrich és Stumpf István.

Előadóink különböző alapállásból, eltérő életúttal, felhalmozott tapasztalatokkal és következtetésekkel közelítenek a témához. Van közöttük sikeres vállalkozó, nagyvállalati menedzser, elméleti pénzügyi szakember, közigazgatásban jártas politológus és alkotmánybíró valamint nemzetközi menedzseri múlttal rendelkező jezsuita atya.

Stumpf István alkotmánybíró előadásában az állam változó feladatköréről beszél a XXI. században. Mit jelent a good government, mennyiben jelent mást, mint a good governance, milyen szerepre vállalkozhat a kicsi, hatékony állam?

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az állam szerepéről fog beszélni a pénzügyekben: nemzetközi pénzügyi és a görög válságból adódó következtetések, a szabályozás szerepe az ismétlődés megelőzésében – ez előadásának két fő témája.

Fodor István előadásának témája: multik, nagyvállalatok és az állam. Milyen támogatási rendszer várható el és felel meg versenyképességünk adott szintjének? Milyen adózási és egyéb állami eszközökkel érdemes erősíteni a tőkevonzó képességet? Teszi fel kérdéseit és ad válaszokat is az Ericsson volt első embere, a Bölcsek Tanácsának tagja.

Bojár Gábor, az állam és a vállalkozások viszonyát elemzi, arról beszél majd, miként lehet a kreativitást, az innovációt, a vállalkozó kedvet állami ösztönzőkkel erősíteni.

Kiss Ulrich jezsuita atya előadásának témája a társadalom és az állam kapcsolata: az önmagáért felelős polgár kinevelése.

Meghívott külföldi előadónk Stephane Garelli, Az előadó a Lausanne-i IMD Business School professzora, az IMD World Competiveness Center-ének igazgatója, az 1987 óta megjelenő éves World Competitiveness riportok összeállítója. 1974-1986 között a davosi Világgazdasági Fórum ügyvezető igazgatója is volt. Egy találó jellemzés szerint „gyakorló akadémikus”, hiszen elmélyült elméleti megközelítései mellett mind a mai napig nagyon közel maradt az üzleti világhoz és a piaci realitásokhoz.

Előadásának témája: Hogyan függ össze az állam gazdasági szerepvállalása az adott ország versenyképességével? A világgazdasági válság tapasztalatai alapján mely területeken és mikor kell beavatkoznia az államnak, pótolhatják-e a szigorúbb nemzeti szabályozások az egyeztetett nemzetközi sztenderdek hiányát a globalizált világban? Milyen „best practice”-k vannak az állam gazdasági szerepvállalására a szabadpiaci kapitalizmusban?

Olvasói sztorik