Üzleti tippek

Lőttek az akciós könyvnek?

admin
admin

2010. 08. 25. 10:46

A könyvszakma többsége szerint veszélyezteti az ellátást, ha az új könyveket akciósan is lehet árulni, ezért befagyasztanák az árakat. A törvényjavaslat régóta kész – hamarosan újra beterjesztenék. A versenyhivatal és a szakma egy része viszont azt mondja: a könyvvásárló akkor jár jól, ha versenyeznek érte a kereskedők. Például árengedményekkel.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) törvényjavaslatot készül beadni arra, hogy az újonnan kiadott könyvek árából fél évig ne lehessen engedményt adni, pedig ezzel az egyesületen belül sem ért minden tag egyet.
Az újdonságok védelmében közel száz év óta rögzítve voltak a magyar könyvárak, írta az indoklásban az egyesület, s a hagyomány csak 4 éve szakadt meg, amikor a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) határozattal tiltotta ezt meg. A MKKE ekkor volt kénytelen saját versenyszabályából törölni a szabott árra vonatkozó részeket. A döntésbe azonban nem nyugodott bele: perre ment a GVH ellen, de veszített. Mivel a versenyhivatalt nem tudta másképp megkerülni az egyesület, törvény útján próbálta bevezettetni a rögzített árakat.

Javaslatuk két kormánnyal ezelőtt megjárta a kulturális bizottságot, széles politikai konszenzus övezte, de mégsem lett belőle törvény – tudta meg a FigyelőNet az egyesület igazgatójától, Zentai Péter Lászlótól. A jelenlegi stabil kormánytöbbség mellett viszont úgy érzik, itt az idő, hogy ősszel újra előálljanak a tervükkel.

Veszélyes a szabad ár?

Az MKKE szerint kétféle veszélye is van annak, ha a könyvek ára nem rögzített. Az egyik az akciózás. Ezzel az a baj, hogy a kisboltok nem tudnak versenyezni a nagyok engedményeivel, így kiszorulhatnak a piacról. Másfelől azt sem tartják kizártnak, hogy rögzített ár hiányában az indokoltnál drágábbak lesznek a könyvek, mint például Amerikában.

A MKKE-tag Bookline vezérigazgatója, Starcz Ákos nem ért egyet az akciózás megtiltásával, másrészt hangsúlyozza: a könyvek ára most is fix. A kiadó határozza meg a maximális árat, és rá is nyomtatja a kiadványokra. Kétoldalú alku van továbbá arról, hogy a kiadó mennyiért adja át a kereskedőnek a könyvet, vagyis az árrés maximuma is adott. A kereskedő pedig eldöntheti, hogy ebből az árrésből ad-e át a vevőnek, és ha igen, mennyit. Cégük az árrés jelentős részét adja tovább a vásárlóinak, ezzel is ösztönözve a kényelmes internetes vásárlást – tette hozzá.

Mit mondana a törvény?

A könyvértékesítés döntően bizományosi formában zajlik Magyarországon, csak a kereskedők 1-2 százaléka árusít úgy, hogy előtte megvásárolta a készletet. A törvényjavaslat szerint az első kiadásától számított 180 napig nem lehetne a kiadó által rögzített könyvártól eltérni. Akkor sem, ha a könyvet megvette a forgalmazó. A GVH korábbi határozata szerint utóbbi esetben versenyjogilag nem indokolható az ármegkötés.

A fél év árkötöttségtől csak néhány esetben, összesen maximum 10 százalék engedménnyel lehetne eltérni. Így például az online könyváruházak is csak legfeljebb ennyit engedhetnének az árból.

A fél év letelte után sem válna azonban szabaddá az ár, az akciózás ugyanis csak akkor indulhatna meg, ha a kereskedő nem bizományban venné át a könyvet, hanem megvásárolná.

Mi a fogyasztó érdeke?

Az MKKE szerint a kisforgalmazók létét veszélyeztetik a láncok akciói, mert elszívják a vevőket. A kisboltok pedig kellenek, nemcsak azért, mert elérhető távolságban vannak a vásárlóknak, hanem azért is, mert minőségi könyveket is tartanak, így biztosítva a széles kínálatot – érvelt az egyesület.
A GVH ezzel szemben szintén a fogyasztóra hivatkozva támogatta a szabad akciózást, mondván: ha a kereskedő képes engedményt adni, akkor jól jár a vásárló, mert olcsóbban kap könyvet. A verseny szakosodáshoz, azon keresztül költségcsökkenéshez vezethet, ez pedig biztosíthatja a speciális igények kiszolgálását is – reagáltak a másik érvre.

A MKKE a rögzített árakkal egyben forrást teremtene ahhoz, hogy a nem rentábilis könyvek is kiadhatóak legyenek, vagyis tartósan széles kínálat legyen a könyvesboltokban. A GVH erre azt mondta: semmi nem indokolja, hogy a „nem minőségi” könyvek vásárlóival fizettessék meg a minőségi könyvek kiadását.
Zentai Péter László szerint a hivatal érvelése elfogadhatatlan és azt jelenti, hogy a könyvek ugyanolyan egymással helyettesíthető árucikkek, mint a zoknik.

A kisboltok helyeslik

A FigyelőNet a kicsik véleményére is kíváncsi volt. Novák József sárospataki és Valnai András hajdúböszörményi könyvesboltos is támogatta, hogy fél évig fixárasak legyenek a könyvek. Úgy látják, ha a nagyok nem szívnák el az árengedményekkel a vevőiket, akkor többen vásárolnának náluk, a kisboltokban.

Novák József számára csak az nem egyértelmű, hogy a fixáras rendszerben vajon a törzsvásárlói kedvezmények is megszűnnének-e. Ezt ugyanis nem szeretné, és a vevői sem örülnének ennek. Megnéztük a törvénytervezetben – ez nem minősülne az árkötöttség megszegésének, feltéve, hogy az összesített árengedmény nem éri el a 10 százalékot.

Kell-e az európai modell?

Az uniós országok többségében törvény mondja ki a könyvek kötött árát, s Zentai Péter László szerint ez biztosítja a kiegyensúlyozott árakat és kínálatot is.

A Bookline-vezér Starcz Ákos szerint az, hogy működik a modell, még nem jelenti azt, hogy jó is. Sőt, azt mondta, nem a fogyasztói árakat kellene rögzíteni, hanem azt az átadási árat, amennyiért a kiadótól átveszi a könyvet a kereskedő. A fogyasztói árat pedig rá kellene bízni az üzletekre. Ahol van fizetőképes kereslet, ott hadd adják drágábban a könyvet, ahol nincs, ott olcsóbban. Amelyik kereskedő pedig akciózni akar, az tegye. Azzal csak nyer a fogyasztó, ha a kereskedők versengenek érte. Eldöntheti, hol akar vásárolni és mennyiért. A kereslet és a kínálat pedig majd beállítja az árakat – érvelt.

Online kontra offline

Zentai Péter László egy korábbi cikkében azt írta, csak azért támadt rájuk néhány média a fixárak miatt, mert tulajdonosaik érdekeltek online könyváruházakban. Vagyis nem örülnének, ha akciós áraikkal nem tudnának új piacokat szerezni.

A Bookline ezt egy kicsit másképp látja. Amellett, hogy nonszensznek, versenyellenesnek tartja a törvényjavaslatot, úgy érzi, kifejezetten azért született, hogy működésüket ellehetetlenítse a három-négy nagy könyváruház-hálózat. Szerintük az a probléma, hogy úgy tíz évvel ezelőtt (amikor még nem voltak online áruházak), nagy áruházláncokat hoztak létre az offline kereskedők, amiket most a forgalom csökkenésének ellenére is fenn kell tartaniuk. Mivel a Bookline akciózik, az áruházláncok kényszerítve érzik magukat, hogy saját internetes áruházaikban ők is akciózzanak, amivel kannibalizálják saját offline forgalmukat. Ezért akarják az akciózást törvényi erővel kiiktatni – összegzett Starcz Ákos

Nem hiszik, hogy egy ilyen törvény bevezetésre kerülhetne, de ha mégis, akkor sem ijednének meg. Megtalálnák annak a módját, hogyan adjanak kedvezményeket az olvasóknak (ha árban nem lehet, akkor egyéb szolgáltatásokban) és tovább szélesítsék az online vásárlói kört – tette hozzá a cégvezető.

Az MKKE ősszel komplett intézkedési és törvénykezési csomagot fog a döntéshozók asztalára tenni, aminek csak egyik eleme a könyvtörvény. A részletekről többet nem árult el az igazgató. Honlapjukon törvényjavaslatok címszó alatt „A nem papíralapú könyvek kedvezményes adózása” (5 százalékos áfát kérnek ezekre a termékekre), és a „Márai-program” (a magyar irodalom és a minőségi magyar könyvkiadás, valamint az olvasás népszerűsítése) szerepelt az árkötöttségi törvény mellett. A csomagot az egyesület tagjai a teljes konszenzus eléréséhez még megvitatják a benyújtás előtt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.