Üzleti tippek

Jobb szabályok?

admin
admin

2010. 06. 30. 12:00

Néhány kérdést megold a kormány média-szabályozási csomagja, ám a túlzott politikai kontroll aggályos és több problémát generál. Még a nyáron új vezetőt kaphat az MTV, a Duna Tv, a Magyar Rádió és az MTI.

Nem hajt a tatár! – ezzel, a Magyar Televízió reggeli műsorában tett kijelentésével nyugtatta le a kedélyeket Orbán Viktor februárban. A nyilatkozat azután született, hogy egyre több pletyka látott napvilágot arról, hogy milyen drasztikus átalakításokat tervez a közszolgálati médiumok terén a kormányzásra készülő Fidesz. Orbán Viktor akkor azt hangsúlyozta, hogy lesz fontosabb dolguk is a médiaszabályozás átalakításánál. Ez amúgy is legalább másfél évbe fog telni, és erről egyeztetések is lesznek a közmédiumok vezetőivel.
Végül a sors úgy hozta, hogy nem vártak ennyit, és az említett egyeztetések is elmaradtak. A tatárt pedig nagy valószínűséggel az ősszel esedékes önkormányzati választások jelentik, addig a Fidesz láthatóan mindenképpen szeretné kézbe venni a médiaszabályozást és a közszolgálati médiumokat.

Fél törvény

Lapunk megjelenése táján az Országgyűlés által már minden bizonnyal elfogadott kormánypárti tervezetet a sajtóban sok helyen tévesen „új médiatörvény” néven illetik, holott ez leginkább csak egy fél médiatörvényt tesz ki. Az ígéretek szerint egy komplettebb mádiaszabályozás őszre várható, 2011. januári hatálybalépéssel.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által június 11-én benyújtott csomag alapvetően három részből áll. Egyrészt módosítanák az alkotmányt, a véleménynyilvánítás szabadságát a szűkebb értelmű szólásszabadságra cserélték volna az alaptörvényben, bár ettől úgy tűnik, hogy visszatáncoltak.
A második elem a „sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló” törvénytervezet, amit a készítői médiaalkotmánynak kereszteltek, s elfogadását őszre halasztották.

A médiapiacot leginkább érintő rész a Cser-Palkovics–Rogán csomag harmadik eleme, a „médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról” szóló javaslat, amely az ORTT, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és a közmédiumok esetében hoz változásokat.

Az 1996 eleje óta hatályos médiatörvény fenti területeket érintő részeire valóban ráfért a frissítés, elég csak az évekig elnök nélkül tengődő médiumokra, az MTV állandósult pénzügyi gondjaira vagy a sokszor nem éppen piacbarát ORTT-re gondolni. A médiacsomag azonban továbbra sem rendez sok kérdést. Ennél is problematikusabb, hogy gyakorlatilag közvetlen és gondtalan ellenőrzést biztosít a kormánynak nemcsak médiumok, hanem a komplett médiaszabályozás felett, mindezt hosszú évekre bebetonozva.

Bűvös kilences

A törvény legfontosabb eleme, hogy összevonják az ORTT-t és az NHH-t, az új szuper-médiahatóság neve Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (Hatóság) lesz. Elnökét a miniszterelnök jelöli ki, megbízatása kilenc évre szól. Nyílt titok, hogy a poszt várományosa Szalai Annamária, az ORTT eddigi fideszes delegáltja, a párt médiapolitikusa. Ha ez igaz, akkor Szalai Annamária kezében komoly hatalom összpontosul majd.
Az új szervezeten belül az ORTT kvázi utódja a Médiatanács, amelynek elnöke ugyancsak a Hatóság elnöke lesz. Az Országgyűlésnek őt kétharmados többséggel meg kell ugyan erősítenie a pozíciójában, ám ha esetleg nem jön össze, attól még elnökösködhet, viszont nem szavazhat az üléseken. A Médiatanácsnak két kormánypárti és két ellenzéki delegáltja lesz, megbízatásuk kilenc évre szól. Az elnök szavazatával viszont itt nyilván a kormány akarata érvényesül majd, pláne, hogy akkor is felállhat a tanács, ha az ellenzéki pártok nem delegálnak senkit.

Eddig létezett egy úgynevezett NHH Tanács is, ezeket a feladatköröket szintén a Hatóság elnöke veszi át. A szuper-médiahatóság hivatalának főigazgatóját ugyancsak az elnök nevezi ki. A jelenlegi Műsorszolgáltatási Alap új elnevezése Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap lesz, nem túl meglepő módon ennek vezetőjéről is a Hatóság elnöke dönthet.
Racionális eleme a javaslatnak, hogy megszűnnek a közmédiumokhoz kapcsolódó külön-külön közalapítványok. Az új felállásban létrejön a Közszolgálati Közalapítvány (KK), amely egy füst alatt ellátja az MTV, a Duna Tv, a Magyar Rádió, valamint a Magyar Távirati Iroda felügyeletét. A KK-nak nyolc tagja lesz, három-három kormánypárti és ellenzéki, további két tagot delegál a Médiatanács. Magyarán a kormánypárti irányítást itt is ki lehet pipálni. A megbízatások ennél is kilenc évre szólnak.

Az 1996-os médiatörvény egyik félrecsúszott hozadéka volt a közalapítványok felett őrködő civil kurátorok intézménye. Az ide évenként besorsolt Reumaklub, Pingpongszövetség és társai inkább nevetségessé tették a rendszert, mint hogy valós civil kontrollt biztosítottak volna.

A jó elképzelésből azonban megint csak furcsa javaslatot kerekített a Fidesz. Az eddigi civil kuratóriumi rendszert az úgynevezett Közszolgálati Testület (KT) váltja, viszont leendő tagjainak többsége nem áll messze a mostani kormánytól. A KT-be tagot jelölhet a négy nagy történelmi egyház, a Pálinkás József fideszes exminiszter által vezetett Magyar Tudományos Akadémia, a Schmitt Pál elnökletével működő Magyar Olimpiai Bizottság vagy a szintén „baráti” iparkamara. Lesznek sorsolt szervezetek is, de meghatározott körből: tagot adhatnak az önkormányzati szövetségek, a nagycsaládosok, a határon túli egyesületek.

A KT-nek sok funkciója nem lesz. Ki kell dolgozniuk a Közszolgálati kódexet, amely a közmédiumok vezetőinek jelent iránymutatást. Utóbbiak évente beszámolnak a KT-nak, s ha ezzel nem elégedettek, akkor kezdeményezhetik a közmédiumok vezérigazgatóinak leváltását, de erről ők önmagukban nem dönthetnek.

Fontos változás lesz a közmédiumok vezetésében is, véget ér az a helyzet, hogy ezek a társaságok akár évekig vezető nélkül működjenek. A megoldás megint csak érdekességet hoz, pályázat ugyanis nem lesz. Ezentúl nem elnökök, hanem vezérigazgatók irányítják a közmédiumokat, őket a Médiatanács jelöli és a KK választja meg. Elvileg két jelölt közül, de ne számítsunk nagy harcokra az A és B jelölt között.

Őszi sietség

A jelenleg is dolgozó elnökök megbízatása a törvénycsomag hatálybalépésével, azaz elvileg már augusztusban lejár. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz lecserélheti a Duna Tv-t irányító Cselényi Lászlót és az MTI-t vezető Vince Mátyást. Such Györgynek, a Magyar Rádió elnökének addigra pont lejár a megbízatása, az MTV-nek pedig régóta nincs elnöke.

A hírek szerint a Fidesznek már minden posztra megvan az embere. Belénessy Csabát, az MTI jelenlegi alelnökét tartják esélyesnek a hírügynökség vezérigazgatói posztjára. A tévék esetén két név forog: Borókai Gáboré, aki jelenleg a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgatója, illetve Vitézy László filmrendező, produceré, aki az ismert, vállaltan jobboldali média- és ingatlanos vállalkozó Vitézy Tamás testvére.

Nagy valószínűséggel nem választják vezérigazgatóvá Medveczky Balázst, a köztévé jelenlegi alelnökét, hiába bizonyította lojalitását a Nap-kelte kirúgásával, vagy a közelmúltban egy korábban jobboldali médiumoknál dolgozó hírigazgató kinevezésével.

Miért fontos ezeket a változtatásokat még a nyáron lezavarni? A közszolgálati médiumok feletti ellenőrzés átvételén kívül elég csak arra gondolni, hogy a Médiatanács határozhat a műsor-szolgáltatási pályázatokról. Az ezekről való szavazás második körében a nyertes kiválasztásához elegendő az egyszerű többség is, azaz kvázi mindenről a kormánypárti delegáltak dönthetnek – nemcsak most, hanem még kilenc évig.
Lesz munkájuk bőven, ugyanis fél éven belül hatvan kisebb-nagyobb, fővárosi és vidéki rádiónak jár le a műsorsugárzási jogosultsága, s további húsz új rádiós frekvenciáról is dönteniük kell. Ezek sorsa – néhány hónappal az önkormányzati választások előtt – gyakorlatilag a Fidesz kezében van. Mindezek fényében az őszi választási kampányban nehéz elképzelni különösebben kormányellenes magatartást az érintett rádiók részéről…

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.