A kis- és középvállalkozásokkal szemben kiszabott bírságokat a jövőben hatóságok nem használhatnák fel működési és egyéb költségeik fedezésére, vagyis megszűnne a hatóságok érdekeltsége a bírságkiszabásban – áll a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, Szatmáry Kristóf fideszes képviselő által benyújtott törvényjavaslatban.
A módosító javaslat azt is leírja, hogy a szakhatósági ellenőrzést végző szervezetek – az adó- és vámhatósági eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett első esetben figyelmeztetést alkalmaznának. Az indoklásban szerepel: a kkv-törvény módosítása arra is hivatott, hogy jelezze a megváltozott törvényhozói hozzáállást a kkv-szektorhoz.
Érdekeltek voltak a minél nagyobb büntetésben
Az indoklás kimondja, hogy a szakhatósági ellenőrzéseket végző szervezeteket korábban érdekeltté tették a magas bírságok kiszabásában azzal, hogy a beszedett pénzek saját működési költségeik kiegészítését szolgálták. Kijelenti, hogy ez a tisztességes eljárás elveivel ellentétes, ezért hangsúlyozza: indokolt az eljáró hatóság függetlenítése a befizetett bírságoktól.
Kiemeli még, hogy a hatóságok célja nem az elrettentés kell hogy legyen, hanem elsősorban az, hogy az állampolgárokat jogkövető magatartásra neveljék. Ennek érdekében tartják indokoltnak az első esetben figyelmeztetés alkalmazását, kivéve a nagyobb vagyoni előnnyel járó adó- és vámügyeket.
Bencsik János fideszes képviselő módosító indítványában még annyi kiegészítést tett ehhez, hogy az ellenőrzésben részt vevő személyek érdekeltségét is meg kell szüntetni, vagyis premizálásukat el kell szakítni a beszedett bírságok mértékétől. Kepli János jobbikos képviselő pedig azt a kiegészítést tette, hogy ne legyen lehetőség eltekinteni a bírságtól akkor, ha a szabályszegés miatt emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve ha környezetkárosodás veszélye állt fenn.
Már régóta kérték
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) régóta szorgalmazott egy hasonló lépést. Géresi József alelnök elmondta az fn.hu-nak, óriási gond volt, hogy már az első alkalommal is büntettek például a munkaügyi, munkavédelmi, biztonságtechnikai ellenőrzéseknél.
Az ipartestület ezt azért is érezte különösen sérelmesnek, mert tudomása volt róla, hogy Nyugat-Európában első alkalommal nem bírságolnak a szakhatóságok, csak figyelmeztetnek. Nem értették, Magyarországon miért szabnak ki már ekkor súlyos bírságokat, ugyanakkorákat a kicsikre, mint a nagyobb cégekre (erre vonatkozóan egyelőre sincs változás – a Szerk.). A kis cégek ráadásul sokszor ki sem tudták fizetni a büntetéseket – tette hozzá.
Üdvözlik, hogy a bírságolási gyakorlat átalakulhat. S az, hogy első esetben csak figyelmeztetés lesz, feltehetőleg hozzájárul majd a kitűzött célhoz, hogy a kkv-k jogkövetőbbek legyenek, mint eddig – valószínűsítette. Az IPOSZ reméli, hogy az „első alkalom” majd csak a törvény kihirdetése utáni időponttól fog számítani. Véleménye szerint úgy kell érteni az új szabályt, hogy bírság csak akkor van, ha az első ellenőrzésnél kapott figyelmeztetésben szereplő hiányosságokat a következő ellenőrzésre nem pótolta a vállalkozó.
Egyetért azzal, hogy aki vám- és adóügyben mulaszt, az már az első esetben is kapjon bírságot.
Az első alkalom
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke, Vadász György nagyon jól ismeri a kkv-szektor ellenőrzésével kapcsolatos törvényjavaslatot, mert a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnökeként együtt dolgozik Szatmáry Kristóffal, és hozzájuk tartoznak a gazdaságpolitikai témák. Bennfentesként az fn.hu tőle kérdezte meg, az „első alkalmat” hogyan kell érteni.
A megfogalmazás valóban pongyola – ismerte el. Pontosítva lesz, valószínűleg úgy, hogy évente az első alkalommal nincs büntetés, csak figyelmeztetés. Persze ha egy vállalkozás bűncselekmény-jellegű kihágást követ el, annál szóba sem jöhet első alkalomra egy szimpla figyelmeztetés. Csak az adminisztrációs és egyéb kisebb mulasztások esetén fog élni a büntetlenség. A vámügyi hiányosság bűncselekmény, ezért sem úszható meg egy figyelmeztetéssel, és az adóeltitkolás vagy a helytelen könyvelés, mérlegkészítés is ide tartozik.
Azoknál a helyszíni ellenőrzéseknél szeretnék bevezetni az enyhítést, ahol az elbírálásnál erősek lehetnek a szubjektív elemek is. A figyelmeztetéstől azt remélik, hogy az azonnali büntetésnél jobban motiválja majd a vállalkozókat arra, hogy a következő ellenőrzésre felkészüljenek, vagyis pótolják a hiányosságokat – fejtette ki Vadász György.
Az ellenőrző hatóságok költségvetésébe most be van építve a bírság egy meghatározott része az ellenőrök ösztönzésére. Azt szeretnénk, hogy ne ettől függjön a létük, vagyis kerüljön ki a költségvetésükből a büntetések összege és szűnjön meg az érdekeltségük a pénzbeszedésben, valamint kapjon teret a megelőzés, ami minden szereplő számára kellemesebb – tette hozzá.
Arról van szó, hogy sokkal könnyebb egy mikrovállalkozást ellenőrizni, kiszúrni, hogy például nem adnak számlát a fagylaltosnál, majd megbüntetni, ezzel eleget téve a pénzbeli elvárásoknak, mint felfedezni a nagy értékű csalásokat. Utóbbira jóval kevésbé felkészültek a hatóságok – ismerte el.
Ami jobban is működhetne
A Vállalkozásfejlesztési Tanács számára két új feladatot adna a törvénymódosítás. A tanácsnak javaslatot kell majd fogalmaznia a kkv-kat érintő szabályozási környezet kialakítására és a helyzetüket érintő hatástanulmányok elkészítésére. Az indoklás szerint erre azért lenne szükség, hogy közvetlenül meg lehessen ismerni a tényleges gazdasági kapcsolatokat és fejlődési lehetőségeket, és ezek alapján lehessen szabályozni a kkv-k működését.
Az IPOSZ támogatná, ha lenne egy olyan szervezet (például a Vállalkozásfejlesztési Tanács), amely felmérné a kkv-k helyzetét, összetételét, és az összegyűjtött információkat a minisztérium rendelkezésére bocsátaná, hogy pontos képet kapjanak, és ebből kiindulva biztosítsanak lehetőségeket a szektornak. Ebben a munkában tevékeny részt is vállalna az ipartestület, főleg ha az anyagi háttér is biztosított lenne.
A Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) két új feladatának elvégzése Vadász György szerint 2011-ben kerülne napirendre. A VT-ről az interneten fellelhető legfrissebb információ egy 2007-es ülés jegyzőkönyve, amely a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) honlapján található, ezért az fn-hu-ban felmerült, működik-e egyáltalán ez a szervezet. Vadász György, mint a VT tagja azt mondta, létezik ugyan a testület, de „működhetne jobban” is. Párhuzamos tevékenységek folynak. Amit megtárgyal a Gazdasági Egyeztető Fórum vagy a Gazdasági Szociális Tanács, azt megtárgyalja a VT is. Sok az átfedés. Éppen ezért van tervbe véve az érdekegyeztetés átvilágítása, hogy a párhuzamosságok kiiktatásával hatékonyabbá lehessen tenni.
Hamarosan elismerik
A törvény preambulumába bekerülne egy rég várt megerősítés is, nevezetesen hogy a kkv-kra úgy tekintenek, mint „a magyar gazdaság döntő részét kitevő, a foglalkoztattak nagy részének munkát adó, az adók és járulékok nagyobb hányadát befizető” vállalkozói körre.
Az IPOSZ nagyra értékeli, hogy ezek az általuk gyakran hangoztatott tények törvényileg is ki lesznek mondva, ezt a kkv-k elismerésének fogják fel. Géresi József azt mondta az fn.hu-nak, sorsfordító változások megindulását remélik a jövőben, melynek első lépése lehet a kkv-törvény módosításában megfogalmazottak törvényerőre emelése. Nemzetközi szinten is hasonló tendenciák tapasztalhatók mostanában – tette hozzá.
Meghosszabbodik a moratórium
A másik törvényjavaslatot Bencsik János, és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők jegyzik. Eszerint nem július elsejéig, hanem december 31-ig lenne tehát lehetőség rá, hogy a 200 ezer forint feletti összegeket akkor is ki lehessen fizetni a közbeszerzésben, ha nem nullás az adóigazolás. A kifizetéshez csak az a feltétel maradna, ami eddig is volt, hogy az adótartozás nem lehet 2008. szeptember 30-nál korábbi. A határidőt az elhúzódó világgazdasági válság miatt tolnák ki.
Az IPOSZ ezt a lépést is értékeli, mert mint Géresi József elmondta, nem biztos, hogy azért nem nullás egy kkv adóigazolása, mert nem akar fizetni, hanem sokkal inkább a körbetartozások miatt.
Mindkét törvényjavaslat nagy segítséget nyújt a mikro- kis- és középvállalkozásoknak az IPOSZ szerint. Visszaköszönni látja bennük a gazdaságpolitikai kisprogramjaikban felsorolt kéréseket, amiket rendszeresen elküldtek a pártoknak és döntéshozóknak, eddig nem sok eredménnyel – összegzett Géresi György.
