Üzleti tippek

Narancsszínű Mol: megállíthatatlanok

admin
admin

2010. 04. 27. 06:30

Az orosz nagy részvényes távollétében egyhangúlag támogatott igazgatósági előterjesztésekre lehet számítani a Mol Nyrt. csütörtöki közgyűlése előtt. Az "oroszmentes" közgyűlésen sok ellenvetés, számon kérő kérdés nem várható. A vezető testületeket ellephetik a jobboldalhoz kötött üzletemberek.

A Mol április 29-i, csütörtöki éves, rendes közgyűlése előtt a részvénykönyv már le van zárva, így biztos, hogy a 21 százalékos tulajdonos, az orosz Szurgutnyeftyegáz idén sem fog szavazni, ahogyan a tavalyi éves rendes közgyűlésre sem engedték be az orosz tulajdonost. Az fn.hu úgy értesült, hogy bár bizonyos levélváltások voltak az orosz cég, illetve a magyar hatóságok között, különösebben az orosz fél sem „erősködött” a részvételért.

Két jogcímen lehetett a részvételt meggátolni. Egyrészt a Magyar Energia Hivatal továbbra sem adta engedélyét a tulajdonszerzésre, másrészt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sem fejezte be a részvénykönyv zárásáig a tavaly áprilisban megkezdett piacfelügyeleti eljárását.

A felügyelet nemzetközi jogsegélyt is igénybe vett, de aztán a részvénykönyv zárása után pár nappal, április 26-án végül határozat, azaz elmarasztalás nélkül zárta le vizsgálatát, amelyben a Szurgut részvényszerzésének körülményeit vizsgálta. Az oroszok távollétében aligha kérdéses, hogy a tavalyi közgyűléshez hasonlóan a Mol menedzsmentjét támogató részvényesi kör lesz döntő többségben.

A menedzsment amúgy még a látszatát sem kerülte annak, hogy továbbra is kéretlen befektetőnek tartja az orosz befektetőt, megfigyelőként, vendégként sem invitálta, a Mol-részvénypakettre 1,4 milliárd eurót költő befektetőt. Természetesen, ha valaki személyesen nagyon szorgalmazná a részvételt, akár egyetlen papír megvételével is részt tud venni és kérdéseket tud felvetni, mint magánszemély, ilyen tervről nincs tudomásunk.

Félelem a medvétől

Ha egyébként zöld lámpát kapott volna a Szurgut, a Mol alapszabálya szerint akkor is csak legfeljebb 10 százalékkal szavazhatott volna. A Mol igazgatósága vélhetően azért továbbra is tart az orosz veszedelemtől. Természetesen lehet mindenféle üzletszerű indoka is annak, hogy a közgyűlési előterjesztésekben nulla osztalék olvasható, és az igazgatóság újabb felhatalmazást kér saját részvények vásárlására, de azért mindkét pontban érezhető az orosz szál.

Ha egy masszívan nyereséges cég, amely ráadásul hosszabb távon az eredmény 40 százalékára rúgó osztalékot szeretne fizetni, két nyereséges év után sem fizet osztalékot, azt azért illik megindokolni.

olajforintok

A társaságot elemzők, a nemzetközi befektetők gyakorlatilag csak a nemzetközi számviteli sztenderdek szerinti, IFRS adatokat elemzik, eszerint a Mol 2009-ben 188,123 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el, ami jelentős javulás a 2008. évi 157,958 milliárd forintos értékhez. A sok egyszeri tétellel dobált magyar számviteli szabályok szerinti társasági, illetve csoportszintű eredmények már vegyesebb képet mutatnak, de 2009-ben ezek is pozitívak. Az osztalékfizetés alapja ugyan a magyar szabályok szerinti eredmény-kimutatás, de nem kérdéses, hogy fundamentálisan lenne lehetőség osztalék fizetésre.

Az ugyan dicséretes, hogy az eredmény megőrzésével még az intenzív beruházási és akvizíciós tevékenység mellett is csökkent a Mol idegen tőke aránya, ugyanakkor a zéró osztalék mellett alighanem az is hátsó szempont, hogy az oroszok még véletlenül se lássanak pénzt a társaságból.

Más kérdés, hogy a magát pénzügyi befektetőnek valló Szurgut határozottan a „nagy orosz energialobbi” szakmai befektetőjének tűnik, vagyis aligha az osztalékért vásárolt be a Molban. A Mol igazgatósága felhatalmazást kért a saját részvény vásárlási lehetőség meghosszabbítására is, e pontban már kimondott cél, hogy legyen eszköz megvédeni a Mol-részvényeseket a piacra zúduló saját részvények káros hatásaitól. Lefordítva: ha a Szurgut végre hajlandó kiszállni, akkor a Mol maga is tudjon venni.

Jobbra át!

A fent leírt okokból oroszmentes közgyűlésen sok ellenvetés, számon kérő kérdés nem várható. Borítékolható, hogy a részvényesek nem, legfeljebb az újságírók fogják firtatni azt, hogy mennyire elegánsak a Mol testületeiben tervezett személycserék. A Mol ugyanis nem sokat adott a látszatra. Egy nappal a parlamenti választások első fordulója után tudhattuk meg, hogy az igazgatóság „vörös” tagjai távoznak.

Akar László, Kamarás Miklós, Kemenes Ernő egytől egyik az átkosban, vagy a szocialista vezetésű kormányzatokban vittek meghatározó gazdasági posztokat. Helyükre a Molban is 7,3 százalékkal nagytulajdonos CEZ, cseh energetikai óriástól érkező Martin Roman mellett két határozottan jobboldalhoz köthető üzletember, Járai Zsigmond expénzügyminiszter és exjegybankelnök, valamint Parragh László, a Fidesz programjához ajánlást író kamarai elnök kerülhetnek.

Természetesen puszta véletlen is lehetne a kétségkívül kiváló gazdasági szakemberek megtalálása, ám ha bárkinek kétsége támadna a Mol személyzeti politikájáról, a baloldali igazgatósági tagok 2002. október 11. óta, vagyis Medgyessy Péter 2002-es választási győzelme után megrendezett első Mol-közgyűlésen kerülhettek be a testületbe.

A felügyelő bizottság személyi javaslata még direktebb, Vásárhelyi István leköszönő tag helyett Töröcskei István üzletember kerülhet be a testületbe, aki a Hír TV elnöke és erősen elkötelezett jobboldali médiumok volt vagy jelenlegi résztulajdonosa. Nem vitás, hogy bármennyire is állammentes a Mol tulajdonosi struktúrája, egy olajipari monopólium mindig államfüggő, erősen szabályozásintenzív iparágban dolgozik, de egy tőzsdei cégtől ez a fajta direkt politikai megfelelés visszás.

Horvát ügyek

Külön napirendi pont nem foglalkozik, de az üzleti beszámolóban bizonyára szóba kerül a horvát INA is. A Mol jól halad a cég átalakításával, ugyanakkor zavarokat is kell kezelnie. A horvát és részben a magyar sajtó is foglalkozik azzal a politikai hátterű szívességgel, amelyet magyar körök a Podravka privatizációjánál nyújtottak. Ahogyan az is magyarázatra szorulhat, hogy az INA élére delegált Geszti László igazgatósági elnök egészségügyi okokból lemondott, helyét miért Áldott Zoltán, a kutatás- és termelés divízióért felelős vezérigazgató-helyettes vette át.

Utóbbi képességei vitathatatlanok, ám amíg eddig teljes állású vezető vitte az INA ügyeit, Áldott több sapkában is játszik a Mol-csoportban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.