Minden vállalatnál új helyzetet teremtett a korábban adómentes juttatások megadóztatása, ám az egyértelmű volt minden cégnél, hogy a kedvezményes (25 százalékos) adókulcs adózási szempontból még mindig kedvezőbb, mint vállalni a munkabér terheit.
mi az ekho?
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás. Az ekhót a művészettel, kultúrával foglalkozók és a tömegkommunikáció területén dolgozók választhatják évi 25 millió forintos bevételig, ám általános szabályok szerint adózó jövedelemmel is kell rendelkezniük, ami az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét.
Az ekhós kifizetésnél a helyzet első megközelítésben nem ennyire egyértelmű: a munkáltató 20 százaléknyi ekhót fizet az ekhós bér után, ezzel szembenáll a kedvezményesen adóztatott (korábban adómentes) juttatás (például a melegétkezési jegyek) terhe, ami 25 százalék.
Ha azonban úgy tesszük föl a kérdést, hogy egységnyi bérköltség árán melyik megoldással jut több „nettóhoz” a munkavállaló, akkor már a 25 százalékkal megadóztatott juttatás kerül ki nyertesen a versengésből.
Példának okáért ezer forint bérköltség árán 800 forint kedvezményesen adóztatott juttatás (például melegétkezési jegy) adható, 833,3 forint ekhós bér. Az ekhós bér nettója viszont csak 708,3 forint.
Adózási szempontból tehát még az ekhósoknak is megéri a 25 százalékkal terhelt juttatásokat adni. Igaz, a döntésnél mérlegelni kell azt is, hogy a pénznek – mint általános egyenértékesnek – mégiscsak nagyobb a hasznossága, mint a korlátozottan beváltható utalványoknak. Ugyanakkor a két nettó érték közötti több mint 10 százalékos különbség valószínűleg kárpótolja az érintett munkavállalókat.
