Üzleti tippek

Nem kell annyi Madách a malterozáshoz

admin

2009. 09. 21. 16:15

84 szakmában háromévesre rövidülhet már a következő tanévtől a szakképzés. Az utánpótlásért aggódó vállalkozók abban bíznak, a rövidebb, gyakorlatiasabb képzéssel vonzóbbá válik a fiatalok körében a szakmatanulás.

Annak ellenére, hogy 1998 óta megkétszereződött hazánkban a szakképzésben a tanulószerződések száma, vagyis dupla annyi tanuló folytat céges gyakorlatot, mint korábban, a gyakorlati helyek száma – jelenleg mintegy nyolcezer – még mindig kevés. Ez derült ki a közelmúltban a szakképzés kérdéseiről tartott „ A magyarországi duális szakképzés helyzete és jövője a nemzetközi tapasztalatok tükrében” IPOSZ konferencián.

A nyolcezer hely csak a tanulók felét képes fogadni. Pedig 10-20 százalékkal nagyobb arányban képesek azok a pályakezdő szakmunkások elhelyezkedni, akik nemcsak a tanműhelyben, hanem valódi üzemi körülmények között is gyakorlatot szereztek.
A magyar szakképzésben részt vevők 35 százaléka morzsolódik le az iskolákban, és a végzősök mindössze 36 százaléka helyezkedik el a szakmájában. Németországban és Ausztriában az arány valamivel jobb, 50 százalékos.

Gáz a fizikai munka

Nem elég népszerű a tanulók és szüleik körében a szakképzés, és ez nemcsak magyar probléma, hanem Európa többi országában is tapasztalják. Túlságosan előtérbe került a felsőoktatás, mint cél, miközben a szakképzés lesüllyedt a ciki kategóriába, a fizikai munka pedig közutálatnak örvend. Ezen a megítélésen sürgősen változtatni kell, ezt ma már miden érintett belátja.

Időben meg kell ismertetni a szülőkkel és a diákokkal is, hogy a szakmatanulással az életben igenis lehet boldogulni, egzisztenciát teremteni. Ezért is tervezi az IPOSZ, hogy a jövőben bekapcsolódik a pályaorientációba, olyan mélységben, hogy üzemi bemutatókat is tart majd. Szeretnék lerombolni azt a hamis képet, hogy egy műhely olyan szutykos hely lenne, ahova nem szívesen küldi senki a gyerekét.

Újra hároméves lehet a szakmunkásképzés

Az IPOSZ és a MKIK is üdvözli azt a változást, ami elméletileg már jövőre életbe léphet, visszahozva az 1998-ban bevezetett négyéves helyett a korábbi hároméves szakképzést. Az előrehozott alternatív szakoktatás lényege, hogy a jövő tanévtől 84 szakmában nyílik lehetőség arra, hogy már a kilencedik osztályban elkezdődjön a szakmai képzés, és három évre csökkenjen a szakmunkásvizsga megszerzésének ideje.

Az érdekvédők szerint ez azért jó, mert nem erőltetné a rosszul teljesítő diákoknál a csak elméleti képzést 9-10. osztályban, hanem a gyakorlati oktatás megkezdésével képes lenne még azelőtt sikerélményhez juttatni őket, mielőtt végleg beleunnának a tanulásba. Azzal, hogy 17 évesen megszerzik a szakmunkás-bizonyítványt, a diákok tankötelezettsége is megszűnik, nem kell 18 éves korukig koptatni a padot.

Hogy mely szakmáknál kezdődhet meg jövőre a 3 éves szakképzés, azt egy héten belül ki kell hirdetnie a minisztériumnak, hogy az iskolák is időben tájékoztatni tudják a szülőket, a diákokat.

Öregedő szakmák

A demográfiai változások is sürgetik a szakképzés népszerűsítését, s nemcsak azért, mert kevesebb a diák, hanem azért is, mert idősödnek a kézműipari szakmák gyakorlói. Az is probléma, hogy a mesterek gyermekei nem szívesen lépnek a szülők nyomdokaiba. A Dán Kézműipari Szövetség elnökének becslése szerint európai szinten a kkv-k egyharmada fog hamarosan új tulajdonos kezébe kerülni.

Ahhoz pedig, hogy a szakmunkásokból cégvezetők legyenek, azokat a lépcsőfokokat is meg kell erősíteni, amelyek a továbblépésüket biztosítják. A MKIK például szorgalmazná, hogy a szakiskola végén egy kompetenciavizsgát követően érettségizhessenek a legjobb tanulók. Azt is támogatnák, hogy mint Németországban, nálunk is legyen lehetőség a mestervizsga letétele után felsőfokú tanulmányokat folytatni.

Gyakorlat teszi

A magyar oktatási szakembereket és az érdekképviselőket úgy tűnik, meggyőzte a duális képzésen alapuló német modell. Duális, mert az iskolai képzés mellett a gyakorlati képzésre is hangsúlyt tesz. Más értelmezésben is duális, mert nemcsak a tanműhelyi gyakorlatot támogatja, hanem legalább ennyire az üzemi gyakorlatot. Előbbit azért, hogy a vizsgára készítse fel a tanulókat, utóbbit azért, hogy az életre, az árajánlatadástól a beszerzésen, kivitelezésen át a számlázásig, vagy még azon is túl.

A tanoncok jelentős részét kkv-k foglalkoztatják ma is, de ahhoz, hogy még nagyobb kedvük legyen a gyakorlati hely megszervezéséhez, szükség lenne a költség-visszaigénylés egyszerűsítésére. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a gyakorlati helyet nyújtó cégek 38 százaléka akkora nyűgnek érzi az adminisztrációt, hogy inkább nem igényli vissza a költségeit.

Megoldásra vár

Miközben a szakképzés feladata a munkára való felkészítés lenne, sok esetben hiányoznak a diákok alapképességei is (írás, olvasás, számolás). A foglalkoztatottság növeléséhez viszont éppen a gyenge képességű tanulók szakképzésbe való bevonása lenne az egyik legfontosabb feladat. Annál is inkább, mert évi huszonötezer magyar fiatal nem szerez semmilyen szakképesítést.

Amennyire nem népszerű szakképzésbe jelentkezni, legalább annyira nehéz a szakoktatóképzésre jelentkezőket találni. Nagy kérdés tehát, hogy a növekvő igényekhez lesz-e megfelelően képzett oktatói gárda, elég motivált diák, és olyan oktatási rendszer, ami a vállalkozások igényeinek megfelelő szakmunkásokat bocsát ki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.