Üzleti tippek

A Mol nem kér az oroszokból – interjú az elnök-vezérigazgatóval

admin
admin

2009. 07. 11. 08:00

Annak ellenére sem észlel a Mol elleni összehangolt orosz stratégiai lépéseket Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, hogy a Szurgutnyeftyegaz váratlan 21 százalékos tulajdonszerzését egyeztetett lépésnek tartja, illetve hogy a napokban a magyar olajvállalat 50 százalékos tulajdonában lévő oroszországi olajmező körül veszélyes – sokak szerint a moszkvai politika által motivált – feszültség alakult ki. Interjú.

Vizsgálja a Rosznyedra orosz olajbányászati hatóság a Zapadno-Malobalik (ZMB) olajmező kiaknázására kapott, 2016-ig érvényes kitermelési engedély visszavonásának lehetőségét – adta hírül a Kommerszant című moszkvai lap. A mezőt kitermelő vegyes vállalat 50 százalékos résztulajdonosa a Mol, amelynek a ZMB a legfontosabb kitermelési területe. Még ha a döntést a hírek szerint hat hónappal el is halasztották, nem gondolja, hogy a vizsgálat ténye már a Mol–Szurgut háború következménye?

– A mező 50 százalékban a Molé, és nem mi működtetjük, hanem maga a vegyes vállalat, a ZMB saját szervezete. Csak összeesküvés-elméleteket lehet felállítani, amelyek szerint a vizsgálat összefügg azzal, ahogyan mi a Szurgut szándékait fogadtuk, hiszen időbeli egybeesés valóban van – de valódi ok-okozati összefüggés nincs. A tulajdonunkban itthon mintegy 400 kutatási és termelési licenc van, hetente többször kapunk hatósági határozatokat ezek kapcsán. Az orosz hatóság is, ha bármilyen eltérést lát a megállapodás és a termelés között, beszámoltatja a vállalat vezetőjét, majd kiad egy határozatot, és felkéri a vállalatot a helyzet rendezésére. Remélhetőleg a vizsgálat most is normális mederben zajlik. Ha úgy látjuk, hogy nem, azt majd jelezzük.

– Vagyis a média túlzásáról van szó?

Sokszor láttuk, hogy az oroszországi magán- és állami vállalatok politikailag összehangolják külföldi aktivitásukat. Soha nincs orosz–orosz verseny a nemzetközi porondon. Fotók: Hartyányi Norbert

“Sokszor láttuk, hogy az oroszországi magán- és állami vállalatok politikailag összehangolják külföldi aktivitásukat. Soha nincs orosz–orosz verseny a nemzetközi porondon.” Fotók: Hartyányi Norbert

– Ebben bízunk, és abban, hogy nincs politikai szándék az intézkedés mögött.

– Áprilisban híre kelt, hogy a Mol szerint a Rusznyefty 38 milliárd forinttal meglopta a magyar társaságot. Meg is kerestek egy moszkvai bíróságot, amely azonban nem tárgyalta az ügyet. Maradt egyéb jogi fórumuk?

– Valóban vannak elszámolási problémáink, amelyekkel kapcsolatban maradtak még jogi lehetőségeink. A történetet nem nevezném lopásnak, a visszatartás a jó szó. A Rusznyefty nehézségekkel küzd, és nem fizetett a vegyes vállalatunknak, vagyis likviditásának kezelésére használta fel a közös pénzünket. Markáns követelésünk van, amely szerencsére az utóbbi időben már nem nőtt, de az említett összeg 50 százaléka osztalékágon majd nekünk jár.

– Elismerte a Rusznyefty a tartozást?

– Igen, elismerte. Bankár voltam, rögtön mondtam, hogy tartozás-elismerést kell kérni.

– A legfontosabb orosz kapcsolódású sztori azért nyilván a Szurgut 21,2 százalékos tulajdonszerzése a Molban. Történt már érdemi kapcsolatfelvétel az április 23-i közgyűlés óta, amelyen a Szurgut nem vehetett rész a Magyar Energia Hivatal (MEH) regisztrációjának hiányában? Egyáltalán, részvényesnek tekintik már az orosz céget?

– További együttműködésre irányuló kapcsolatfelvétel gyakorlatilag nem volt. Volt levelezés, amelyben részünkről tisztáztuk, hogy miért volt akadálya a közgyűlési részvételüknek. Ezt a Szurgut nem fogadta el, hiszen keresetet adott be a Fővárosi Bíróságnál. Ezzel nem tudok mit kezdeni, a jogszabályok egyértelműek. A Magyar Energia Hivatalnak megfelelő információk birtokában adott határidőig jóvá kell hagynia az új nagyrészvényest. Hivatalosan mi csak közgyűlés idején fordulunk a MEH-hez, a részvénykönyv lezárásához kell a részvényesi megfeleltetés, de nem tudok róla, hogy jóváhagyták volna a Szurgut tulajdonszerzését. Ha már minden rendben lenne, akkor bizonyára kaptunk volna értesítést a MEH-től.

– Nem is számolnak azzal, hogy a bíróság érvényteleníti a határozatokat?

– Az OMV-támadás óta mindig nagyon fel kell készülnünk arra, hogy jogilag rendben legyenek a lépéseink. S a jogszabály e tekintetben egyértelmű: a Mol igazgatósága nem járulhatott hozzá a Szurgut bejegyzéséhez.

– Tanácsadók, lobbisták próbálnak már a Mol és a Szurgut között közvetíteni?

– Naponta három is. Ám a tulajdonszerzés módja és az ilyen vertikális integráció ellentétes a Mol érintettjeinek (stakeholder) érdekeivel. A Szurgutot csakis pénzügyi befektetőnek tudom tekinteni.

– Éppen két éve, a Figyelőnek adott interjújában az OMV felvásárlási kísérlete kapcsán úgy fogalmazott, hogy „egy orosz együttműködés sokkal több előnnyel járna, és versenyjogi akadályokba is sokkal kevésbé ütközne”. Ma is így látja?

– Egy vertikális integrációnál mindig az a kérdés, hogy kire optimalizálunk. Ha a Szurgut lenne a Mol tulajdonosa, akkor élvezné az értéklánc előnyeit.

– A kérdés az OMV Mol-tulajdonlása kapcsán hangzott el, vagyis akkor is az orosz és az osztrák tulajdonlást kellett minősítenie…

– Sokszor hangsúlyoztuk érdeklődő orosz cégeknek és politikusoknak egyaránt, hogy a komolyabb orosz kontrollszerzés nem áll érdekében sem a Mol részvényeseinek, sem a magyar lakosságnak, sem a kormánynak, sem a hazai ellátásbiztonságnak. Ezért volt meglepő a Szurgut lépése.

– Veres János orosz–magyar gazdasági megbízott és Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes tárgyalásai után az orosz fél nyíltan jelezte, hogy a megbeszélésen a Mol is szóba került, amit Veres János érdemben nem kommentált. Önök tudnak többet? Kapcsolatban vannak a volt pénzügyminiszterrel?

– A miniszterelnök tájékoztatott minket erről a találkozóról, de a
Más a Mol–INA és az OMV–Mol, vagy a Szurgut–Mol sztori. Mi hat évig voltunk kisebbségi tulajdonosok, folyamatos értékteremtéssel. Ezért kaphattuk meg az irányítás felelősségét.

“Más a Mol–INA és az OMV–Mol, vagy a Szurgut–Mol sztori. Mi hat évig voltunk kisebbségi tulajdonosok, folyamatos értékteremtéssel. Ezért kaphattuk meg az irányítás felelősségét.”

zt nem kérte, hogy ezt a beszélgetést osszam meg a sajtóval, tessék inkább őt kérdezni!

– Tehát nem kaptak olyan jelzést, hogy keményebb orosz lépések várhatók? Például az említett hatósági vizsgálat, a potenciális engedély-visszavonás?

– Nem szeretném ezt prejudikálni. Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy bár a ZMB igen komoly eszköze a Molnak, nem olyan súlyú, hogy a stratégiát emiatt megváltoztatnánk.

– Ha mondja, ezt el kell fogadnom, bár a számok szerint a ZMB-nek meghatározó az aránya a Mol kitermelésében…

– Az INA konszolidálása ezt a helyzetet nagymértékben módosítja.

– Korábban molos vezetők is sugallták, hogy az OMV tulajdonszerzése mögött orosz szándékokat sejtenek. A Szurgutról is vannak olyan pletykák, hogy a háttérben más orosz cégek állnak, esetleg a Gazprom, amely így próbálja megtorpedózni a Mol-részvételű Nabucco-gázvezetéket, vagy a Rosznyefty, amely a Mol finomítói kapacitásaira feni a fogát. Önállónak látják a Szurgutot, vagy a nagy orosz energetikai konglomerátum előretolt bástyájának?

– Oroszországbeli energetikai cég esetében mindig nehéz azt mondani, hogy önálló entitás. A Molban végrehajtott tulajdonszerzés is egyeztetett lépés volt, amelyet nyíltan vállaltak is az oroszok. Sokszor láttuk, hogy az oroszországi magán- és állami vállalatok politikailag összehangolják külföldi aktivitásukat. Soha nincs orosz–orosz verseny a nemzetközi porondon. Sok elmélet van, de mi nem tudjuk, hogy mennyire reálisak. Az biztos, hogy az osztrák, majd az osztrák–orosz tranzakciók sok furcsaságot tartalmaztak az időzítés, a gyorsaság és az ár tekintetében is. Ennek megítélése nem az én feladatom, de akik a magyar ellátásbiztonságért felelnek, biztosan elgondolkodtak.

– Ha már róluk van szó, eltérő információk voltak arról, hogy mennyire voltak képben a polgári titkosszolgálatok. A titokminisztertől olyan információk is érkeztek, hogy azért bizonyos tudásuk volt az orosz érdeklődésről. Ezeket nem lehetett volna hasznosítani?

– Kérdés azonban, hogy milyen mélységű információk álltak rendelkezésre, és mikor. Legjobb tudomásom szerint beavatkozási időtartamon belül senki nem rendelkezett konkrét információval. Sejtéseink mindig is voltak. Az osztrákok tudhatták, hogy Brüsszel miként fog reagálni, ezért spekulálhattunk, hogy miért is vásároltak. De a pontos kondíciót, az időpontot nem ismertük.

– És ez elfogadható? Azaz egy transzparens, európai cég ne gyűjtsön ilyen információkat? Vagy ez rossz, és egy nagy olajvállalat harcoljon a sebezhetősége ellen, ahogyan egy ország titkosszolgálatai is védjék jobban a fontos iparvállalatait?

– A kockázat inkább a vevőé, a korábbi nyilatkozatok, az alapszabályunk alapján lehetett tudni, hogy független stratégiánk van. Ha ezek után valaki egyeztetés nélkül belevág egy ilyen tranzakcióba, az szabad döntés, de pénzügyi jellegű befektetés. Ha más célja volt, akkor lopakodó kontrollt kívánt szerezni.

– Változtattak a védelmen? Erősebb a tranzakció-figyelés?

– Két éve már sokat léptünk az OMV támadása miatt, de most nem volt megfigyelhető részvénymozgás, hiszen egyetlen pakett cserélt gazdát. És igen, változtattunk a védelmen, a közgyűlésen újabb védelmi vonalakat építettünk a lopakodó felvásárlás ellen.

– Ezt a közgyűlés nagy arányban támogatta. Ám mintha a független tulajdonosok, a befektetési alapok el sem jöttek volna. Vajon miért? Azért nem volt ott egy nemzetközi alap sem, mert nem szeretik a csökkenő beleszólási lehetőséget?

– A nemzetközi alapok támogatják a stratégiánkat.

– Ott is voltak a közgyűlésen?

– Nem tudom, de a lopakodó felvásárlást biztosan nem szeretik. Nyílt felvásárlásra nem tett jelzést a Szurgut, a lopakodó vevő pedig nem akar prémiumot adni a kontrollért.

– Anno az OMV részéről hangzott el szándék a vételi ajánlatra. Ezzel a logikával, az üdvözlendő lett volna?

– Miért csak szándék volt, miért nem tettek ajánlatot? Ez csúnya piacbefolyásolás volt, piaci várakozást gerjesztettek, de nem léptek. Tettek volna valóban ajánlatot, játszottuk volna le a meccset! Viszont, ha aztán a versenyhivatal nem hagyja jóvá az ajánlatot, mint ahogy azt most már bizonyosan tudjuk, akkor jártak volna igazán rosszul a kisrészvényesek, mert nem lettek volna kifizetve.

Az interjút teljes terjedelmében a legfrissebb Figyelőben olvashatja!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.