Üzleti tippek

Láthatatlan EU-pénzek

admin
admin

2009. 06. 21. 08:00

Több százmillió forintot követelnek cégek, mert az uniós pályáztatásban részt vevő hivatalok késedelmesen fizetnek – értesült a Figyelő.

Győr önkormányzata uniós forrásokra 81 pályázatot nyújtott be az elmúlt években, ezek közül 58 nyert, ám a 17,5 milliárd forint megítélt támogatásból mindössze 500 millió érkezett be eddig a város kasszájába. Borkai Zsolt, a Rába-parti település fideszes polgármestere szerint az EU-források egyelőre csak virtuális pénznek tekinthetők.

Érdekesség, hogy ugyanezt panaszolta egy évvel korábban is. Ehhez képest a kormány fejlesztéspolitikai kabinetje szerint minden rendben van, s Magyarország élen jár a szerződéssel lekötött támogatások volumenét illetően. Ez utóbbi amúgy még igaz is, komoly gond a kifizetésekkel van.

Baráth Etele. A volt uniós fejlesztési miniszter szerint jóvátehetetlen pazarlás, hogy a pénzek tetemes hányada improduktív módon folyik el. Fotó: Kalló Iván

Baráth Etele. A volt uniós fejlesztési miniszter szerint jóvátehetetlen pazarlás, hogy a pénzek tetemes hányada improduktív módon folyik el. Fotó: Kalló Iván

NEM PÖRGET FEL.
„Önmagában is súlyos, hogy a magyar költségvetésben a beruházási tételeket uniós források helyettesítik, az pedig egyenesen jóvátehetetlen pazarlás, hogy az összegek tetemes hányada improduktív módon folyik el” – mondta a Figyelőnek Baráth Etele, volt uniós fej¬lesztési miniszter. Arra utalt, úgy költjük el a pénzt, hogy annak nincs hosszútávú gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő hatása.

Eleve kevés pénz ment ki eddig, a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló 9000 milliárd forintból mindössze 356 milliárdot fizettek ki, ami önmagában is mutatja, aligha lesz az EU-támogatás a magyar gazdaság hajtóereje. A múlt héten lefújt, a kis- és középvállalkozásokat 45 milliárd forinttal támogatni hivatott Jeremie-program alapkezelői pályázata (Defektes mentőöv – Figyelő, 2009/24. szám) is azt bizonyítja Baráth Etele szerint, hogy némely területen elképesztő a pályáztatás menete, drámaian kicsi a hivatalok döntési sebessége. „Történik mindez annak ellenére, hogy a kormány a második gyorsító csomagot is elfogadta” – tette hozzá a volt miniszter. Egy kormányzati, nem a nyilvánosságnak szánt jelentés szerint már 2008-ban is 50 százalékkal kevesebb forrást hívtunk le, mint terveztük. Egy évvel korábban még „csupán” 35 százalék volt az elmaradás. A csúszás országosan jellemző, s valamennyi operatív programban tetten érhető, a környezetvédelmi beruházásoktól egészen az infrastruktúrafejlesztésekig, MSZP-s és fideszes vezetésű városokban egyaránt.

Ennek következtében a kohéziós alapból lehívható pénzek egyharmada, mintegy 50–80 milliárd forint került veszélybe. A csúszásokért részben a pályáztatásban részt vevő szervezetek, 70 százalékban viszont maguk a pályázók, azaz a projektgazdák a felelősek.

Az AAM Tanácsadó Zrt. Gyorsítósáv cí¬mű elemzése egyértelműen fogalmaz: „Nem került ki elég forrás az érzékelhető gazdasági hatás kiváltásához (a hétéves keretnek mindössze 3,24 százaléka), ráadásul a kifizetett pénzek sem optimálisan oszlanak meg a nemzetgazdaság egyes szektorai között.” A kamarák szerint 100 ezer mikrovállalkozás igényelne EU-s forrásokból származó hitelt, ám csupán 1200 kapott ilyet. A munkahelyek megőrzésére megnyitott 50 milliárd forint forrásra 1300 pályázat érkezett, május közepéig azonban mindössze 92 millió forintot fizettek ki.

Keretek és kifizetések

9000 milliárd forint: körülbelül ennyi uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére 2007 és 2013 között.

3900 milliárd forint: a teljes keretből ekkora hányad már 2007–2008 folyamán megnyílt a pályázók számára.

2517 milliárd forint: 2009 júniusának közepéig ennyit ítélt meg az intézményrendszer a nyertes pályázóknak.

2073 milliárd forint: az Új Magyarország Fejlesztési Terv projektjeinek keretében eddig ekkora összegre sikerült leszerződni.

356 milliárd forint: tényle- gesen csupán ennyit fizet- tek ki eddig a leszerződött támogatásokból a győzteseknek.

„A 2008 őszén elvégzett útépítési munkák ellenértékét a vállalkozóknak csak 2009. május közepén kezdték el folyósítani, annak ellenére, hogy a szerződések 30–60 napos fizetési határidőt írnak elő, be nem tartásuk esetén pedig késedelmi kamatot köteles fizetni a közreműködő szervezet, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.” – mondta el a Figyelőnek Kemény Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. A kifizetések annak ellenére csúsztak, hogy az Államkincstár már múlt év decemberében befogadta a teljesítésről szóló dokumentumokat, s a beruházó is aláírta azokat. Összességében milliárdos nagyságrendű a vállalkozók követelése. Május 27-én 5 cég nyújtott be a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez kifizetési és késedelmi kamatigényt, amelynek jogosságát a szervezet elismerte, s csak ennek az öt társaságnak a kamatigénye 189 millió forintra rúg.

MINISZTERCSERE

Nem tett jót az EU-pénzekkel való gazdálkodásnak az sem, hogy a Bajnai-kormány megalakulásával új miniszter került a gazdasági tárca élére. „Varga István új ember az uniós fejlesztéspolitikában, fél év, mire eligazodik a rendszerben, s addigra nagyjából vége is a kormányzati ciklusnak” – fogalmazta meg egyik informátorunk a szakma véleményét. Kormányzati körökből úgy értesültünk, pont ezért a miniszter mögött ott áll Bajnai Gordon, aki „másodállásban” továbbra is viszi az EU-ügyeket.

„Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az összesen leszerződött 2073 milliárdból gazdaságfejlesztési pályázatokra eddig 111 milliárd forintra szóló támogatási szerződést kötöttek meg, amelyből 36,6 milliárdot már ki is fizettek a vállalkozásoknak” – tájékoztatta a Figyelőt Oravecz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője. Az elindított intézkedések összefüggőek, sokszor multiplikátor hatásúak, s idő kell, amíg az eredményességük megmutatkozik. „A meccs huszadik percénél tartunk, hiba lenne már most az eredményességet számonkérni”– érvelt Oravecz.

Nógrádi Zoltán. A Fidesz uniós szakpolitikusa szerint  jól látható, hogy a kiemelt és a nagyprojektek mögött gyakran ott a politika, lobbizás hatására születtek meg támogatási szerződések. Fotó: MTI

Nógrádi Zoltán. A Fidesz uniós szakpolitikusa szerint jól látható, hogy a kiemelt és a nagyprojektek mögött gyakran ott a politika, lobbizás hatására születtek meg támogatási szerződések. Fotó: MTI

Nógrádi Zoltán, a Fidesz uniós szakpolitikusa szerint azonban nem lehet tisztán látni, nincsenek hatástanulmányok, s ha mégis készülnek, azok nem nyilvánosak. A vállalkozókat továbbra is riasztja a pályáztató szervezetek bürokratizmusa és lassúsága. „A többfordulós tenderek állomásai között hónapok telnek el, közben minden mozog, az összes feltétel változik. Egy dolog fix: az, hogy az árak emelkednek, s így az első terveket ki kell hajítani és lehet újakat készíteni” – festi le a helyzetet Nógrádi. A hitelhez jutás buktatóiról – ami ma leginkább visszaveti az EU-pénzekért folyamodó vállalkozókat és önkormányzatokat – csak annyit mondott: kölcsönt kapni „nehezebb, mint személyes pápai áldást kapni”.

Nem szolgált örömhírrel lapunk megkeresésére az építőipari szektor képviselője sem. A megrendelők forráshiánya, a hatósági engedélyek beszerzésének nehézkessége és a pályázati rendszer lassúsága miatt nem érzékelik azt az 1800 milliárd forintos megrendelés-állományt, amely kiránthatná a gödörből a szektort – fogalmazott a Figyelőnek Koji László, az ÉVOSZ másik alelnöke.

Az 1800 milliárd forint – ami egy évre vetítve 900 milliárdot jelent – csak első hallásra tűnik hatalmas ösztönzőnek. Összehasonlításul: 2006-ban az építőipar összes termelési értéke 2260 milliárd forint volt, s ebből az állami megrendelés 1100 milliárddal részesedett. Koji László szerint a pályázatok gyorsítása és az engedélyeztetési eljárás egyszerűsítése mellett arra is szükség lenne, hogy a beruházók számára a kormány tartalékalapot képezzen, amelyből mérsékelhető a forintgyengülés, a hiteldrágulás és az infláció miatti önerő-növekedés terhe. Mára ugyanis bebizonyosodott, hogy a szerződések megkötésekor érvényes pénzügyi feltételek a legtöbb esetben nem nyújtanak fedezetet a beruházásra, így a projektgazdák hozzá sem kezdenek a fejlesztésekhez, vagy csúsznak a határidőkkel.

POLITIKAI HÁTTÉR

A Fidesz kormányra kerülve az EU-pénzek felhasználásáról is mérleget készít majd. „Minden egyes döntést, szerződést megvizsgálunk” – fogalmazott Nógrádi Zoltán a Figyelőnek. Egyelőre papírokkal, bizonyítékokkal senki nem állt elő, de a legnagyobb ellenzéki párt szerint jól látható, hogy a kiemelt és a nagyprojektek mögött gyakran ott a politika, lobbizás hatására születtek meg bizonyos támogatási szerződések. Egy névtelenséget kérő informátorunk szerint a budai Várnegyed turisztikai fejlesztésére például egy „skicc”, azaz néhány mondatos vázlat alapján bólintott rá a zsűri, s csak később született meg a formai és tartalmi követelményeknek megfelelő pályázat. Igaz, a kabinet ez év tavaszán az e fejlesztésre vonatkozó tervet – 12 másikkal együtt – kihúzta a kiemelt projektek listájáról, s a felszabaduló 30 milliárd forintot válságkezelő intézkedésekre csoportosította át.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.