Üzleti tippek

Nincs nyomuk az oroszoknak a Molban

A jelenlévő részvényesek csaknem 100 százaléka elfogadta a Mol éves beszámolóját, és úgy döntött: az olajcég tavalyi eredménye után nem fizet osztalékot. A részvényesek megakadályozták a társaság "lopakodó felvásárlását". A szavazati arányok és tudósítónk információi szerint a Szurgutnyeftyegaz képviselői nem voltak ott a különleges biztonsági intézkedések közepette tartott közgyűlésen.

A Mol 11 órára meghirdetett közgyűlése elmaradt, mert mindössze a részvényesek 44 százaléka jelent meg az eseményen; a közgyűlési meghívó szerint a megismételt közgyűlést egy órával később tartották. Ekkor a megjelent tulajdonosok aránya már megfelelt az előírásoknak, így a közgyűlés – lapunk tudósítója szerint példátlan biztonsági intézkedések mellett – megkezdhette munkáját.

Hol vannak az oroszok?

A Mol megjelent tulajdonosai 99,96 százalékos többséggel elfogadták az olajcég tavalyi éves beszámolóját, és úgy döntöttek, hogy a társaság tavalyi eredményei után nem fizetnek osztalékot.

Hol vannak az oroszok? (Ilusztráció: Rédley Tamás)

Hol vannak az oroszok? (Ilusztráció: Rédley Tamás)

Utóbbi döntésüket hivatalosan a rossz gazdasági helyzettel, nem pedig a Szurgut 20 százalékos tulajdonszerzésével indokolták – jelentette helyszíni tudósítónk, aki szerint a szavazati arányokból arra lehet következtetni, hogy az orosz cég képviselői a várakozásoknak megfelelően nincsenek jelen a közgyűlésen. Hivatalosan az új orosz tulajdonosról szó sem esett – mondta munkatársunk.

Bebetonozták magukat

A közgyűlés hasonló szavazati arányban rábólintott a társaság alapszabályának lopakodó felvásárlás elleni pontjaira, így a jövőben a Molban tulajdont szerző cégeknek meg kell nevezniük a tényleges haszonhúzó tulajdonosaikat.

A részvényesek újabb öt évre az igazgatóság tagjává választották Csányi Sándort és Dobák Miklóst, és úgy döntöttek: negyedévente legfeljebb egy igazgatósági tag hívható vissza.

2010 végén beindul a Mol

Idén és jövőre a világgazdasági válság nyomán csökkenő kereslet és a leépülő finomítói kapacitások miatt nem tartható fenn az iparági árszínt – hangzott el a közgyűlésen. Az olajcég hitelei nincsenek veszélyben, mert azokat csak 2010-ben kell megújítani, a menedzsment prognózisa szerint a jelenleginél jóval kedvezőbb gazdasági feltételek mellett. A cég egyébként idén átlagosan 80 dolláros hordónkénti olajárra számít.

A Mol vezetése nagyon jó 2010-es évet vár. Becslésük szerint a válság után jövőre már ismét élénkül a kereslet, amivel a leépült kapacitások nyomán a piac nem tud majd lépést tartani, így az árak és a profitráták bővülnek majd.

Panaszkodó oroszok

A Napi Gazdaságban megjelent egész oldalas hírdetésben panaszkodott a Szurgutnyeftyegaz (Szurgut), hogy nem élhet tulajdonosi jogaival a Mol Nyrt. csütörtöki éves rendes közgyűlésén, noha április 9-én 21,2 százalékos részesedést szerzett a magyar társaságban. A Szurgut a Mol vezetését azért bírálja, mert megítélésük szerint nem hajlandóak párbeszédet folytatni, egyáltalán megismerni az orosz cég szándékait. A szemrehányásból – néven nevezés nélkül – kijut a Magyar Energia Hivatalnak is, amiért a Szurgut nem került be a Mol részvénykönyvébe, noha minden követelményt teljesítettek – állítják az oroszok.

Az kétségtelen, hogy a Szurgut jelezte a tulajdonszerzését a hivatalnál, utóbbi azonban kérdéseket intézett az orosz társasághoz, amiket ezek szerint vagy nem válaszoltak meg az oroszok, vagy azok nem voltak kielégítőek.

Amúgy a Mol és a hivatal viselkedésén különösebben nem lehet csodálkozni, hiszen március 23-án, amikor kiederült, hogy az osztrák OMV eladta Mol-részvényeit a Szurgutnak, szabályos pánik tört ki a magyar olajtársaságnál, s a politikusok között is. A Fidesz egyenesen hazaárulással vádolta a kormányt, ha tudott a készülő tranzakcióról, de akkor is, ha nem volt információja arról, hogy mi készül.

Több gyanús mozzanat

Az is tény, hogy vannak gyanús körülmények az oroszok tulajdonszerzése körül, melyeket megpróbálunk csokorba szedni.

Fura az időzítés egyfelől, hiszen az OMV-Szurgut ügylet két nappal azután történt meg, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette lemondását az MSZP kongresszusán. Ezzel kapcsolatban többen arra gyanakodnak, hogy a részvényeladást azért ütötték nyélbe ilyen hirtelen, mert az köztudott, hogy egy választásokat követően megalakuló Fidesz-kormány biztosan megakadályozná, hogy oroszok szerezzenek tulajdonrészt a stratégiai magyar olajtársaságban.

Egyes elemzők azt is furcsálják, hogy a Szurgutnyeftyegaz ugyan a negyedik legnagyobb orosz olajcég, de külföldi akvizíciót eddig nem hajtott végre. A félelmeket tovább mélyíti, hogy a Szurgut tulajdonosi szerkezete nem teljesen tisztázott, egyes vélekedések szerint 25 százalékáról nem tudható pontosan, hogy kinek a kezében van, bizonyos pletykák szerint nem kizárt, hogy maga Putyin miniszterelnök is érdekelt a cégben.

Az összesküvés elméleteket kedvelőknek kedvez az a friss hír, miszerint az OMV azóta távozott vezérigazgatója, Wolfgang Ruttenstorfer márciusban 620 ezer euró értékben vásárolt OMV papírokat. Ha kiderül, hogy vétel időpontjában, illetve azt megelőzően már folytak a tárgyalások az OMV és a Szurgut között, akkor joggal merülhet fel a benfentes kereskedelem gyanúja.

Amúgy a piaci pletykák az OMV-t az oroszok előretolt bástyájának tekintették korábban is, igaz akkor leginkább a Gazpromot sejtették az akció mögött. Ezért is tett meg mindent a Mol vezetése és a Gyurcsány kormány is, hogy megakadályozzák az OMV további tulajdonszerzését a Mol-ban. 2007-ben ezt sikerült is megelőzni, 2009 tavaszán viszont a Szurgutnyeft “ajtóstul rontott a házba”, joggal vetve fel az ellenséges felvásárlás gyanúját.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik