Üzleti tippek

Kettős játszma

admin
admin

2008. 10. 28. 12:00

A nyilvánosság kizárásával, ám gőzerővel folyik az ötpárti egyeztetés az új médiatörvényről. Azt azonban a résztvevők is elismerik: ma még nem látni, milyen eredménnyel és mikor zárul a maratoni tárgyalássorozat.

Egy ekkora válság kellős közepén aligha lesz ideje és energiája a parlamentnek ezzel az üggyel foglalkozni – jegyezte meg lapunknak az egyeztetések egyik állandó résztvevője. Aki nem tagadta: akár ez lehet a siker egyik záloga is. Hiszen a kóros és permanens politikai bizalmatlanság légkörében mindkét oldalnak jól jöhet, ha bizonyíthatja kompromisszumkészségét. Erre meg kiválóan alkalmas egy olyan kétharmados jogszabály, amely nem befolyásolja közvetlenül a hatalomgyakorlást és a mindennapi államügyeket.

Láttamozók

Mindezek után csak egyetlen kérdés marad: a résztvevők – különösen a két nagy párt delegáltja – milyen mandátummal a zsebükben egyeztetnek? Sokat lendíthet ugyanis a helyzeten, ha az eredmény érdekében szabad kezet kapnak, de akár az utolsó pillanatban is megakaszthatja az ügymenetet, ha valakinek még ki kell pipáltatnia „otthon” a véres verejtékkel kialkudott végeredményt. Úgy tudni, a kancellária – minden eshetőségre felkészülve – a kritikus pontokon már-már gumiparag¬rafusnak ható megfogalmazásokat alkalmazott, itt-ott pedig két változatot is felskiccelt az anyag írásakor. Ezzel aztán tág teret hagyott az egyeztetésre.
A szokatlan médiacsendben – lapunk információi szerint heti rendszerességgel – politikai csörtéktől ¬ mentesen zajló tárgyalássorozat egyik résztvevője szerint mindezek alapján akár már az idén elkészülhet a normaszöveg, amelyet az öt képviselő, nem pedig a kormányzat indítványaként tesznek majd le a Tisztelt Ház asztalára.

Annak megsaccolására, hogy mikor lehet az előterjesztés végszavazása, bizakodás ide vagy oda, egyik informátorunk sem vállalkozott. Azt azonban elismerték: viszonylagos – ám szerintük korántsem alaptalan – bátorságot mutat, hogy az éppen tárgyalt anyagban a médiahatóság és a közmédium-részvénytársaság átalakítására ez év végi dátumot tűznének ki.

Új szerepben

A dokumentum ismerőivel folytatott beszélgetések alapján az a kép bontakozik ki: a sokkörös egyeztetéseken eddig „a közepesen kényes kérdéseket” vesézték ki. Az ötrészesre tervezett törvény két, korántsem lényegtelen szakasza került ugyanis eddig az ötpárti urak elé: a médiahatósági és a közszolgálati fejezet. Az előbbiről annyit tudni viszonylag biztosan: végleg elvérezni látszanak a Sarkady Ildikó kormánybiztossága idején még jó eséllyel futó
konvergenshatóság-tervek. Azaz várhatóan marad egy NHH-utód és egy jogköreiben átalakuló ORTT-trónörökös nemzeti médiahatóság. Ezek feladatai sokkal inkább a piacra lépés és a működés felügyeleté¬ben, a monopóliumellenes küzdelemben merülnének ki, egyfajta médiás GVH-szerepet sejtetve.

A két hatóság csónakját egyes elképzelések szerint oly erősen összekötnék, hogy saját éves parlamenti beszámolójuk mellett közösen kellene jelentést készíteniük az NHH-nak és az ORTT-utódnak a törvényhozás számára arról, miként működtek együtt az előző esztendőben. Ismerői szerint az anyag egy eldugott passzusa szól csupán arról, hogy a kormánynak elő kell készítenie az egységes piacfelügyeleti hatóságra vonatkozó tervezetet – 2011 őszére.

Valamit valamiért

A frekvenciapályáztatás digitális átállás hozta elvesztéséért „cserébe” a törvényhozók erős korbácsot hagynának a médiahatóság kezében: a sérelmezett magatartás megsértésén és a bírságoláson át az eljárás költségeinek megtéríttetésén túl azt is előírhatná, hogy a műsorszolgáltató saját pénzén tegye közzé az ügyében született határozatot. A súlyos visszaesőknek törléssel, szerződésbontással kellene számolniuk, valamint azzal, hogy a hatóság felhívja az NHH-t a kifogásolt médiaszolgáltatás terjesztésének megtiltására.

Lágyabb húrokat is pengethetne persze a szervezet: határozathozatal helyett hatósági szerződésben egyezhetne ki a műsorszolgáltatóval, hogy az kikecmereg a tilosból. A tabula rasa azonban nem jár automatikusan: elesnek ettől a lehetőségtől azok, akikkel korábban már kötöttek ilyen megállapodást, és annak lejárta előtt bizonyultak visszaesőnek.

Súlyos összegek

Forrásaink elmondása szerint a szabálysértések számának és súlyának jelentős csökkenését várják, ha átmegy a bizottságon és a parlamenten az a kezdeményezés, amely szerint a kis cégeknél félmillió forintról, a jelentős piaci súlyúaknál ennek tízszereséről induló bírság felső határa a nettó árbevétel (közmédiumnál a mérlegfőösszeg) öt, visszaesőknél tíz százaléka lenne.

Az érintetteket megnyugtathatja az az információ, hogy jelen elképzelések szerint az analóg műsorszórás leállásáig az 1996-os törvény frekvenciapályáztatási előírásait léptetnék életbe, külön megemlítve az anyagban a rádiókat. Amelyek – feltéve, hogy kérik – hat évre, de legfeljebb a switch-off időpontjáig pályázat nélkül hosszabbíthatnának.

Egyes elképzelések szerint azonban a kivételes kezelést is megtoldaná egy kiskapuval a parlament. Merthogy kizárná ebből a lehetőségből az ismételt vagy súlyos szerződésszegőket – az ő lehetőségei¬ket ismerői szerint nem is taglalja az anyag.
Az előterjesztés hasonló nagyvonalúsággal kezeli a közmédiumok struktúráját is: arra, hogy mind a három céget megtartanák, csupán az anyag utolsó passzusainak egyikéből következtethetünk. Ezek szerint a Duna, az MR és az MTV elnökének jogviszonya a törvény erejénél fogva vezérigazgatói jogviszonnyá alakulna át. Ugyanakkor – ismerték el többen is – a szöveg mindvégig egyes számban, „közszolgálati médiaszolgáltatóról” ír, tág teret adva a találgatásoknak, hány intézményt is felügyel majd a közös tulajdonosi testület.
Nem látszik egyértelműnek az sem, hogy mi történik, ha épp nem sikerül betöltenie a posztot a parlament által kétharmaddal, listáról választott, a bakikért a közös károkozás szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelő tulajdonosi vagyonkezelő testületnek. Amely jelentős hatásköröket kapna: igazgatósági jogkörében elnököt választhatna, közszolgálati szabályzatot alkothatna, valamint közreműködne a finanszírozási szerződés előkészítésében, és a vezérigazgató is e testület határozatai alapján irányítaná a céget.

Szorgalmi feladat

A közszolgálati médiumokról az ORTT stratégiai tanácsa is készített saját törvénytervezetet, amely – ha sok ponton rikító hasonlóságot is mutat a kancellária és az ötpárti bizottság sokkezesével – parlamenti forrásaink szerint nemigen rúghat labdába. Többen kifogásolják ugyanis, hogy olyan szervezet keveredik a történetbe, amely maga is érintett a kérdésben. Ráadásul nem is először exponálja magát az ügyben: pár éve már készült (hosszas előkészületek után) egy anyag a Reviczky utcában, amelyet a parlament illetékes bizottsága nagyon szépen megköszönt, de nem tekintett tárgyalási alapnak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.