Németh Erzsébet, a Budapesti Kommunikációs Főiskola tanára azt mondta: a mai magyar politikai kommunikáció pókerjátszmához kezd hasonlítani, a politikusok blöffökkel és cselekkel próbálnak nyereséget elérni. Szerinte a pártok nem koncentrálnak arra, hogy megértessék a dolgokat a választókkal, és elfelejtik, hogy nem egy játszmáról van szó, hanem arról, hogy az adófizetők pénzéből a közjót kell szolgálniuk. Bár kommunikációjukban ezt mindig hangsúlyozzák, annak hitelességével mégsem törődnek kellőképpen.
Démonizált ellenség
A kommunikációs szakember Nyakó István Nagyváradon tartott, kampánystratégiákról szóló előadásáról – amelyben az MSZP-s politikus az ellenségkeresésről és a rivális politikusok démonizálásáról beszélt – úgy nyilatkozott: az MSZP-nek ebben a pillanatban a legtöbb szavazatot az hozhatja, ha sikerül az ellenségét démonizálni. Most nehezen tudja elhitetni az emberekkel, hogy politikája a közjót szolgálja, így azt kell elhitetnie, hogy ő a kisebbik rossz.
Németh Erzsébet szerint ez nem etikus, mert nem gondolja, hogy bármely demokratikusan megválasztott párt rászolgált volna arra, hogy démonizálják. A szociálpszichológus szerint lehet olyan helyzet, amikor ez helyénvaló, például a Ku Klux Klán esetében, de most ez nem indokolt. Úgy véli, az adok-kapok játszmák végén az egész politikai közélet megítélése romlik.
Túlélésre játszanak
A szakértő beszélt arról is, hogy a pártoknál vezető testületek, azon belül látható és rejtett testületek hozzák a döntéseket. A kampányidőszakon kívül a kommunikációs szakembereknek mindössze annyi a dolguk, hogy jelezzék a döntések várható hatásait. Szerinte ezeket a döntéseket egyre kevesebben hozzák meg. A politikusok diktálják az irányt, a tanácsadók megpróbálhatnak optimalizálni, de kommunikációs stratégiát nem dolgoznak ki, inkább taktikai jellegű megnyilvánulásokkal lehet találkozni.
A politikai kommunikáció nem attól kidolgozott, hogy nincs benne negatív elem – ez máshol is jellemző. “Magyarországon viszont a túlélési taktikák és hirtelen húzások világában élünk” – tette hozzá Németh Erzsébet.
Divatos a negatív kampány
Jankó Bálint, a Weber Shandwick Politikai és Kommunikációs Tanácsadó cég ügyfélkapcsolati igazgatója azt mondta: a politika és az etika konfliktusa már régóta foglalkoztatja az embereket, még Machiavelli mondta ki, hogy az erkölcsi elveket félre kell tenni a politikai célszerűség érdekében. A vezető tanácsadó szerint a politikai kommunikációban mára teljesen bevett gyakorlat a negatív kampány, még akkor is, ha a közvélemény ezt nem fogadja el. Mindez persze nem jelenti azt, hogy etikus, vagy célszerű lenne hazudni a politikai ellenfélről.
A kommunikációs szakember szerint biztos, hogy hozzá kell szoknunk a jelenség erősödéséhez, ahogy a pártok egyre inkább átveszik a nyugati kommunikációs technikákat. Hozzátette: ilyen értelemben Nyakó István nem mondott semmi újat. Jankó Bálint ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a negatív kampány fogadtatása elég álságos, a párthívek és a magyar sajtó is kettős mércével mér: az ellenfél negatív kampányát elítélik, a saját oldalét viszont elnézik.
Tabuk a kommunikációba
Országonként változik, hogy mennyire elfogadott a negatív kampány. A magyar közvélemény még csak most kezd hozzászokni, annak ellenére, hogy volt már erre példa, többek között az MSZP-től a Szélkakas kampány, a Fidesztől pedig a Magyar Vizsla akció. Jankó Bálint szerint a fejlett országokhoz képest az a legnagyobb különbség, hogy Magyarországon a magánélet tabu, viszont a gazdasági hátterű botrányok esetében sokkal nagyobb a közvélemény tűréshatára.
Magánélet, tabu vagy nem tabu?
Így Franciaországban, vagy az Egyesült Államokban is mindennapos, hogy valakit a magánélete miatt támadnak. A republikánus John McCain ellen már nyolc éve – mikor az elnökjelöltségért versenyzett George W. Bushsal – felhasználták azt a híresztelést, hogy adoptált lánya valójában az ő törvénytelen gyereke, és ez a pletyka a mostani kampányban is téma volt. A demokrata Barack Obamáról pedig többek között az került elő, hogy féltestvére Afrikában havi egy dollárból él, de van olyan konzervatív elemző, aki a testalkatát minősíti – magyarázta.
Jankó Bálint ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati országokban a gazdasági ügyek megítélése a politikai etika szempontjából sokkal szigorúbb, egy illegálisan foglalkoztatott háztartási alkalmazott sokkal nagyobb botrányt kavar, akár bele is lehet bukni, míg Magyarországon még egy Gripen-botránynak sem lesz számottevő következménye. A vezető tanácsadó a jelenlegi politikai viszonyok között illúziónak tartja, hogy a pártok közös etikai kódexet fogadjanak el, vagy ha el is fogadnák, nem hiszi, hogy betartanák.
