Üzleti tippek

Magyar cégek a legjobb ötszázban

admin
admin

2008. 09. 15. 11:32

Közép-Európa csak akkor fogja tudni fenntartani kiemelkedő, öt százalékos növekedési ütemét, amely messze lekörözi Nyugat-Európa gazdasági teljesítményét, ha véghezviszi a szabadpiaci reformokat – figyelmeztet a Central Europe Top 500, a Deloitte által a térség ötszáz legnagyobb vállalatáról készített rangsor és jelentés 2007-es kiadása.

A jelentés szerint a közép-európai országok kormányainak reformokat, és mindenekelőtt további privatizációt kell végrehajtaniuk, a Deloitte szerint ugyanis csak így képes felzárkózni a térség a nyugat-európai államokhoz. Közép-Európa a jövőben csak akkor marad a közvetlen külföldi tőkebefektetés célpontja, ha végbemegy az oktatási rendszerek reformja, és így a dolgozók új képességeket tudnak a cégek szolgálatába állítani.

Fordulópont előtt

A növekvő munkaerő- és egyéb költségek miatt a térség országai már nem tudnak csak azzal imponálni a külföldi befektetőknek, hogy náluk alacsonyak a költségek. A CE Top 500 rangsor megszületése egybeesik azzal, hogy az 1989 után született fiatal korosztály – a kommunista befolyástól mentes első generáció – belép a dolgozó társadalomba, és így a régió érdekes fordulóponthoz érkezik.

Az ötszázas lista az Adriától a Balti- és a Fekete-tengerig terjedő régió vállalatainak eredményeit vizsgálja, és olyan országokat ölel fel, amelyek vagy már most az Európai Unió tagjai, vagy az EU-csatlakozás folyamatának különböző szakaszaiban vannak.

Az energetikai cégek vezetnek

A CE Top 500 lista a térség ötszáz legnagyobb vállalatát rangsorolja árbevétel, nyereség, alkalmazotti létszám és piaci kapitalizáció szerint. A listában alig történt változás az előző évhez képest, hiszen a lengyel PKN Orlen olajfinomító és kőolaj-forgalmazó megőrizte vezető helyét, de a többi energiaipari cég, így a MOL és a cseh CEZ sincs sokkal lemaradva. Utánuk szintén előkelő helyeken találjuk az autógyártókat, közülük is a Volkswagen tulajdonában álló cseh Skodát, a magyar Audit és a Volkswagen szlovák leányvállalatát. A Telekomunikacja Polska, egy lengyel távközlési szolgáltató az egyetlen olyan vállalat a régió tíz legnagyobbja között, amely nem az energiaiparban és nem az autógyártásban érdekelt.

Árbevétel szempontjából a legjelentősebb külföldi tőkebefektető a Volkswagen, az Arcelor Mittal acélgyártó vállalat és a Metro kiskereskedelmi lánc. A piaci kapitalizációs rangsort a CEZ, a cseh energiaóriás vezeti, utánuk pedig két lengyel bank, a Pekao SA és a PKO BP következik.

A CE Top 500 rangsorolja emellett a bankszektor (CSOB, Csehország), a biztosítási üzletág (PZU, Lengyelország), az építőipar (Skanska CS, Csehország), az energiaipar (PKN Orlen, Lengyelország) és a gyáripar (Skoda, Csehország) legnagyobb vállalatait is. Mellettük a gyógyszeripar (Chinoin Zrt./Sanofi Aventis, Magyarország), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág (Telekomunikacja Polska SA, Lengyelország) is szerepel a listában.

Jobban teljesítettek a cégek

Seres Béla a Deloitte pénzügyi tanácsadás üzletágának vezető partnere elmondta, hogy az előző évvel összevetve 2007-ben sokkal jobban teljesítettek a régió nagy cégei, de kérdéses, hogy ez a tendencia tartósnak bizonyul-e majd. A bizonytalanság oka, hogy a világgazdaság idei lassulása alól a régiós nagyvállalatok nem vonhatják ki magukat teljesen.

A kiemelt stratégiai fontosságú cégeket szívesebben tartják meg állami kézben, ami nemcsak az energetika, hanem az infrastruktúra és a közlekedés területére is igaz – tette hozzá Kovács Domonkos, a rangsort készítő cég vállalatértékelés és pénzügyi modellezés üzletágának igazgatója. „Mindez annak ellenére van így, hogy az államiak általában gyengébben teljesítenek, mint a magánvállalatok. Az idei listába összesen 120 állami tulajdonú cég került be, amelyek a felsorolásban szereplő vállalatok összesített árbevételének a 20 százalékát adják.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.