Üzleti tippek

Jobban, olcsóbban, mint a konkurencia Az igazi tudás a fejekben van

admin

2008. 07. 15. 08:00

A piacnyeréshez nem feltétlenül kell úttörőnek lenni valamiben – állítja Szőke Márton, akit arról faggattunk, hogyan kell olyan kisvállalkozást csinálni, amelyet azután egy világcég vásárol fel.

A webanalitikával foglalkozó IndexToolst áprilisban vette meg az amerikai óriás, a Yahoo!. A budapesti szoftvercég harmincéves egykori volt tulajdonosa, Szőke Márton és valamennyi munkatársa továbbra is a cégnél dolgozik.

Mivel foglalkozik a webanalitika?

A webanalitika lehetővé teszi, hogy számszerű adatok alapján nyomon követhető legyen minden felhasználói kattintás, ami egy weboldalon történik. Vagyis: a hány látogatók hányan nézték nézte meg az oldalt, honnan hová kattintottak, mit töltöttek le. A mi feladatunk, hogy ebből a kusza adathalmazból hasznos információkat nyerjünk. Mi elsősorban technikai elemzést adunk, amely alapján a megrendelő dönteni tud.

Kik a megrendelők?

Mindenki potenciális ügyfél, akinek nincs pontos kimutatása arról, hogy a vállalati weboldal hogyan teljesít a gyakorlatban. Főként azok a cégek keresnek minket, amelyek a honlapjuktól bevételt is várnak, legyen az webáruház vagy bármilyen ügyfélkapcsolati oldal. A marketingesek a tőlünk kapott adatokból megtudhatják, melyek a honlapnak azok a pontjai, ahol a látogatók valamiért feladják a további kattintgatást. De mérni tudják egy kampány hatékonyságát is. Kiderül, hol kellene javítani a szolgáltatáson.

Mi volt a versenyelőnye az IndexTools-nak?

A piacnyeréshez nem feltétlenül kell úttörőnek lenni valamiben. A kilencvenes évek vége óta vannak ilyen cégek Amerikában. Megnéztük, mit lehetne jobban és olcsóbban csinálni, mint a konkurencia.

Az olcsó és jól képzett magyar munkaerő révén?

Kétségtelen, hogy ez az egyik eleme volt a sikernek. A kreatív magyar mérnököknek köszönhető, hogy ma az IndextTools az egyik legjobb webanalitikai technológia a piacon, bár a szoftveriparban nem feltétlenül a legfejlettebb technológia győz. Amivel nem azt akarom mondani, hogy a miénk nem fejlett. Fontos lépés volt, hogy New Yorkban és Frankfurtban irodát nyitottunk, ahol anyanyelvi szinten beszélő, professzionális értékesítőket alkalmaztunk. Hozzáteszem: ma már a magyar szoftverfejlesztők sem annyira olcsók.

Miért?

Egyrészt a bérterhek miatt: az élőmunkának Magyarországon aránytalanul magas az adótartalma. A dollár mélyrepülése viszonylagosan tovább drágította, az sem tett jót a fizetéseknek. Harmadrészt az IT-szektor zárkózott fel leginkább a nyugati bérekhez Magyarországon. Az indulásnál nekünk szerencsénk is volt, mert a nagy cégek nem igazán fókuszáltak a webanalitikára.

Ma már ez is másként van: a világon talán a szoftverpiac reagál a legérzékenyebben a konkurenciára. Hogyan érintette az önök cégét, amikor 2005-ben a Google felvásárolta az egyik vezető webanalitikai vállalatot, majd ingyenessé tette a kisvállalatoknak kínált szolgáltatásokat?

Majdnem padlóra kerültünk. A középső és a felső szegmens továbbra is fizetős maradt, teljesen át kellett állnunk a közép- és nagyvállalati megoldásokra. Mivel ezt már korábban elkezdtünk, felgyorsítottuk a nagy munkaigényű belső fejlesztéseket. Így sikerült túlélni a válságot. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a Google (más nagy cégekhez hasonlóan) a külső szemlélő számára egy teljesen kiszámíthatatlan cég: akkor még nem lehetett tudni, hogy mi lesz a jövőbeni stratégiája. Részben ezért is döntöttünk úgy, hogy eladjuk a céget.

Gondolom, sok kérőjük volt. Miért pont a Yahoo!-t választották?

A pár néhány komolytalan, illetve nagyon sok kockázati tőke-befektető mellett négy komolyabb ajánlatot kaptunk. Abszolút értékben és konstrukcióban a Yahoo!-é volt a legvonzóbb ajánlat. Persze azt tudni kell, hogy az ilyen üzleteknél sosem másnap, hanem lényegesen később, a meghatározott eredmények teljesülése után jelenik meg a teljes összeg a számlán.

Önöknél a magyar átlaghoz képest játékos, fiatalos munkakörülményekkel találkozhat az ember – mint például: ergonómikus ergonomikus bútorok, egy biliárdasztal – találkozhat az ember. A laza munkahely mennyiben az IT IT-szektor sajátossága Ön szerint?

szőke márton

1978-ban Budapesten született 1978-ban Budapesten. Szülei villamosmérnökök. A budapesti Osztrák Iskolában letett érettségi után – miután egy pont híján lemaradt a budapesti közgázról – a Wirtschaftsuniversität Wien hallgatója lett. 19 évesen létrehozta a szalagos kordonok forgalmazásával foglalkozó Tensa Kft.-t. 2000-ben alapította meg a webanalitikai szoftvereket fejlesztő IndexToolst, amely 2005-ben nyitotta meg New York-i irodáját. 2006 nyarán az Informatikai Vállalkozások Szövetsége az “Év Fiatal Informatikai Vállalkozójává” választotta. Nőtlen. Egy húga van. Hobbija: a tenisz, és „minden, ami vízi sport”. Jelenleg Budán, a II. kerületben lakik.

Szerintem a szoftverfejlesztőknek irigylésre méltó a helyzetük van a világ összes bármely pontján. Eleve nem külső, rövid határidőkben, hanem hosszú távú ciklusokban gondolkodnak. Magas a fizetésük, néha otthon is dolgozhatnak, a munkahely is elég laza. Én aAzt gondolom, hogy nálunk is nagyon jó dolgozni. Viszont az elvárások is magasak. A Yahoo! Ssunnyvale-i központjában-nál vagy a Google-nál Mountain View-ban-nál egyébként talán még sokkal inkább „munkavállaló munkavállaló-barát” a munkahely.

Az akvizíció után minden munkatársa továbbra is a cégnél dolgozik, csak a logó lett más. Emelkedett-e a fizetésük?

Igen. A korábbi fizetésük is meglehetősen magas volt akorrekt volt magyar viszonyokhoz képest. Ez aAz akvizíció után még 20-40 százalékkaljelentősen emelkedett, – munkaköröktől, beosztástól függően. A Yahoo! rendkívül fontosnak tartja a munkatársak megbecsülését, ami a még versenyképes fizetésekben is kifejeződik.

Ön szerint végül meg fogja vásárolni a Microsoft a Yahoo!-t? Mit tippel, részvényenként mennyit fognak adni a Yahoo-érte?

(…) A közelmúlt heti híreki alapján ez most valószínűtlennek tűnik.

A beszélgetésünk elején a munkaerőt terhelő magas adókat említette. Mi a véleménye az alternatív kormányprogramként is elhíresült gazdasági programról, amelyet négy fiatal közgazdász írt, és amely a magas adó- és járulékszint radikális csökkentésére, nyugdíjreformra, illetve munkahelyteremtésre alapoz?

Bár egy vállalkozó egészen mást lát egy ilyen intézkedésben, mint egy politikus, szerintem az ország érdekében igenis szükség van a munkát terhelő adók drasztikus adócsökkentésre. Hiszek abban, hogy amennyiben ez egy megfelelően következetes adószigor mellett történik, nem igazolódik be az a félelem, hogy ez csak növelné a költéségvetési hiányt, hiszen így a nem valós szinten bejelentett vagy egyáltalán be nem jelentett jövedelmeket ki lehetne fehéríteni. Ha 2 százalékkal csökkennek a járulékok, az nem szól semmiről. Olyan ösztönzők kellenek, hogy ma Magyarországon megérje dolgozni az embereknek. Az is tarthatatlan, hogy a nyugdíjasokat a rendszerváltás óta egy választói tömbként kezelte valamennyi minden kormány, és ezért nem született nyugdíjreform. Márpedig az inaktívaktól a dolgozók irányába történő jövedelemátcsoportosítás előbb-utóbb elkerülhetetlen.

Mi a véleménye arról, hogy Orbán Viktor a kiszivárogtatott információk szerint felülvizsgálná a nagy állami beruházásokat?

Nem vagyok makro-közgazdász, de nNem hiszem el, hogy a ma folyó , hogy egy autópálya-, egy metró-építés és egyéb nagyberuházásokon, vagy kisebb , vagy akár egy tanulmányok megírásán ne lehetne spórolni. megírása annyiba kerülne, amennyibe a végén került. Furcsa, hogy minden ilyen esetnél az a válasz, hogy az ár piaci megállapodás kérdése és a kis tételek összeadódtak. Ha nekem ilyen gazdasági igazgatóm lenne a cégnél, akkor páros lábbal rúgnám ki. A spórolás ugyanis a kis tételekből jön össze. Hiszek abban, hogy lehet állami céget úgy vezetni, és a vagyont úgy kezelni, mint ahogy ezt a magánkézben lévő cégeknél is teszik. Tőlünk nyugatra erre számtalan példa vanát látni, sokszor meglepődik az ember, hogy egy-egy jól működő, ismert cég mögött a tulajdonos az önkormányzat, egy tartomány vagy az állam. De aA legfőbb baj, hogy Magyarországon még szándékot sem látok az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodásra.

sokat segített a korábbi vállalkozás

Szőke Márton még egyetemi tanulmányainak finanszírozása végett kezdett el foglalkozni a repülőterekről, múzeumokból ismert szalagos kordonok főként internetes forgalmazásával 1997-ben. Ennek kapcsán gondolkodott el azon, miként lehetne hatékonyabbá tenni az online értékesítést. Figyelme ekkor akkor fordult a webanalitika felé. Az IndexTools-ot összességében 50 millió forintból indította el – mivel a két üzletet egy ideig párhuzamosan futtatta. A cég eleve a külföldi piacra készült. A Yahoo!-nak történő eladás előtti éves bevételük 700 millió forint körül alakult. A vételár – piaci információk alapján – összességében 1,5-2 milliárd* forint volta Figyelő becslése szerint ennek négy-ötszöröse lehetett. A felvásárlás kiterjedt az IndexTools webanalitikai üzletágára és technológiájára, illetve a Tensa Kft. leányvállalatára, a Tensa R&D Kft.-re. A Yahoo! kötelékébe tartozó cég fő felvevő piaca – (egyenlő arányban –): az USA, Németország, Nagy-Britannia, és a skandináv országok. Szőke Mártont kevesebb, mint négy2-3 évig a Yahoo!-hoz köti a szerződése, utána a szoftverpiacon mint szakmai, más területeken mint pénzügyi befektető szeretne tevékenykedni. Utána még nem tudja mivel akar foglalkozni, de az „biztos, hogy valamit csinálni fog”.

(*A vételárra vonatkozólag, a Figyelő 1 hónappal ezelőtti becslése talán pontosabb)

Akkor itt az alkalom, hogy megkérdezzem: mi a véleménye a Miniszterelnöki Hivatal legutóbbi, huszonötmilliárd forintos Microsoft-tenderéről is, ahol a pályázatot eleve „Microsoft vagy azzal egyenértékű licenszkonstrukciókralicenckonstrukciókra” írták ki, mondván, hogy az állami intézmények túlnyomó többsége amúgy is Microsoft szoftvereket használ…?

Nem vagyok tisztában azzal, hogy pontosan milyen feladatokra használnak ma a magyar közigazgatásban Microsoft -szoftvert. Nem tudom, hogy a 25 milliárd sok vagy kevés. Szerintem ez egy nagyon rossz, nem korszerű szemléletet tükröz. Elgondolkodtató viszont, hogy például Elég csak Németországot megnéznban i, ahol alapvetően a nyílt forráskódú szoftverek irányába megy tart a fejlődés. Ott az állam egyre kevésbé használ Microsoft Microsoft-termékeket. Ha jól tudom, részben nemzetbiztonsági megfontolásokból, részben minőségi okokból, részben spórolásból.

Szlovákiában olcsóbban lehet autót üzembe helyezni, mint nálunk, ugyanakkor a Vámvám- és Pénzügyőrség pénzügyőrség rászállt az ilyen autókra. Helyesli a szigort?

Nem. Szerintem ez nem adócsalás. Pusztán arról van szó, hogy a szlovák kormány versenyképesebb feltételeket kínál, mint a magyar, mindeztégpedig úgyúgy, hogy még így is kisebb a szlovák költségvetés hiánya, mint a magyaré, és gyorsabb a növekedés. A szabad piac érvényesül itt is. Ez az egész arról szól, hogy az uniós környezetben a magyar gazdaságpolitika folyamatosan megmérettetik, ami egyébként pedig nem mérettetne meg soha. Kíváncsi vagyok, mit csinálna a VPOP, ha például egy szlovák rendszámú autót bérelnék Magyarországon? Talán akkor is megbüntetnének az Európai Unióban?

Ön szerint ki nyeri a foci EB-t?

Ha három tippem lehetne, akkor Németország, Hollandia, Portugália. Nekem eddig a hollandok tetszettek legjobban. Bár a múltkor sem mondtam volna meg, hogy a görögök nyerik az EB-t.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.