Üzleti tippek

Emelné a magyar nyugdíjkorhatárt az OECD

admin
admin

2008. 04. 10. 10:50

Vissza kell állítani az államháztartás pénzügyeinek fönntarthatóságát, amelynek módja többek között az adócsökkentés, a nyugdíjkorhatár emelése, a jóléti támogatása rendszer átalakítása - véli a hazánkról készült OECD elemzés, amely az egészségbiztosítás piacosításának veszélyeire is fölhívja a figyelmet. A tanulmány szerzői szerint az alkalmi, tanácskozó testületek kitartása a reformok elérését eredményezheti.

Az OECD Magyarországról készült elemzésének összefoglalója (amelyről az adóreformtervek kapcsán korábban már említést tettünk ) egyszerűen fogalmaz: az ország előtt álló legnagyobb kihívás visszaállítani az államháztartás pénzügyeinek fönntarthatóságát, amelynek szükséges módjai: a megnövekedett bizalom a gazdaságpolitikával szemben, az alacsonyabb kamatszint, továbbá az adóknak és a társadalombiztosítás költségeinek a csökkentése.

A hosszú távú, kiegyensúlyozott növekedéshez a munkakínálat – a munkavállalók számának – növekedése is szükséges.

Magasabb nyugdíjkorhatár?

Az OECD a tanulmányban arra emlékeztet, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az OECD-országok között – derültek ki részletek ma a tanulmány sajtóbemutatóján, amelyről a távirati iroda számolt be.

A jelenlegi rendszer erőteljes jövedelmi ösztönzést tartalmaz a korai nyugdíjba menéshez, miközben implicit módon keményen adóztatja a korhatáron túli munkát, ily módon torzítja az egyéni döntéseket, a jóléti támogatási rendszer szintén inkább a formális munkavállalás ellen ható ösztönzést tartalmaz – vélik a tanulmány szerzői.

Az üzleti környezet javításának teendőit vizsgálva az OECD emlékeztet a Világbank üzletemberek között végzett felmérésére, amely szerint Magyarország 178 ország sorában a 127-ik az értékteremtés általános “akadályozottságát” illetően, és a legrosszabbak között van az adóterhek, a befektetők védelme és az engedélyezési eljárások tekintetében, és az üzletalapítás “könnyűségében” is a 67-ik helyre szorul. Ezek a problémák a kormányzat ellenőrzési, illetve szabályozási felelősségébe tartoznak – írták az OECD elemzői.

Kerekasztallal az egyszerűsítésért

A közigazgatás bonyolultságának csökkentése és célirányosabbá tételére az OECD javasolja, hogy a reform túlpolitizálásának enyhítése végett az érdekeltek e téren is mindinkább próbálkozzanak a “kerekasztal” módszerrel és más mechanizmusokkal, amelyek szenvedélymentesebb és objektív vitát tesznek lehetővé.

Az alapokat elemezve az OECD szakértői megállapítják, hogy 1989 óta Magyarország “nagyrészt” tervgazdaságból átalakult olyan gazdasággá, amelyben a piaci erőknek van “meghatározó szerepük”. Stabil parlamentáris demokrácia alakult ki, és a törvények uralma, a szabályozási környezet minősége, a kormányzás hatékonysága, a politikai stabilitás, az elszámoltathatóság és a korrupció ellenőrzés alatt tartása tekintetében Magyarország a jó középmezőnyben van az OECD-átlagon belül.

A feldolgozóiparban a hozzáadott érték mintegy 60 százalékét külföldi tőke termeli, ami bizalmat fejez ki az ország jövőbeli fejlődése iránt – értékelnek a szerzők.

Sikert érhetnek el tanácsadó testületek

A szükséges szerkezeti reformokkal szemben azonban nagyobb a politikai ellenállás, mint 1989 után, amikor a rendszerváltás széles nemzeti konszenzusra támaszkodott. Márpedig a reformhoz az ideológiai különbségek félretételére, sokpárti egyetértésre lenne szükség a politikai pártok és más érdekeltek között – írták az OECD elemzői.

Az OECD tapasztalata az, hogy kötelező tanácsadói funkcióval felruházott alkalmi tanácskozó testületek, amelyekben a kormányzat és a többi érdekeltek képviselői ülnek össze, “kritikus tömeget” képezhetnek a reformok mellett. Továbbá kitartásra van szükség, tették hozzá, nehezményezve, hogy az utóbbi 16 évben a közszféra hiányának átmeneti csökkenései, majd újabb növekedései hűen követték a parlamenti ciklusokat.

Veszélyes a verseny az egészségügyben

Az OECD tanulmánya akkor készült, amikor még napirenden volt a közfinanszírozás és a magántőke társítása a kötelező egészégbiztosításban. Az OECD szakértői megjegyzik: még nem lehet tudni, bebizonyosodnak-e az ilyen rendszer tervezett előnyei ott, ahol piaci versenyt teremtettek a kötelező egészségbiztosításban, nevezetesen Hollandiában és Szlovákiában.

Azt viszont kutatási eredmények már többé-kevésbé kimutatták, hogy ahol az 1990-es évek közepén versenyt támasztottak egészségbiztosítási alapok között – szintén Hollandiában, továbbá Németországban, Izraelben és Svájcban -, a kockázat-kiigazítás tökéletlensége miatt van ösztönzés a kockázatok közötti válogatásra, ami veszélyeztetheti a szolidaritást és az ellátás minőségét és hatékonyságát.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Domenico Lucano, mayor of the small Italian fishing village Riace, receives the 'Dresden Peace Award 2017' at the Semper opera in Dresden, Germany, 12 February 2017. Lucano receive the award for his committment to helping refugees. The 58-year-old man has been welcoming refugees flying from war and poverty since 1998. Photo: Arno Burgi/dpa-Zentralbild/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.