Az MSZP Országos Közgazdasági Tagozatának rendezvényén Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ugyanakkor úgy vélekedett, csapdahelyzetben vagyunk, lényeges adóváltoztatásokra van szükség. A GKI a helyzet megváltozása miatt módosította javaslatát, a szuperbruttósító rendszert több lépcsőben vezetnék be. Így jövőre még csak a bérpapíron mutatnák ki a szuperbruttósítást, az első valódi változás 2010-ben jönne az új szja-kulcsok (20-32-37 százalék) bevezetésével, az alkalmazotti kedvezmények megtartásával, s 2010-ben kerülne sor a teljes átállásra a kártyakedvezmények kivezetésének megkezdésével.
Keller László hangsúlyozta: a kormány az adóváltoztatásokat csak a konvergenciaprogram keretein belül tudja elképzelni, a módosítások nem ronthatják az államháztartás egyensúlyát. Az államtitkár szerint az idei hiánycél tartható. Keller László kifejtette: február elején még bizton lehetett arra számítani, hogy jól érzékelhető adócsökkentésre kerülhet sor, aminek elsődleges célja a kormány prioritásainak megfelelően a foglalkoztatás elősegítése lett volna. A népszavazás után azonban az adórendszer átalakítása szempontjából kedvezőtlen változások következtek be, emelkedtek az állampapírok hozamai, a mozgástér lényegesen kisebb lett a februárban kalkulált 200-250 milliárd forintnál – mutatott rá az államtitkár.
Az adómódosítási elképzelések egyik eleme februárban a járulékfókuszú csökkentés volt, ennek realitása azonban az államtitkár szerint mostanra alacsony szintre csökkent. A második elem az egészségügyi hozzájárulás két lépésben – 2009-ben és 2010-ben – való megszüntetése volt, a harmadik az szja sávhatárának 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelése (ennek költségkihatása 40 milliárd forint lett volna), a negyedik pedig a különadó megszüntetése a társasági adó kulcsának 18 százalékra emelésével. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy jelenleg csak a különadó mérséklésének és az eho megszüntetésének van realitása.
A parlamentben eddig megfogalmazott adóelgondolások nehezen hozhatók közös nevezőre – mondta az államtitkár. Az MNB elnöke által szükségesnek ítélt mintegy 2000 milliárd forintos kiadáscsökkentési javaslatról úgy vélekedett, amikor a kiadási oldal jelentős része determinált, s több mint 60 százalékát a jóléti kiadások teszik ki, egy ilyen lépés nem vállalható.
A fórumon az egyik résztvevő a finánctőke megadóztatását javasolta, ezt azonban az államtitkár nem tartotta támogatandónak.
