Nem kell nagyon körülnézni ahhoz, hogy példákat soroljunk hol, milyen szituációban nem kapunk számlát, melyik ismerősünk dolgozik feketén vagy minimálbérre bejelentve, zsebbe pótolva a bért, kitől lehet számlát venni a legolcsóbban…
Félni-, féltenivaló persze van, vagy mert még soha nem volt a cégnek vizsgálata, és előbb-utóbb biztosan sor kerül rá, vagy a megszellőztetett vagyonosodási vizsgálatok hírére, barátok, ismerősök rosszul végződő ellenőrzéséből okulva. De elég-e ez ahhoz, hogy lépjen valaki?
Ne hirtelen tegyük?
N. Bernadett budapesti mikro- és kisvállalkozásoknak könyvel, főleg szolgáltatóknak. „Adót csaltam, legyen szíves segíteni, hogyan kerüljem ezt el a jövőben” kéréssel még nem keresték, viszont azzal többen, hogy könyvelőjük szerintük kevés tájékoztatást adott például arról, mennyi lesz a nyereségük, milyen fizetnivalókra készüljenek.
T. Mária (a könyvelők a téma kényességére tekintettel teljes nevüket nem vállalták) Borsodban főleg kereskedelemmel foglalkozó kisvállalkozóknak könyvel. Ha azzal keresné meg valaki, hogy mostantól minden bevételéről számlát akar írni támogatná, de elmondaná neki, hogy árulkodó, ha valakinek hirtelen magyarázat nélkül megnőnek a bevételei, és ha ez többszörös különbséget jelentene, fokozatosságot javasolna. A könyvelők mostanában egyébként egyre inkább tapasztalják, hogy vonzóvá válik a tevékenységek legalizálása.
Nem jutalmazzák a megjavulókat
A jelenleg hatályos jogszabályok a méltányosság, illetve mérlegelés gyakorlására okot adó indokok között nem sorolják fel az adózó „jó útra térését”, ezért az adóhatóságnak ilyen esetben nincs joga a még el nem évült adótartozások elengedésére és a kedvező irányú magatartásbeli változások „jutalmazására”. Az eredmény a következő adóvizsgálatnál realizálódhat az adóalany számára, amikor a revízió nem tár fel adókülönbözetet.
Oldal György adótanácsadó szerint egyik napról/évről a másikra biztosan nem, csak folyamatos, apró lépésekkel, kitartással lehet kifehéríteni a vállalkozásokat, és ebbe beleértendő a mentalitás is.
Lehet, hogy a nyugtaadás elmulasztásán többször is rajtakapott árusok egyszer csak úgy döntenek, megváltoznak. De ennek érlelődnie kell, és főleg magasabb szinten kellene jó példát mutatni. A vállalkozói társadalmat nagyon is irritálja pl. a képviselők elszámolási kötelezettség nélküli, bemondásos költségtérítése, vagy a naponta színre kerülő vélt vagy valós nem törvényszerű pénzmozgások híre – vélte a tanácsadó szakember.
Senki nem jelenti föl az ügyfelét
Pénzmosás van és adóelkerülés is, de a könyvelő tudatosan nem partner az adócsalásban – derült ki a könyvelőkkel folytatott beszélgetésekből.
Az ellentmondást az oldja fel, hogy a külső könyvelő hozott anyagból dolgozik, vagyis nem látja, hogy a számlák mögött valós forgalom van-e. Lengyel Tibor adószakértő és -tanácsadó, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnöke azt is kimondja, így az esetek 90 százalékában valószínűleg hozzájárulnak olyan ügyletek legalizálásához, amit szándékosan soha nem tennének.
A pénzmosás elleni törvény szabályozza a könyvelők tevékenységét is (bejelentési kötelezettség). A regisztrált mérlegképes könyvelők nem kockáztatják egzisztenciájukat semmilyen csalási segédkezéssel. De Lengyel Tibor azt is hozzáteszi, még nem hallott róla, hogy könyvelő feljelentette volna ügyfelét.
—-Erős az adóhatóság—-
Az APEH-től kapott tájékoztatásban az áll, 2007. január 1-jétől napjainkig összesen mintegy 230 ezer ellenőrzést fejeztek be (ebből 64 ezer vizsgálat bevallások utólagos ellenőrzése volt). A feltárt nettó adókülönbözet értéke 356 milliárd forintot tett ki (napi csaknem egymilliárd forint!). A feltárt visszaélések arányára utal az a tény, hogy az utólagos ellenőrzések közel 60 százaléka megállapítással zárult.
Mind a négy szakember elmondta, figyelmeztetik ügyfeleiket, hogy erős az APEH, jelentősen megnőtt a revizorok létszáma, nagyon jó az adminisztrációs hátterük, most a vám- és pénzügyőrséggel is szoros az együttműködésük, nem tanácsos kockáztatni. T. Mária kiemeli, leépítette veszteségességhez ragaszkodó ügyfeleit.
Állami cégek is asszisztálnak a csalásokhoz
Lengyel Tibor és T. Mária is említi, vannak a gazdaságnak olyan részei, ahol csak fekete pénzzel lehet fizetni… hogyan lehet ebből kitörni?
N. Bernadett a kisvállalkozói panaszáradatra hivatkozva mondja: nagyon zavarja a magáról és a beosztottairól mégiscsak gondoskodó réteget, hogy csalók hírében állnak. Az a nagy cég vesse legelőször a követ rájuk, aki megrendeléseinél nem a legolcsóbb ajánlatot választja, és aki nem zárja ki a legolcsóbb árat még sokkal lejjebb tornázó alvállalkozásláncok belépését.
Mert így hiába is szépítik, a megrendelők (állami cégek is!) tudtával és beleegyezésével, az ő nyomásukra kénytelenek a kkv-k szürkén gazdálkodni, ha fenn akarnak maradni. Az adott szakmához értő stábbal kellene átvizsgáltatniuk beérkező ajánlataikat (szakmai standardok alapján, a minimális legális árakat kalkulálva), és csak ez után döntést hozniuk.
Gyűjtsük a számlákat vagy digitalizáljuk?
Oldal György szerint a bírságok növelése nem vezet semmire, mert mindig lesznek, akik úgysem fizetik be. Ehelyett az ösztönzést helyezné előtérbe. A számlaadás kikényszerítését az ellenőrzések hatékonyságának növelése mellett ötlete szerint azzal lehetne elérni, ha a döntő többség, vagyis a lakosság lenne érdekeltté téve abban, hogy minden szolgáltatáshoz követelje ki a számlaadást.
Ilyen ösztönző módszer lehet a magánszemélyekre vonatkozó valamilyen szintű költségelszámolási lehetőség (számlák alapján) a személyi jövedelemadó rendszerében. Ennek bevezetése a szolgáltatói és kereskedelmi szektorban jelentős adó- és járulékalapokat képezne.
Lengyel Tibor az elektronikus számla bevezetésében látja a megoldást, amit nem lehet majd nem lekönyvelni, pillanatok alatt láthatóvá, és ellenőrizhetővé válik.
Csak az tudna számlázni, aki a hitelesítő központnál bejelentkezett, cégszerűen. Vannak magyarországi cégek, ahol már kipróbálás alatt van és működik az elektronikus számlázás. A nagy cégek készek a bevezetésre. A kicsiknek szolgáltatókat hoznának létre, akik a kis cégek papíralapú számláit átkonvertálnák. Az elektronikus számlázás kapcsolódhat az elektronikus ügyintézéshez, bevalláshoz és mérleghez.
Van fehéredés
A feketegazdaság, a korrupció, az adócsalás összefügg, ha az egyik fronton javulás érhető el, akkor az a többin is érezteti hatását. Friss eredmény, hogy az APEH szerint a minimálbéren bejelentett munkavállalók száma 2006-ról 2007-re 1,6 millióról 1,4 millió főre csökkent.
A magyar gazdaság szereplőinek többségében – a megkérdezett könyvelők, tanácsadók szerint – megvan az igény a társadalmi bizalom helyreállítására, a terhek közös viselésére, él a szándék, hogy a legalizálás irányába haladjanak. Ehhez azonban a szigor nem elegendő, jobb gazdálkodási környezet és jó minták is kellenének.
Áremelést hoz a visszaváltási rendszer: az 50 forintos betétdíjnál nagyobb mértékben drágulhatnak az italok
A 24.hu egybegyűjtötte, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek, így közvetve majd a vásárlóknak milyen pluszköltségekkel szükséges számolniuk a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése után.
