Eljött a kkv-k aranykora?

Tavaly nagymértékben javult, mintegy felére – 84 százalékról 42 százalékra – csökkent a kis- és középvállalkozások (kkv) körében a kintlévőségek árbevételhez viszonyított aránya – olvasható a cégadat szolgáltatással foglalkozó Opten Kft. legfrissebb elemzésében.

2005-ben ugrott meg

Amíg 2004-ben a kis- és középvállalkozásoknál a követelésállomány az év végén leadott mérlegek tanúsága szerint még csak az árbevétel 35 százalékát tette ki, addig 2005-ben ez az arány 84 százalékra ugrott. A kintlévőségek arányának rendkívül gyors megugrása mögött a magyar gazdaságban akkor meghonosodó új gyakorlat, a fizetési határidők nagymértékű kitolása állt – állapította meg a követelés-nyilvántartással is foglakozó Opten vizsgálata.

„2004-ig ágazattól függően 8 vagy 30-60 napos fizetési határidők voltak tipikusnak mondhatók, vagyis ekkoriban 15-20 százalékos követeléshányadot lehetett átlagosan nem lejárt követelésnek tekinteni – véli a szakember. Csorbai Hajnalka szerint ennyire volt tehető a teljes magyar gazdaság összesített adataira vetített, év végén megugró forgalomból és más megrendelésekből a következő évre áthúzódó kifizetések természetes mértéke. “Az e fölötti rész mögött azonban már akkor is a késedelmes teljesítés, vagy a soha ki nem fizetett számlák húzódtak meg” – tette hozzá.

A láncok a hibásak?

Két évvel ezelőtt a nagy bevásárlóközpontokat képviselő felvásárlási láncok 90, 120, 210, vagy ezt is meghaladó teljesítési határidőket szabtak, aminek következtében az év végén reálisnak számító nem lejárt kintlévőség aránya 30-35 százalékra nőtt, a késedelmes teljesítés és a nem fizetés számlájára írható kintlévőség pedig ennél is nagyobb arányban növekedett.

“A fizetési határidők kitolása a beszállítók körében rendkívüli finanszírozási nehézségeket okozott, és ez végiggyűrűzött az egész kkv-szektoron” – ad magyarázatot a negatív jelenségre Csorbai Hajnalka.

A kkv-k alkalmazkodtak

A kintlévőségi hányad 2006-os visszaesése mögött az állhat, hogy a kkv-szektor ledolgozta hátrányát, a hosszú fizetési határidők mára kezelhetővé váltak.

„Ennek magyarázata lehet az alkalmazkodási kényszer is, de ha optimisták vagyunk, azt mondhatjuk, hogy a cégeket azóta olyan finanszírozási eszközökkel segítette meg az állam, a bankszektor, valamint a céginformációs cégek, mint a Széchenyi kártya, a faktoring konstrukciók, vagy a cégelemzések, amelyek alkalmasak a kkv-k likviditásnak menedzselésére” – mondta az Opten igazgatóhelyettese.

Mást mutat a tapasztalat

Vitatja az Opten kft. adatait Mikael C. Szabo, a Coface céginformációs cég vezetője. „Amíg a lakosság hitelállománya 20 százalékkal növekedett, az önkormányzatoké 33 százalékkal, éppen a kkv-k kötelezettségállománya csökkent volna majdnem a felére?” – kérdezte C. Szabo. A kkv-k kötelezettségei ugyanis gyakran a szállító kkv-k követelései.

A Coface 40 ezer cégminősítése idén az ellenkezőjét mutatja: a cégek eladósodottsága úgy a bankok, mint a szállítók felé egyre növekszik. Ezen felül még a behajthatatlan követeléseket a cégek makacsul bennhagyják a mérlegükben, mégpedig száz százalékon, anélkül, hogy korrigálják értékeit – már emiatt is lehetetlen, hogy a hitelállomány ilyen módon csökkenjen egy év alatt – vélte a Coface ügyvezetője.

A tapasztalatok nem igazolják vissza ezeket a számokat – mondta Keleti József, a Dun & Bradstreet Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint elképzelhető a kedvező irányú változás, ám nem ilyen drasztikusan mértékben. Keleti József fölhívta a figyelmet, hogy a statisztikát torzíthatják olyan tényezők, mint hogy hány cég adja le a mérlegét, s ezek milyen arányban készítenek egyszerűsített, illetve részletes mérleget. A számok alapján minden esetre még korai lenne kijelenteni: eljött a kkv-k aranykora.

Ecostat: van javulás

A kkv-k likviditása javult az utóbbi időben, ha nem is robbanásszerűen – mondta az FN-nek Nyers József, az Ecostat szakértője. Erre utalnak az Ecostat adatai, amelyek kkv-k reprezentatív kikérdezésen alapulnak (s amelynek eredményét az FN is hónapról-hónapra közzé teszi.) Az így gyűjtött adatok persze nem teszik lehetővé, hogy az Opten Kft. konkrét számadatait igazolják, vagy cáfolják. A változás pozitív irányát viszont a statisztikus megerősítette.

A Széchenyi kártya segített a likviditás javulásában a legtöbbet, a faktoringnak azonban egyelőre mellékes a szerepe, ugyanis túl drága – vélte a szakember. A kkv-k egyre inkább felértékelődnek a bankok szemében, ez is segít abban, hogy a kis cégek likviditása javult.