Üzleti tippek

A kis cégek helyett a nagytőkét támogatja a kormány

A jelenleginél kevesebb adóra, több hitelre, s számos támogatásra számíthatnak a kis- és középvállalkozások 2013-ig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tervezete szerint. Az Iparszövetség szerint viszont a tervezet nem változtatna azon, hogy a támogatások zömét a kkv-k helyett a multinacionális cégek kapják.

A dokumentum közli többek között a GKM kérdőíves felmérését, amelynek eredménye szerint a vállalkozók a gazdálkodás legfontosabb akadályának a „magas adó – és járulékterheket” tekintik (100 pontos skálán 77 pont).


Módosítanának a toplistán

A tervezet készítői megjegyzik: a tendencia 2005-ig csökkenő volt (a vállalkozók egyre kevésbé tartották fontos akadálynak), az érték 2007-ben ugrott meg. A negatív toplista második helyén „a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága” (63 pont) áll, harmadik helyen „az erős verseny” (56 pont) végzett.

A tervezet kiötlői célul tűzték ki, hogy 2013-ra az adó és járulékterhek megítélése legfeljebb 70 pontos (ezzel az eredménnyel még első helyen maradhat), a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága 53 pontos legyen a hat év múlva történő felmérésében. Az adó – és járulékterhek visszaszorításánál további mennyiségi célkitűzés, hogy a GDP-hez viszonyított arányuk 38, 1-ről 36,6 százalékra csökkenjen (2013-ra).

Kicsit több export

Ambiciózusabbnak tűnő előirányzat, amely a külső forrást bevonni képes kkv-k arányát a jelenlegi 20-ról 25 százalékra növelné. Ha a célt sikerül elérni, az arányszám még mindig elmarad majd a fejlett országok átlagától (ami a Magyar Iparszövetség által közölt statisztika szerint 80-85 százalék).

Kevésbé látszik nagyravágyó tervnek a kkv-k exportjának 35-ről 36 százalékra történő emelése 2013-ra. A szám azért is szemet szúró, mert a vállalkozók érdekképviselői szerint az exportnak csak a húsz százalékát adják a hazai kis és középvállalatok. Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke szerint az eltérés oka, hogy a minisztériumi statisztika beleszámolja a kkv-kba a multinacionális cégek leányvállalatait is, míg az érdekképviseletek ezt nem teszik meg.


Maradna a foglalkoztatási arány

A tervezet egyik érdekessége, hogy bár mindenben előrelépést irányoz elő, a kkv-k arányát a foglalkoztatásban (69 százalék) nem kívánja növelni. A Magyar Iparszövetség társelnöke ezt különösen sajnálatosnak tartja, mivel szerinte leginkább a kkv szektor lenne képes a foglalkoztatottak számának növelésére. A kkv-k egyébként – a GKM kérdőíves felmérése szerint – a munkaerőhiányt említik a gazdálkodásukban jelentkező legkevésbé fontos gondnak (9 pont).

A tervezet másik érdekessége, hogy szerzői a kisvállalkozások csoportjai fejezetben egyszeres könyvvitelt alkalmazó betéti és közkereseti társaságokról írnak, jóllehet ezek a társaságok évek óta kettős könyvvitelre kötelezettek. Árulkodik a jogi környezet átláthatóságáról, hogy maguk a szabályozás állami reformerei sem ismerik igazán a szabályozást, amelyet egyszerűsítenének. (Ignoramus et ignorabimus – nem ismerjük és nem is fogjuk megismerni, mondja erre az állástalan latin szakosból lett vállalkozó.)

Kiolvasható a tervezetből az ipari parkok fokozott támogatásának szándéka is (amelyről korábban a FigyelőNet is hírt adott), a parkok beépítettségét a jelenlegi 50-ről 65 százalékosra kívánják növelni. Az integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkező vállalkozások arányát megdupláznák (10-ről 20 százalékra növelnék.

A tervezett források összege 2013-ig 1193,3 milliárd forint. Ebben az összegben az uniós források is szerepelnek. A legtöbb (453,6 milliárd) kedvezményes hitelekre, s más finanszírozási lehetőségekre menne el, 115 milliárdot a szabályozási környezet javítására szánnának (például különböző ügyintézések elektronikussá tételére). A maradék a vállalkozói tudás fejlesztésére (képzések, tanácsadás, stb.) és vállalkozói infrastruktúra javítására jutna.


Több jut a multiknak?


Vadász György a tervezettel kapcsolatban megjegyezte: jó tudni, mi lesz 2013-ban, de még jobb lenne tudni, hogy addig mi lesz. Hogyan fogják átvészelni a kkv-k 2008-at, 2009-et?

A Magyar Iparszövetség társelnöke szerint a tervezet prioritásaival egyet lehet érteni, azonban az elképzelések szerinte nem jelentenek lényegi változást az eddigi gazdaságpolitikához képest. Amelynek a társelnök szerint egyik jellemzője, hogy a támogatások, programok kevés vállalkozást érnek el, 2001 és 2007 között az összes vállalkozásnak csak mintegy 4, 5 százalékát érték el valamilyen támogatással, kedvezménnyel.

A támogatások nagy részét a multinacionális vállalatok kapják meg – mondta a társelnök. Tavaly az állam a kkv szektort 27 milliárd forinttal, a nemzetközi vállalatokat 145 milliárd forinttal támogatta – ide értve az adókedvezményeket is. Idén 31 milliárdra, illetve 165 milliárd forintra tehetők a tervezett támogatások és kedvezmények.

Ezeken az alapvető tendenciákon nem változtatna a tervezet – mondta Vadász György.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.