Üzleti tippek

Családban marad? Generációváltás a vállakozásoknál

admin
admin

2006. 12. 10. 08:00

A rendszerváltás környékén alapított kkv-k tetemes része családi tulajdonban és irányítás alatt áll, s lassan eljön az idő a második generáció belépésére.

Ford, Zwack, Haribo, Würth – eltérő profiljuk ellenére található közös vonás ezekben a cégekben: családi vállalkozásként indultak, s még ma is részben vagy egészében családi tulajdonban vagy családi irányítás alatt állnak. Többségük egy kis szerelőműhelyben vagy üzletben kezdte működését, s ma már a világ valamennyi kontinensén sikeresen képviseltetik magukat. Közelebbről megvizsgálva persze a családi vállalkozások története sem töretlen sikersztori, ők sem mentesek a válságoktól, esetleg tévutaktól.

A múlt században Magyarországon is szép számmal akadtak családi vállalkozások, de nagy részüknek nem sikerült túlélnie az államosítást – jó példa erre az akkor még Fejér megyéhez tartozó Felsőhardon a Bakos család által 1946-ban épített baromfifeldolgozó, amelynek tulajdonosa már az üzemhez vezető vasúti sínek lefektetését is megrendelte, amikor utolérte az államosítás: a tulajdonos az alig néhány hónapja működő vállalatát hátrahagyva Svájcba menekült – az egykori feldolgozóból csak a betonalapok maradtak.

Újbóli lendületet a gazdasági társaságokról szóló, 1988. évi VI. törvény, illetve a rendszerváltás hozott a családi vállalkozások számára. Előbbi jogilag tette lehetővé a társas vállalkozások alapítását, míg 1990 után ki kényszerből, ki perspektívát látva vágott bele az akkor a függetlenség ígéretét hordozó önálló vállalkozások alapításába. Számos ekkor alakult bt., kft. tagjai a családtagok közül kerültek ki – legtöbbször inkább megbízható partner híján, kényszerből, mint tudatos döntés eredményeképp. Ilyen történet Ferenczy Zoltáné is, aki egy Balaton környéki asztalosüzem tulajdonosa: „A rendszerváltás környékén néhány évet Németországban dolgoztam a fiaimmal. Az ott megismert technológia, a kisvállalkozások eredményes működése és nem utolsósorban a családi cégek elismertsége ösztönzött arra, hogy kinti keresetünket közös döntés alapján ne autóra vagy nyaralóra költsük. Megvettük egy felszámolás alatt lévő üzem gépeit, s itthon műhelyt építettünk hozzá.”

Nyilvánvaló előnyök…

Német nyelvterületen elismert és elterjedt cégelnevezés az olyan, mint például Gebrüder Schwarz (Schwarz testvérek) vagy Schwarz und Söhne (Schwarz és Fiai). Ezek büszkén hirdetik, hogy családi összefogással létrehozott céggel van dolgunk. Nálunk egyelőre kevés cégnév utal a családi kapcsolódásra.

Egy családi vállalkozás számos előnnyel jár. A családi kötelék garantálja az üzleti társuláshoz szükséges bizalmat. Mivel a cég tulajdonosai már jól ismerik egymást, kommunikációs szempontból könnyebb dűlőre jutni akár a napi szintű, akár a stratégiai döntésekben. A családtagok együttes tőkéje pedig megalapozhatja, illetve megkönnyítheti a vállalkozás beruházásait.

„A véletlen hozta, hogy a bátyámmal közös vállalkozásba fogtam, de nem bántam meg” – mondja Steigerwald Viktor, a dunaföldvári Autowelt Dunaföldvár Kft. ügyvezetője. Fivérével és két társával alapította meg autókereskedelemmel foglalkozó cégét. „Nemcsak a befektetett tőkémet láttam biztonságban, hanem azt is tudtam, hogy könnyebben szót fogunk érteni” – jegyzi meg.
Amikor az autókereskedést az egyik tulajdonos ötlete alapján motor- és kerékpár-kereskedéssel bővítették, ugyancsak jól jött, hogy ismerték egymást a testvérek. Tisztában voltak vele, hogy egyikük precizitása a beszerzéskor és a vásárláskor kamatoztatható, míg a másik jó kommunikációs készsége az eladáskor érvényesül.

Az anyagi javakon túl sokat számít, hogy a részt vevő családtagokat a profitszerzés mellett az értékteremtés is motiválja: számukra egyértelmű, hogy a – különösen az első években a cég túlélése érdekében szükséges – többletmunka eredménye nem csupán nagyobb fizetésben vagy magasabb osztalékban térül majd meg, hanem a vállalkozás anyagi és immateriális jellegű értékeinek növekedésében is.

„Az első években még a munkaórákat sem tartottuk nyilván, a túlórának egyszerűen nem volt jelentősége – emlékszik Ferenczy Zoltán. – Természetes volt, hogy szabad idejében is mindenki a céggel törődött, akár a gépek karbantartásával, akár új üzletfelek felkutatásával.” A család büszke arra, hogy a cég kezei közül kikerülő munkák eredménye a sok elégedett vevő. A hírnév számukra ugyanolyan fontos, mint a profit, hiszen segítségével a család következő nemzedékének is munkát tudnak adni.

…és hátrányok

„Családi vállalkozás – már a szótól is kiráz a hideg – mondja Márta, aki szüleivel együtt 1992-től hat éven át működtetett közös könyvelőcéget. – Családi élet nálunk gyakorlatilag nem létezett, a nap 24 órájában össze voltunk zárva egy lakásban, még a vasárnapi ebédnél is könyveltünk. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy csak nekem volt megfelelő végzettségem, a szüleim pedig nem tudták elfogadni, hogy a »gyerek« valamit – szinte mindent – jobban tud, mint ők. Egy idő után valósággal elmenekültem, s ma alig tartom velük a kapcsolatot. Közben ők el is váltak.”

A példa rávilágít a családi vállalkozásokban rejlő legnagyobb veszélyre: elmosódik a határ az üzleti és a családi élet között, s szinte minden esetben az előbbi győz. A legtöbb családi cég vezetője a vállalkozás sikerén méri le, illetve attól teszi „függővé” a családi élet minőségét. Az érintettek egyöntetűen vallják: ha rosszul megy a cégnek, senkinek sincs kedve, ereje otthon mosolyogni, másról beszélni, állandósul a nyomasztó légkör.

„A családi vállalkozások legnagyobb csapdája, hogy a résztvevők nem tudják szétválasztani a különböző szerepeket és az azokhoz kapcsolódó érzéseket” – mondja Bauer Olga coach, pszichiáter. Alig van kivétel, állítja, előbb-utóbb minden családtag eljut arra a pontra, amikor az egyik vagy másik szerep elhatalmasodik rajta, „átveszi az irányítást”.

Legtöbbször az üzleti élet szerepe elnyomja, elmossa a családit, s a helyzetet csak tovább rontja, ha nem különül el a családi és az üzleti élet helyszíne. Márpedig a sok vállalkozásnak nincs elég tőkéje külön üzlet, iroda fenntartására. Takarékosságból otthon vagy a közvetlen környezetben működik a vállalkozás is.

„A pácienseim nagy része nincs is tudatában: egy hibát egy apa apaként másképp, megértően tolerálhat, míg egy üzleti baki esetében főnökként nem lehet elnézőbb saját gyermekével, mint a többi alkalmazottal – és persze szigorúbb sem. Valamelyik szerepkör mindenképp sérül” – mondja Bauer Olga. Még nehezebb éles határt vonni a „visszavedléskor”: a néhány órával korábban még szigorú és érzelemmentes főnökből nehezen lesz újból szeretetteljes apa.

Káin és Ábel

A személyes és a családi szerepek fejlődéséhez, változásához hasonlóan a családi vállalkozás dinamikája is átalakul, s jaj annak, aki nem ismeri fel a változást. „Mintha a fiamat vesztettem volna el, amikor kitúrtak a cégből” – kesereg József, egy Debrecen környéki kötőelemgyár volt résztulajdonosa. A vállalkozást két testvérével közösen alapította, egyikük épp munkanélküli volt, ezért maga mellé vette, míg a másik öccse a tőkét adta. Tíz év alatt egy több százmilliós értékű gyárat hozott létre, kiterjedt ügyfélkapcsolatokkal, s mára a vállalat visszafizette az összes kölcsönét.

A két testvér előbb csak a napi munkát nehezítette meg. Majd ultimátumot adtak Józsefnek, aki kénytelen volt elfogadni a cég egy kisebb üzemét „kárpótlásul”. „Ahelyett, hogy nyugdíjba mennék, majdnem elölről kell kezdenem mindent – mesél a szappanoperába illő részletekről. – Még egy borítékot, egy tűzőgépet sem hozhattam el a volt irodámból.”

A családi vállalkozásokat persze ugyanúgy érinti sok olyan kérdés, amelyekkel egy „normális” vállalkozás esetében is szembesülhetünk. Kardinális döntés például, hogy mikor vonuljanak vissza az alapítók, illetve mikor lépjenek be az új generáció tagjai. Egyáltalán belépjenek-e? „Azt szorgalmaztam, hogy a fiaim az iskoláik elvégzése után azonnal lépjenek be, kezdjenek dolgozni a családi cégben, de így sosem tudják meg, mire lettek volna képesek ezen kívül” – mesél saját csapdájáról Gál Lajos, egy fuvarozócég tulajdonosa.

Sok gyermek természetes kötelességének érzi átvenni a szülők által alapított céget – hálából, hiszen annak köszönheti a viszonylagos jólétet. Ugyanakkor lehetőséget lát a cégre vonatkozó saját terveinek, ötleteinek megvalósítására. Ezt pedig a szülők szokták kevésbé jó szemmel nézni…

Hasonlóan nehéz ügy a keletkező nyereség további sorsának eldöntése: fejlesztésre fordítani vagy inkább saját célra kivenni? „A családnak közösen kell döntenie minderről, s figyelembe kell vennie az egyének eltérő helyzetét – foglal állást Ferenczy Zoltán. – Egyik fiam építkezésekor eldöntöttük, hogy az ő javára lemondunk a nekünk járó nyereség egy részéről.”

Ma a Magyarországon bejegyzett mintegy félmillió társas vállalkozásból egyes becslések szerint 30–35 százaléknyi a családi vállalkozás. Az elmúlt években ezek a családok és cégek jelentős átalakuláson mentek keresztül, s a java még hátravan: most fog eldőlni, hogy hosszú távon melyik lesz valóban életképes családi vállalkozás, melyiket folytatják az utódok, melyikből válhat dinasztia. Ehhez azonban szükséges, hogy a tulajdonosok tisztában legyenek a különböző szerepekkel, és tudatosan tervezzék mind a család, mind a vállalkozás életét.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.