Üzleti tippek

A közepes cégek és az exportőrök a legoptimistábbak

A kis- és középvállalkozások gazdálkodásáról ad átfogó helyzetképet a Magyarországi Volksbank Rt. által útjára indított, negyedévente végzett adatfelvétel alapján készített kutatás, a KKV Körkép. A kkv-szektor minél behatóbb megismerése érdekében egy évvel ezelőtt indított konjunktúra-kutatást a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) végzi, médiatámogatója pedig a Figyelő hetilap.

A kkv Körkép januári adatai szerint az érintett vállalkozások a jövőjüket illetően némiképp bizonytalanok, annak ellenére, hogy helyzetüket jobbnak ítélik meg, mint egy évvel korábban. A közepes cégek, illetve az exportálók körében optimistább jövőképről számoltak be. A kkv-k körében továbbra is érvényes az a megfigyelés, hogy a külföldi tulajdonú cégek jobbnak látják helyzetüket, mint a magyar tulajdonúak.


Erősödő konjunktúra

Tavaly a szektor bővítette termelését, s ez együtt járt a jövedelmezőség némi növekedésével is – legalábbis a cégvezetők megítélése szerint. A rendelésállomány enyhén nőtt, ami a konjunktúra megerősödésére utalt. A 2005. júliusi felméréshez képest némileg nőtt a kkv szektor munkaerő-kereslete, ennek alapján az idei első félévben nagyjából 7 ezer fővel emelkedhet az e vállalkozási kör által foglalkoztatottak létszáma. A létszámbővítési szándékok leginkább a közepes vállalatokra jellemzőek.

A kutatás során a konjunktúramutatón kívül minden alkalommal eseti kérdésekre is választ szeretnénk kapni. A legutóbbi felmérés során a cégvezetőket két kormányzati, a munkaerőpiacot érintő döntésről is megkérdezték: a minimálbér emeléséről, valamint a három hónapnál régebben munkanélküliek alkalmazása esetén járó legalább egyéves járulékmentességről.


Sokakat érintett a minimálbér-emelés


A vizsgálatban szereplő 310 cégvezető 56 százalékánál nem volt olyan foglalkoztatott, akinek a bruttó bére alacsonyabb lett volna 62,5 ezer forintnál, így ezeket a társaságokat nem érintette a minimálbér emelése. Összességében viszont az újonnan bevezetett minimálbér alatt foglalkoztatottak aránya megközelítette a 14 százalékot. Nemzetgazdasági szinten számolva a bruttó átlagkereset nagyjából 38 százalékát teszi ki a minimálbér, a versenyszektorban pedig 40 százalék körüli érték adódik.


Az elemzés szerint a mostani minimálbér-emelés, jóllehet kisebb arányú, mint a 2001-es emelés, de várhatóan elbocsátásokat indukál a szektor kisebb létszámú cégeinél: a bérnövelés várhatóan a többségében magyar tulajdonban lévő, 20-49 főt foglalkoztató cégeket érinti.

Létszámbővítés: regisztrált munkanélkülivel

A felmérésben megkérdezett vállalkozások 93 százaléka hallott arról, hogy 2006. január elsejétől egy éven keresztül mentesül a munkáltatói járulékfizetés alól az a vállalkozás és nonprofit szervezet, amely létszámbővítéshez legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaz.


Ezt, a minimálbér 130 százalékáig biztosított járulékkedvezményt az a munkáltató veheti igénybe, amely vállalja a dolgozók egyéves továbbfoglalkoztatását. A cégvezetők 28,6 százaléka tartotta elképzelhetőnek, hogy cége a járulékfizetés alóli mentesség lehetőségét felhasználja, azaz felvesz legalább egy év időtartamra olyan személyt, aki legalább három hónapja regisztrált munkanélküli.


Ám, ha megnézzük a vállalkozások munkaerő-keresleti szándékaival összevetve az így vélekedők arányát, akkor azt látjuk, hogy a vállalati szándékok és a konjunktúrára vonatkozó várakozások teljesülése esetén nagyjából 6,5 ezer főre tehető a várható létszámbővülés mértéke.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik