Üzleti tippek

Hatályon kívül a PSZÁF Heineken-döntése

A Fővárosi Bíróság (FB) pénteki döntésével hatályon kívül helyezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004. szeptember 1-jei határozatát, miszerint a Heineken N.V. 2003. október 15-én befolyást szerzett a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt.-ben, amely alapján fennállt a nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettsége.

Az FB ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs.

A PSZÁF 2004. szeptember 1-jei határozatát az FB 2004. augusztus 27-én meghozott jogerős ítéletére alapozta, amely akkor hatályon kívül helyezte a Brau-részvényekre tett nyilvános vételi ajánlatot jóváhagyó 2003 őszi PSZÁF-határozatot, és a felügyeletet új eljárás lefolytatására kötelezte. Ezt az ajánlatot a Heineken magyarországi leánycége, az Amstel sörgyár tette.

Az új eljárásban a szintén Heineken-érdekeltségű Brau Immobilien GmbH tett vételi ajánlatot a Brau részvényeire. A bíróság pénteki döntésének indoklása szerint amíg az Amstel vételi ajánlatát nem utasította el a felügyelet, addig a törvény nem engedi, hogy a Heineken kapcsolt vállalkozása vagy leányvállalata is ajánlatot tegyen.

Binder István, a PSZÁF szóvivője a bírói döntéssel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: az eljárásban egy jogtechnikai, elméleti kérdésen vitatkoztak a felek. A döntés semmilyen kötelezettséget vagy további teendőt nem ró a felügyeletre a vételi ajánlattal kapcsolatban.

Az ügy előzménye, hogy a Heineken 2003 májusban bejelentette, hogy felvásárolja az osztrák sörpiacon meghatározó pozíciókkal bíró Brau Beteilingung-AG-t (BBAG). Ez a cég közvetve 85,35 százalékban volt tulajdonosa az akkor még a budapesti tőzsdén jegyzett Brau Union Hungária Rt.-nek – ami 93,2 százalékos szavazati arányt jelentett -, így a magyar tőkepiaci törvény szerint a Heinekennek vételi ajánlatot kellett tennie a Brau részvényeire is. Ezt 2003. szeptember 8-án a Heineken-csoport magyarországi leányvállalata, az Amstel Sörgyár Rt. megtette, a Brau törzsrészvényeiért 12273 forintot, az elsőbbségi részvényekért 12806 forintot ajánlott.

A tranzakcióban óriási profit rejlett, amit a hazai spekulánsok rögtön fel is ismertek: a Brau árfolyama 2003 május és szeptember eleje között hatezer forintról 19 ezer fölé emelkedett. Szeptember 5-én azonban a Heineken magyarországi leányvállalata, az Amstel Sörgyár Rt. csupán a törvényi minimumon, 12806 forinton tett vételi ajánlatot. A piacon kitört a pánik, a Brau egy nap alatt árfolyamának harmadát elveszítette, s 13 ezer forint alatt stabilizálódott.

A Heineken tisztességtelen árfolyam-befolyásolás vádjával bejelentést tett a PSZÁF-nál. A vételi ajánlat minimumárát a törvény a megelőző 180 nap súlyozott tőzsdei átlagárfolyamában határozza meg, azaz a Brau-részvény száguldása jelentős többletköltségeket jelentett a Heinekennek.

A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. részvényeire tett nyilvános vételi ajánlat ez év április 1-jén zárult le, ennek eredményeként a Heineken-csoporthoz tartozó Brau Immobilien GmbH befolyása 98,19 százalékra nőtt a magyar sörgyárban. A Brau Immobilien a tőzsdei kivezetéshez kapcsolódóan később újabb ajánlatot tett, így befolyása 99,15 százalékra nőtt. A Brau Rt. részvényeit július 14-én törölték a Budapesti Értéktőzsde terméklistájáról.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik