Üzleti tippek

Hatályon kívül a PSZÁF Heineken-döntése

admin
admin

2005. 09. 09. 15:54

A Fővárosi Bíróság (FB) pénteki döntésével hatályon kívül helyezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004. szeptember 1-jei határozatát, miszerint a Heineken N.V. 2003. október 15-én befolyást szerzett a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt.-ben, amely alapján fennállt a nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettsége.

Az FB ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs.

A PSZÁF 2004. szeptember 1-jei határozatát az FB 2004. augusztus 27-én meghozott jogerős ítéletére alapozta, amely akkor hatályon kívül helyezte a Brau-részvényekre tett nyilvános vételi ajánlatot jóváhagyó 2003 őszi PSZÁF-határozatot, és a felügyeletet új eljárás lefolytatására kötelezte. Ezt az ajánlatot a Heineken magyarországi leánycége, az Amstel sörgyár tette.

Az új eljárásban a szintén Heineken-érdekeltségű Brau Immobilien GmbH tett vételi ajánlatot a Brau részvényeire. A bíróság pénteki döntésének indoklása szerint amíg az Amstel vételi ajánlatát nem utasította el a felügyelet, addig a törvény nem engedi, hogy a Heineken kapcsolt vállalkozása vagy leányvállalata is ajánlatot tegyen.

Binder István, a PSZÁF szóvivője a bírói döntéssel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: az eljárásban egy jogtechnikai, elméleti kérdésen vitatkoztak a felek. A döntés semmilyen kötelezettséget vagy további teendőt nem ró a felügyeletre a vételi ajánlattal kapcsolatban.

Az ügy előzménye, hogy a Heineken 2003 májusban bejelentette, hogy felvásárolja az osztrák sörpiacon meghatározó pozíciókkal bíró Brau Beteilingung-AG-t (BBAG). Ez a cég közvetve 85,35 százalékban volt tulajdonosa az akkor még a budapesti tőzsdén jegyzett Brau Union Hungária Rt.-nek – ami 93,2 százalékos szavazati arányt jelentett -, így a magyar tőkepiaci törvény szerint a Heinekennek vételi ajánlatot kellett tennie a Brau részvényeire is. Ezt 2003. szeptember 8-án a Heineken-csoport magyarországi leányvállalata, az Amstel Sörgyár Rt. megtette, a Brau törzsrészvényeiért 12273 forintot, az elsőbbségi részvényekért 12806 forintot ajánlott.

A tranzakcióban óriási profit rejlett, amit a hazai spekulánsok rögtön fel is ismertek: a Brau árfolyama 2003 május és szeptember eleje között hatezer forintról 19 ezer fölé emelkedett. Szeptember 5-én azonban a Heineken magyarországi leányvállalata, az Amstel Sörgyár Rt. csupán a törvényi minimumon, 12806 forinton tett vételi ajánlatot. A piacon kitört a pánik, a Brau egy nap alatt árfolyamának harmadát elveszítette, s 13 ezer forint alatt stabilizálódott.

A Heineken tisztességtelen árfolyam-befolyásolás vádjával bejelentést tett a PSZÁF-nál. A vételi ajánlat minimumárát a törvény a megelőző 180 nap súlyozott tőzsdei átlagárfolyamában határozza meg, azaz a Brau-részvény száguldása jelentős többletköltségeket jelentett a Heinekennek.

A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. részvényeire tett nyilvános vételi ajánlat ez év április 1-jén zárult le, ennek eredményeként a Heineken-csoporthoz tartozó Brau Immobilien GmbH befolyása 98,19 százalékra nőtt a magyar sörgyárban. A Brau Immobilien a tőzsdei kivezetéshez kapcsolódóan később újabb ajánlatot tett, így befolyása 99,15 százalékra nőtt. A Brau Rt. részvényeit július 14-én törölték a Budapesti Értéktőzsde terméklistájáról.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.