Miután meghódították a gépjármű, lakáscélú és szabad felhasználású kölcsönök piacát, a devizahitelek vállalati vezetők szemében is egyre kelendőbbek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentése szerint az év első felében a külföldi pénznemben nyújtott hitelek ötször jobban fogytak, mint “forintos” társaik, június végéig 13,3, százalékkal, éves szinten pedig negyedükkel nőtt az állományuk. Ám mivel súlyuk még nem meghatározó a vállalati hitelek piacán, a forinthitelek iránti, 2003 első felében mért 5,7 százalékos bővülés felére morzsolódó keresletnövekedés az összes kihelyezés dinamikájának lassulásához vezetett.
A PSZÁF szerint a hitelezés devizásodása a májusi EU-csatlakozás hatására gyorsult fel: míg a nyilvántartott szerződések száma április végén 2,4, addig az év derekán már 4,1 százalékkal volt nagyobb az előző időszakénál. A növekedésben a pénzpiaci lehetőségek iránt egyre inkább érdeklődő mikro- kis- és középvállalkozói (kkv) szektornak is fontos szerepe van, miután a bankok is – a fejlődési potenciált látván – fokozódó figyelmet szentelnek ennek a szektornak, ami a hitelkínálat folyamatos bővüléséhez vezetett.
A piaci alapú forinthitelek kamatait azonban a magas jegybanki alapkamat miatt szintén kétszámjegyű budapesti bankközi kamatláb (bubor) nem engedi 15 százalék alá benézni, és az államilag támogatott konstrukciók hatékonyságát is rontja. Így nem csoda, hogy a kisebb vállalkozók is inkább a 6-8 százalékos kamatozású, de kockázatosabb svájci frank, illetve euró alapú kölcsönöket preferálják.
Népszerűségüket növeli, hogy a bankok leggyakrabban nem külön termékként kínálják őket, hanem hitelfajtánként lehetővé teszik a devizák közti választást.
A Fidesz országgyűlési képviselőjére vallott a fideszes polgármester, a rendőrség mégis lezárta a nyomozást
Nyírkarász vezetője a rendőrségen mondta el, hogy Kovács Sándor behívatta, és közölte, a barátja cégének kell megépítenie a település piacát, ellenkező esetben nem kapják meg az arra elnyert uniós pénzt.
