Azért akarjuk bevezetni az internetbankot, mert én is csak késő este, munka és gyerekfürdetés után tudom intézni a bankügyeimet – indokolta tömören két éve az egyik bankvezér, hogy társasága miért vágott bele az azóta számos hazai kis- és középvállalati cégvezető életét megkönnyítő fejlesztésbe. A fejlődés pedig nem áll le: a „második generációs” fejlesztések jegyében a Raiffeisen Bank május közepén cserélte le eddiginél korszerűbbre rendszerét, a CIB Banknál és – az egyelőre az alapszolgáltatásokra koncentráló – Magyarországi Volksbanknál ugyanez őszig várható. Több, az ügyfélkörnek szóló újabb szolgáltatás bevezetését ígéri idén a Citibank is – jelezte Hencz Éva igazgató.
A biztonság garantálásának módjai:
1. A honlapra történő belépéshez mindenütt több azonosítót, jelszót, netán kártyaszámot kell megadni.
2. A Citibank 9 jogosultsági szintet alakított ki, így bizonyos műveleteket csak az erre külön lehetőséget kapott munkatársak, vezetők végezhetnek el.
3. A BB belépéskor mobiltelefonra küldött üzenetben vagy elektronikus levélben egy további jelszót küld.
4. A CIB sms-ben igazolja vissza a kapcsolat létrejöttét.
5. Több banknál 3 havonta kötelező megváltoztatni – az amúgy is teljesen véletlenszerű karakterekből álló – jelszót, másoknál – Citibank, HVB – ezt egy jelszógenerátor készülék teszi meg.
6. Az adatbiztonságot általában tűzfalakkal, egymástól is részenként elkülönített adatállományokkal garantálják a pénzintézetek, amelyek egy része rendszeresen auditáltatja is biztonsági megoldásait.
7. Az ügyfél és a bank számítógépe között csak titkosított – 128 bites SSL kódolású – adatok áramolhatnak.
8. Néhány banknál a kapcsolatot automatikusan bontják, ha az ügyfél többször rossz jelszót gépel be, vagy szokatlan módon néhány percig magára hagyja számítógépét.
Nem mellékes szempont, hogy a bankok díjazzák is, ha a cégek képviselői nem a drágábban fenntartható fiókokban állnak sorba ügyeik intézésére. Az elektronikus műveletek – például az utalások – ügyfélköltsége így sok helyütt alig fele, háromnegyede a papíralapú megbízásokénak. A pénzintézetek elvárják, hogy az internetes ügyfélnek legyen egy „hagyományos” folyószámla-szerződése velük. Ennek pár ezer forintos havi díján túl viszont a legtöbb banknál az internetbanki szolgáltatás igénylés és fenntartása is teljesen ingyenes (a CIB-nél mindössze 2500 forint az egyszeri regisztrációs díj).
Megkönnyíti a kezdő internetes bankolók dolgát, hogy több banknál első lépésként mód van a rendszer nem élesben történő kipróbálására. A Citibank és a CIB honlapján olyan tesztverziót próbálhatunk ki, amelynél kitalált adatokkal minden tranzakció „lejátszható”. A többi társaságnál demonstrációs program fut le, s mutatja meg a főbb tudnivalókat. Ha a későbbiekben valahol mégis elakadna az ügyfél, mindegyik internetes banknál kérhetünk segítséget a telefonos ügyfélközpontban (call-center), vagy a Raiffeisen, OTP Bank, HVB Bank, HBW Express Takarékszövetkezet és a CIB esetében online a világhálón is.
Egyszerű kezelhetőség
Internetbanki költségek néhány hitelintézetnél
Amennyiben már élesben használják a rendszert, értékes perceket nyerhetnek, ha az e-bank nem túl széles sávú internetkapcsolattal is könnyen elérhető, ráadásul nem csak éjjel, de csúcsidőben is. Biztató, ha maga az oldal is egyszerűen kezelhető: nem kell állandóan találgatni a továbblépés helyét, netán egyéb, az ügyfél számára tökéletesen felesleges információk között bolyongani. A jól áttekinthető honlapok között említik internetes szakértők a Budapest Bank, CIB, Citibank és a K&H Bank megoldásait. Időnyereséget jelenthet, ha az ügyfél a banki honlapján elmentheti és a továbbiakban bármikor egy pillanat alatt előveheti a legfontosabb állandó partnereinek a szükséges adatait (például a számlaszámát).
A vállalati ügyfelek a világhálón jelenleg a leggyakrabban a folyószámlájukhoz kötődő szolgáltatásokat vesznek igénybe. Valamennyi internetes banknál néhány kattintással megismerhető a cég számlájának aktuális egyenlege, a lebonyolított tranzakciók, netán a felhalmozott betéti vagy hitelkamat mértéke. Egyes hitelintézeteknél az „aktuális állapot” ugyan még az előző zárást mutatja, másoknál – CIB, Raiffeisen – azonban ez tényleg valós idejű. Bizonyos pénzintézeteknél korlátlan időre visszamenőleg lekérdezhető a számlaforgalom is, másoknál adott időszakra – az OTP Banknál például 92 napra, a CIB-nél 6 hónapra, a Raiffeisen-nél 1 évre – lehet visszatekinteni.
A vállalati ügyvezetők, vagy éppen könyvelőik gyakorta arra is kíváncsiak, hogy milyen műveleteket végeztek alkalmazottaik a náluk lévő céges bankkártyákkal. Az úgynevezett kártyaáttekintő szolgáltatás révén több pénzintézetnél – így Citibank, CIB, Raiffeisen – lehetőség van arra is, hogy az adott kártyaszám alapján, netán a konkrét összeg megadásával ellenőrizzék vissza az elvégzett műveleteket. Más bankoknál, mondjuk az OTP-nél vagy a HVB-nél a plasztiklapocskákkal végzett korábbi műveletek is sorba állíthatók.
A további elképzelhető kártyaműveletek – mondjuk a plasztik aktiválása, letiltása, netán a költési limitek módosítása – közül viszont alig-alig engednek meg néhányat a hitelintézetek. Ennek bizonyára az az oka, hogy a vállalati plasztikok esetében az ilyen kényesebb műveleteket csak személyesen, a bankfiókokban, esetleg a call-centerek segítségével lehet elvégezni.
Utalások különböző módon
Minden hitelintézetnél lehetőség van a céges folyószámláról a partnereknek utalni, ezen belül eseti, értéknapos vagy rendszeres tranzakciókat kezdeményezni. A Raiffeisen-nél mód van valós idejű (VIBER) utalásokra is, igaz ezt viszonylag kevés kkv igényli – mondta el Tölgyesi Zoltán, a pénzintézet vállalati üzletágának vezetője. Főleg a legkisebb cégek számára lehet fontos, hogy négy-öt hazai pénzintézetnél közüzemi szolgáltatóknak is adhatnak felhatalmazást tartozásunk csoportos beszedésére. Sőt, a CIB-nél kezdeményezhetik utalásuk postai kifizetését is, ha például valamelyik vidéki alkalmazott beteg, netán az üzleti partner a készpénzt csak „házhoz szállítva” tudja átvenni.
A cég bankjánál a különböző számlákon lévő pénzek is többféle határnappal vezethetők át. Ritka kivételként ma már csak néhány olyan hitelintézet akad – BB, HBW Express –, amelyiknél nincs mód az utalásokat, átvezetéseket, netán a betétlekötést a forintösszegek mellett akár devizában is elvégezni.
Az internetbankok másik „slágerszolgáltatása”, hogy villámgyorsan kezelhetők a betétek is. A legtöbb pénzintézetnél könnyen elérhetők a különböző betétfajták aktuális kondíciói. Ha ráakadt az ügyfél a megfelelőre, azonnal le is kötheti a kívánt összeget, ami kamatozni kezd. Hétvégén vagy ünnepnap viszont nem lehet azonnal ily módon fialtatni a pénzt, hiszen azt maguk a hitelintézetek is csak a következő hétköznap tudják befektetni.
Az OTP, Raiffeisen és a CIB a céges bankszámlákkal egy rendszerben teremtett lehetőséget értékpapír-befektetésekre is, a Citibanknál pedig részletes információkat kaphatnak az ügyfelek ugyanerről a témáról. Ez azt jelenti: vállalati ügyfélként a folyószámláról, a lejárt betétről akár közvetlenül is elhelyezhető a pénz, jellemzően befektetési alapokba vagy állampapírokba.
A betétet a hétköznapi online időszakban bármelyik internetbanknál fel is lehet törni, módosítani is lehet. Más időpontokban, mondjuk karácsony éjszakáján ugyanerre – és szükség esetén például a pénz azonnali céges kártyára utalására – csak a valós időben működő két banknál (CIB, Raiffeisen) van mód. A többiek viszont a „műszakon túli”, az off-line időben adott megbízásokat összegyűjtik és az internetes nyitáskor azonnal teljesítik.
A hitel még nem megy
e-bankolás előnyei:
– olcsóbb, mint a hagyományos bankfiók,
– egyszerűen kezelhető,
– biztonságos,
– éjjel-nappal használható,
– gyors információk kaphatók a folyószámláról,
– villámgyorsan kezelhetők a betétek,
– egyes pénzintézeteknél befektetésekre is van mód ily módon
A CIB-nél, Citibanknál és a Raiffeisen-nél annyit azért megtehet az ügyfél, hogy elektronikus úton jelzi: milyen típusú és összegű kölcsönt szeretne, s mi ennek a célja. Egyedülállónak tűnik a Citibank azzal a lehetőségével, hogy itt a kkv-ügyfelek online is le tudják hívni hitelüket. A további műveleteket a legtöbb banknál már személyesen kell intézni a bank valamelyik vállalati hitelcentrumában. Csak kissé vigasztaló a tudat, hogy az Európai Unió bankjai is a magyarországiakéhoz hasonlóan „papírcentrikusak”. Kissé más a helyzet az Egyesült Államokban, ahol az ottani adósság-nyilvántartó központokban (credit bureau) számos cég hiteles adatai elektronikusan is rendelkezésre állnak.
Lehet, hogy színes a szolgáltatási paletta, de mindez biztonságos-e? – teheti fel persze a kérdést az internetes szolgáltatást kereső vállalkozó. A bankosok erre azt válaszolják: rendszereik kifejlesztésekor tudták, hogy új területre lépnek, így minden hitelintézet a lehető legbiztonságosabb, a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő rendszert fejlesztettek ki.
