Üzleti tippek

Megszűnő vámhatárok az unión belül

Magyarország 2004. május elseje nulla órájától az európai vámunió tagja lett.

A vámhatóság hatáskörébe tartozik az adókkal kapcsolatban:
– a dohánygyártmányokat terhelő általános forgalmi adó beszedése,
– a kedvezményezett személyi körbe tartozók esetében a termékimportot terhelő áfa beszedése, valamint
– az új közlekedési eszköz után fizetendő áfa beszedése, ha a közlekedési eszköz vevője áfabevallásra egyébként nem kötelezett,
– a vámhatóság ellenőrizheti az áru eredetét, nem árt tudni, hogy áfaalany tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű áru jogszerűen csak fuvarlevél vagy számla birtokában szállítható.

A vámrendszer szempontjából a csatlakozás azt jelentette, hogy megszűnt a vámhatár, „eltűntek” a vámok, s egyszerűsödött a vámeljárás. A hazai cégeknek így olcsóbb lesz az EU-ba történő értékesítés, ugyanakkor az is igaz, hogy a vámok megszűnése az uniós cégek termékeinek piaci pozícióit is javítja, vagyis ez még inkább erősíti a versenyhelyzetet. Az egységes belső piac létrejöttének köszönhetően májustól megszűntek a vámhatárok Ausztria, Szlovákia, Szlovénia felé, s így Magyarország vámhatára az unióéval esik egybe. A csatlakozás miatt a korábbi importunk háromnegyede lesz vámmentes, hiszen a külkereskedelmünknek csak egy negyede zajlik unión kívüli országokkal.

A csatlakozásnak köszönhetően több mint 5000 termék és szolgáltatás vámtarifája csökkent, s mintegy 1600-é emelkedett. A vámunió azt is jelenti, hogy itthon is az unióban hatályos szabályok az érvényesek, vagyis ugyanazokat a nyomtatványokat, tarifákat kell itthon is alkalmazni, mint bármely más EU tagállamban. Az EU-hoz tartozó valamennyi ország vámkezelésnél május elseje óta belföldnek számít, ezen országok vonatkozásában megszűnt az export és az import.


Vámeljárások az unió vámkódexében:
– szabad forgalomba helyezés,
– árutovábbítás,
– vámraktározás,
– aktív feldolgozás,
– feldolgozás vámfelügyelet alatt,
– ideiglenes behozatal,
– passzív feldolgozás,
– kivitel.

Sok változás lett májustól a vámeljárást illetően, egy dolog viszont változatlan maradt: nevezetesen a Magyarországról az unión kívüli országokba induló áruk vámolása. Ez ugyanúgy, mint korábban, a célországban történik, az ottani szabályok szerint. S bár az unión belül megszűnt a vámfizetés, a szállítmányozók arra feltétlenül készüljenek fel, hogy bármely ország pénzügyőrei, vámosai megállíthatják bárhol a kamionokat, s ellenőrizhetik a rakományt, a fuvarlevelet, a gépkocsi, illetve a vezető adatait. Különösen szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak a jövedéki termékeket, vagy úgynevezett érzékeny árukat – elektronikai-, ruházati cikkeket, veszélyes árukat – szállítók.

Egyébként a vámhatárok megszűnése miatt a belső határokon a kamionok ugyanúgy mehetnek át, mint a személygépkocsik, vagyis a vezető útlevelén, a gépkocsi és a szállítmány dokumentumain kívül a határőr csak azt vizsgálja, hogy nem csempész-e a jármű valakiket. Vagyis nehéz elképzelni, de bizonyára így lesz: Hegyeshalomnál megszűnik a több kilométeres kamionsor.

Intrastat a KSH-nak


Intrastat:
– havi gyakoriságú adatgyűjtés,
– az adott tagállamnak az EU többi államával lebonyolított termékforgalmát figyeli meg,
– a vámstatisztikához hasonló részletességű és tartalmú adatokat gyűjt,
– ilyen nyomtatványt az EU-tagállamokba terméket kiszállító, vagy onnan behozó gazdasági szervezet köteles kiállítani.

Május elseje óta az EU bármely tagállamából EV okmány kitöltése nélkül lehet a termékeket behozni, illetve a termékeket oda kiszállítani. Az uniós ügyletekről a forgalmazóknak a Központi Statisztikai Hivatal felé egy új nyomtatványon – Intrastat – kell számot adniuk. A külkereskedelmi statisztika a csatlakozás miatt így két részre vált: a közösségen kívüli országok statisztikája továbbra is a vámbizonylatok adatainak alapján, az úgynevezett Extrastat rendszerben készül, míg a tagállamok közti termékforgalom számbavételére az Intrastat szolgál.

Közös ügyfélszolgálat


APEH-VPOP közös ügyfélszolgálat:
– csak a vámeljáráshoz, illetve a jövedéki törvény szabályai szerint szükséges adóigazolási kérelmek adhatók itt be,
– egyéb kérelmeket, bevallásokat, beadványokat, vagy egyéb célokra kért igazoláskiadási kérelmeket nem fogadják itt be,
– területi illetékességtől függetlenül személyesen beadható az igazoláskiadási kérelem,
– a kérelmet az adózó lakó-, illetve székhelye szerint illetékes APEH igazgatóságra továbbítják,
– az igazolások kiadását 8 napon belül ígéri a hatóság.

Az uniós csatlakozás azok számára, akik nem vagy nemcsak a hazai piacon üzletelnek, többnyire azt is jelenti, hogy adminisztrációs kötelezettségeik szaporodnak. A nehézségek ellenére pozitív kezdeményezések is akadnak: APEH és a Vám- és Pénzügyőrség közös ügyfélszolgálatot hozott létre, annak érdekében, hogy az adóigazgatási kérelmek befogadását leegyszerűsítse.

Ismeretes, hogy a vámeljárás és a jövedéki törvény előírásainak megfelelő engedélyek kiadása miatt az APEH kompetenciájába tartozó köztartozások teljesítéséről az adózóknak adóhatósági igazolásokat kell benyújtaniuk a vámszervek részére.

Ezen adóigazolásokat az APEH területi, illetve speciális illetékességű igazgatóságai adják ki. A létrehozott közös ügyfélszolgálatnak köszönhetően azt ígérik a hatóságok, hogy a szükséges nemleges adóigazolást 8 napon belül kiadják az ügyfelek részére. Ehhez persze feltétlenül szükség van arra, hogy az adózó valamennyi kötelezettségét folyamatosan és szabályszerűen teljesítse. Ha ugyanis az adózó elmulasztotta bármely bejelentési, bevallási vagy fizetési kötelezettségét, vagy egyéb hiányosságot tapasztalható, akkor a 8 napos határidőt azonnal meghosszabbíthatja az APEH igazgatóság.


Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik