Üzleti tippek

Lehetőségek beszállítóknak

admin

2003. 11. 06. 00:00

Az erősebb versenyen kívül alapvető változást az EU-csatlakozás nem hoz a hazai beszállítóknak, ám a részletek okozhatnak kellemetlen meglepetést a felkészületlen cégeknek.

„Ma még nem az EU-csatlakozás miatt fáj a fejem, hanem a hazai gazdaságpolitikától. Miből fejlesszek, ha a leszállított áruért csak kilencven nap múlva fizetnek a partnerek, feltéve persze, ha egyáltalán fizetnek. Nekem persze azonnal át kell utalnom az áfát. Az pedig, hogy az unióban mi vár rám, az egyelőre teljesen homályos” – a Rába egyik győri alvállalkozója így summázta a jövő évi kilátásait, uniós „várakozásait”. Jól tudja pedig azt is, hogy a már globalizálódott járműipari beszállításban az olcsóbban termelő szlovén, lengyel és cseh kollégák megjelenésével még erősebb versenyre kell számítania a megszűnő határok miatt.

Pogácsás Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese – a kutató intézetek prognózisa alapján – meg is erősíti, hogy a beszállítói piac differenciálódni fog. A járműalkatrész és az elektronikai iparban felgyorsul a kézimunka-igényes gyártás kiköltöztetése Kínába és a Távol-Keletre, míg a magas technológiai színvonalat képviselő gép- és a műszeriparban növekvő piacra és új külföldi vállalkozások, versenytársak megjelenésére is lehet számítani Magyarországon. A hazai cégek versenyképességét elsősorban tehát azzal kell javítani, hogy a technikai hátrányukból minél többet ledolgozzanak.

Szigorúbb pályázati feltételek

Újabb támogatások beszállítóknak jövőre:

– a műszaki színvonal javítása érdekében a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban (SZVP) már meghirdetett támogatások folytatására, kibővítésére jövőre a Strukturális Alapokból és hazai forrásból további öt új pályázatot terveznek indítani, amelyek részben a beszállítók beruházásainak támogatását szolgálják,
– újdonság, hogy nem csak gép, hanem telephelyvásárlásra, -bővítésre, „termelő ingatlan” beszerzési támogatásokra is lehet majd pályázni, ha Brüsszel is elfogadja az új támogatási terveket.

A magyarországi beszállítói vállalkozások többsége a kis- és középvállalati (kkv.) szektorba tartozik. Leskó Tamás, a kis- és középvállalkozások stratégiai és pályázati főosztály osztályvezetője a támogatások elnyeréséhez – a korábbi magyar gyakorlatnál – jóval szigorúbb pályázati feltételekben látja a legnagyobb változást és egyben a veszélyt is. A zökkenőmentes átmenet érdekében ezért már az idén bevezették a támogatási pályázatoknál az EU előírásokat.

Tanulnivaló bőven van, mert az uniós támogatási rend eltér a korábbi magyar gyakorlattól. A pályázatírás a támogatások megszerzésének „Achilles-sarkává” válik, mivel a hibás pályázattal a fejlődést jelentő, az esélyt teremtő pénzekből kizárja magát a jelentkező. A pályázatíró cégek pedig nem olcsóak, általában az elérendő támogatási összeggel arányos, százalékos díjért dolgoznak. A tárca kezdeményezésére ezért nem csak beruházási támogatásra számíthatnak a pályázaton nyertes kis- és középvállalkozások, hanem a pályázatírási költségek fix összegű, ötvenezer, illetve százezer forintos térítésére is. Még pedig attól függetlenül, hogy a jelentkező maga, vagy egy külső társaság írta a pályázatot illetve, hogy mennyibe került a „dolgozat” elkészítése.

Pályázatíró tanfolyamok

A látható igények alapján a pályázatírás olyan perspektivikus vállalkozási területté fejlődik a jövőben, amelyet az elérhető uniós pénzek, a sikeresség érdekében oktatni is érdemes. A gazdasági tárca Multiplikátor programja keretében ezért közbeszerzési eljárással választja ki azt a felnőttképző intézetet, amellyel saját tematikája és útmutatása alapján szerződni fog pályázatkészítő tanfolyamok indítására, leendő vagy már praktizáló pályázatíró vállalkozások továbbképzésére.

A Széchenyi-program részeként (SZVP 2003-3) a lehetőség már most is megvan ahhoz, hogy a hazai vállalkozások támogatással vehessenek igénybe külső tanácsadókat üzleti stratégiájuk, menedzsmentjük, sőt a monitoring rendszer kialakításához, illetve komoly, legalább több százmillió forintos beruházási projekteknél magához a pályázat készítéshez is. A kisvállalkozások azonban jobban járnak, ha egyszerűbb pályázatok megírásához a fix összegű és nem a százalékos támogatást jelentő „tanácsadói” támogatást veszi igénybe.

Hálózatépítés az összefogás érdekében

A hálózatépítés támogatása (SZVP 2003-6):

– a hálózatban legalább 3 vállalkozásnak kell részt vennie,
– a támogatás mértéke 50 százalék, de a hálózatban részt vevők számától függően 10–22 millió forint között van,
– 3–5 tag esetén 10 millió forint, 6–10 tag esetén 16 millió forint, 10 tag felett 22 millió forint.

Leskó István egy másik Széchenyi-program, a hálózat-fejlesztés (SZVP 2003-6) sikere érdekében is bízik a külső tanácsadócégekben. Az összefogásra, „hálózatépítésére” buzdító al-program támogatást kínál, még pedig annak érdekében, hogy az egyedül „halálra ítélt” mikro- és kisvállalkozások – például azonos profilú beszállítók – termelésüket összehangolva, közösen lépjenek fel a piacon. Együtt ugyanis sikeresebben képviselhetik érdekeiket a nagy, multinacionális üzletfeleikkel szemben. Az együttes fellépéshez, tehát a közös marketing, egységesített arculat megtervezéséhez, kialakításához, sőt a magasabb minőséget hangsúlyozó hirdetésükhöz, akár a közös készletezéshez nyújtott támogatási program azonban nem népszerű. Kevés a hazai hálózat, mert a cégek bizalmatlanok egymással. A piacon konkurens, ellenérdekelt cégeket ugyanis nehéz közös akolba terelni, hiszen a „közös lónak túros a háta”. Még akkor is, ha valamennyien tudják, csak együtt, összefogva képesek fennmaradni: olyan termelési volument, piaci nagyságot képviselni, amelyet az uniós vevők elvárnak. A program ezért nem csak közvetlenül a hálózatépítésre ad támogatást, hanem olyan független közvetítő, tanácsadó cégek közreműködésére is, amelyek össze tudják „boronálni” a saját termelési számaik, gyártási titkaik, technikájuk, hitelük, üzletfeleik megadásától, különösen a közös befektetéstől ódzkodó cégeket.

Logisztikai fejlesztésekhez beruházási támogatás

A beruházási támogatások között is kifejezetten az összefogás érdekében hirdették meg a kkv.-szektor számára a logisztikai fejlesztésekhez nyújtott beruházási támogatást. Az élelmiszer-kereskedelmi láncok agrártermelő-beszállítónak régi vágya teljesülhet a támogatott közös raktár, vagy közös hűtőkamra építésével.

Jogos a félsz, de a szakemberek szerint a hazai beszállítók többségének nem okoz majd drámai változást az uniós csatlakozás, mert régóta abból a piacból él. A tagság forgalmának nagy része már az EU-piacon bonyolódik, eddig is ugyanezekkel a versenytársakkal kellett megküzdeniük – állítja Bogdanovits László, a Magyar Jármű-alkatrészgyártók Szövetsége főtitkára. Ezért nem a csatlakozás, hanem a versenyképesség növelése miatt lenne szükség fontos intézkedésekre a tőkeerő, a gazdaságos gyártás, a rugalmasság, a korszerű informatika és az auditált minőségbiztosítási rendszer érdekében. Ez utóbbi (ISO, QS) azonban eddig is alapfeltétele volt annak, hogy bármelyik hazai vállalkozás a tíz éve megtelepedett iparágba egyáltalán bekapcsolódhasson.

A versenyképesség javítása elsőrendű szempont

Lepsényi István tanácsai:

– a legsürgősebb feladatként azt tanácsolja a beszállítóknak, hogy a versenyképességük javítása érdekében tanuljanak,
– ismerjék meg a minőség, a gyártáshatékonyság javításának és a pénzügyek bonyolításának uniós fortélyait.

Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Gépjárműipari Szövetség elnöke sem vár a hazai beszállítókat érintő előírásokban alapvető változást jövőre, mivel az uniós harmonizáció gyakorlatilag már befejeződött. Legfeljebb a környezetvédelmi és a munkaerő-piaci szabályokban – új termékdíjak illetve a környezet-terhelési díj bevezetésével – várható érdemibb változás, amelyhez az uniós felkészülés érdekében még igazodni kell a vállalkozásoknak. Az nem a szabályokon múlik, hogy a közös piacon csak azoknak a cégeknek lesz sikere, amelyek a minőségen és a hatékonyságukon képesek lesznek javítani, elérni az EU-színvonalat. Véleménye szerint az elavult gyártástechnológiával, alacsony bérszínvonallal ma még itthon versenyképes vállalkozásoknak az EU-ban már nem lesz jövője. Ezért nem sajnálja, hogy a minimális szellemi értéket képviselő, a kis bérű betanított munkára alapozott bérmunka áttevődik keletre, hogy átadja a helyét a magasabb szellemi tartalmat hordozó iparágaknak. Ennek az új betelepülési hullámnak egyelőre azonban csekély a jele, ezért komplex intézkedéscsomagot sürget.

Amit nem szabad elfelejteni a beszállítóknak:


– megfelelni a jövőre változó környezetvédelmi, munkaerő-piaci előírásoknak,
– EU adószámot, azaz egységes áfa-számot kiváltani,
– minőségbiztosítási rendszert bevezetni és auditáltatni,
– felkészülni az uniós pályázatírásra,
– uniós stratégiai partnert keresni.

Sokan bíznak abban, hogy az uniót behálózó szövetségekhez, érdekképviseleti tömörülésekhez csatlakozva esetleg új megrendelőre, stratégia partnerre bukkanva építhetik kapcsolataikat a kis magyar cégek vezetői, de Lepsényi István szkeptikus. Szerinte ezeknek a tagságoknak rövid távon nem sok az eredménye. Különösen akkor nem, ha a vállalkozás amúgy nem versenyképes. Előnyt jelent viszont a határok megszűnésével, hogy a magyar cégek a jelenleginél olcsóbb nyersanyagokhoz, féltermékekhez, részegységekhez juthatnak, bár a szállítási költségek határt szabnak a távoli beszerzéseknek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.