Üzleti tippek

Cégalapítás az EU-ban

admin
admin

2003. 11. 06. 00:00

A cégalapítás szabályait minden uniós tagállam maga szabályozza, éppen ezért jelentős különbségek vannak közöttük: van, ahol nyolc nap alatt be lehet jegyeztetni egy céget, máshol ez félévet is igénybe vesz.

Hiába is forgatja az ember a közel 100 ezer oldalas közösségi joganyagot, a kis- és középvállalkozásokról szinte semmit nem talál benne. A feltűnő „hiányzás” oka, hogy a szektort mindenhol elsősorban nemzeti keretek között szabályozzák. A kisebb cégek népgazdasági súlya, hagyományai, a velük kapcsolatos problémák országról országra változóak, így nem is lenne túlzottan bölcs dolog az egészet egyetlen központból szabályozni.

De, ez nem jelenti azt, hogy az Európai Unió közönyösen figyelné a legfeljebb 250 alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalkozások sorsának alakulását. Erre legalább két alapos oka van. A kkv.-k foglalkoztatják Európa-szerte az összes munkavállaló kétharmadát és bonyolítják le a teljes üzleti forgalom 60 százalékát. Az ebbe a kategóriába tartozó cégek tehát valójában az európai gazdaság növekedésének motorjai. A másik fontos tényező, hogy a nemzeti keretek közül kilépve egyre több vállalkozás termel, illetve szolgáltat az uniós piacra. Az uniónak számukra is biztosítania kell az egyenlő versenyfeltételeket. Az EU ezt felismerve „puha jogszabályokkal”, a tagországoknak tett ajánlások és a nemzeti vállalkozásfejlesztési politikák összehangolása révén egyfajta rásegítő szerepet játszik a kis- és középvállalkozások tevékenységét meghatározó szabályok kialakításában. A kkv.-k fejlődését különböző közösségi politikák és pénzügyi források is szolgálják, de a szektor érdekei horizontális jellegük miatt tulajdonképpen valamennyi uniós területen jelen vannak, a versenyjogtól kezdve a közös agrárpolitikáig.

A cégalapítás feltételei államonként különböznek

Első Ausztrália


A Világbank 133 országra kiterjedő jelentése szerint Ausztráliában 2 nap elegendő egy cég alapításához szükséges első lépések megtételéhez. Kanadában és Új-Zélandon mindez 3, Dániában, Puerto Ricóban, Szingapúrban és az USA-ban 8 napba kerül. A nyolcadik helyre került Hongkongban is mindössze 11 nap az adminisztráció ideje.

A tagállamok és az EU közötti, az előbbiek szerinti munkamegosztást a cégalapítás szabályai is jól demonstrálják. Alapvetően minden ország maga dönti el, hogy milyen feltételek teljesítésétől teszi függővé a vállalkozások bejegyzéséhez szükséges engedélyek kiadását. A mindennapos gyakorlat ennek megfelelően országonként jelentős eltérést mutat. Egyes tagállamokban mindössze három lépésből áll egy vállalkozás beindítása, de van, ahol nem kevesebb mint 28 akadályt kell „átugrani”. Az EU-ban még nemrég is akadt olyan tagország, ahol több mint félévet vett igénybe a cégalapítással kapcsolatos adminisztratív teendők elintézése. Az európai cégek teljes adminisztratív költsége évente 200 milliárd euró körül van, ami az éves GDP 3 százalékával egyenlő.

A felesleges papírmunka és bürokrácia csökkentésének előmozdítását tekinti legfontosabb feladatának az Európai Unió, amely rendszeres időközönként összehasonlítja az egyes tagállamok gyakorlatát és közülük a legelőremutatóbbakat jó példaként állítja a többiek elé. Bár kezdetben sokan szkeptikusan viszonyultak ehhez a módszerhez, ma már elmondható, hogy a tagországok nem restek tanulni egymástól. A koordinálást felvállaló EU-politika mögött az a felismerés húzódik meg, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozások terheinek enyhítése az európai versenyképesség javításának és az új munkahelyek teremtésének nélkülözhetetlen előfeltétele.

Cégbejegyzés online is

A vállalkozás alapítás könnyítését segítő intézkedések:

1. egyablakos ügyintézés
2. online cégbejegyzés,
3. kedvezményes hitellehetőségek kkv.-nak

Az unió tagállamaiban számos megszívlelendő módszer létezik a vállalkozások alapításának megkönnyítésére. Magyarországon is elterjedt módszer az úgynevezett egyablakos ügyintézés, amikor a vállalkozónak nem kell lejárnia a lábát, hogy beszerezze a szükséges engedélyeket. Egyre több jelenlegi és leendő tagországban – mindenekelőtt az északi országokban – már interneten is be lehet jegyeztetni a cégeket, ami rengeteg költségtől és idegeskedéstől kíméli meg a vállalkozókat. A mikro-, a kis- és közepes méretű vállalkozások indítását kedvezményes hitellehetőségekkel is segítik. Bár ezen a téren még messze nem kielégítő a helyzet. Az európai vállalkozások 51 százaléka rövid lejáratú kölcsönöket kénytelen felvenni, miközben a sok szempontból követendő példának tekintett, dinamikus Egyesült Államokban a vállalkozók túlnyomó része hosszú lejáratú kölcsönből alapozhatja meg későbbi üzleti sikereit.

A veszteséges működésnek adatok szerint 25 százalékban a fizetési késedelem az oka. Egy nemrég elfogadott jogszabály a mindenkori banki alapkamatnál 7 százalékkal nagyobb büntetőkamattal sújtja azokat a vállalkozásokat az unióban, amelyek a fizetési határidő lejárta után 30 nappal sem rendezték adósságukat.

Az EU-ban mostanában arra is nagy hangsúlyt helyeznek, hogy az első nekifutásra kudarcot valló vállalkozóknak nem menjen el a kedve. Újfent mélyen gyökerező mentalitásbeli problémákat kell leküzdeni. A tengerentúlon ugyanis nem csak normálisnak, de sokszor kifejezetten hasznosnak tartják a kezdeti kudarcot, amiből az okosabbja profitál. Európában egyebek között az érvényes csődtörvényeket is módosítani kell ahhoz, hogy a vállalkozóknak ne menjen el örökre kedvük a vállalkozástól.

Az Európai Bizottság arra is ígéretet tett, hogy minden egyes új jogszabály kidolgozásánál a legkisebb vállalkozási formák szempontjaiból indulnak ki, mondván, hogy ami jó a kis cégeknek, azt a nagyok is képesek teljesíteni, fordítva viszont nem mindig működik a dolog.

Ma is lehet fodrászüzletet nyitni az unióban

Az Európai Unió tagországaiban egy ideje már magyar vállalkozók is minden különösebb nehézség nélkül vállalkozhatnak. A cégalapítás az adott tagország által szabályozott feltételek mellett történik. A letelepedési szabadság biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy egy uniós tagország szabályai szerint alapított és uniós székhellyel rendelkező gazdasági társaságok szabadon végezhessenek gazdasági tevékenységet. Az 1994. február 1-jén hatályba lépett társulási szerződésünk értelmében a tagállamok már jelenleg is kötelesek biztosítani a magyar vállalkozóknak az Európai Unió területén történő letelepedést (vállalkozásalapítást). Például, ha vállalkozóként egy fodrászszalont akar valaki nyitni Németországban, azt a helyi formaságok elintézésével minden további nélkül megteheti.

Ebben az esetben ugyanazok a szabályok, rendelkezések vonatkoznak a magyar vállalkozókra is, mintha annak az országnak lennének az állampolgárai. A vállalkozási joggal a tartózkodási engedély is együtt jár, amelynek időtartama azonban országról országra változik (van, ahol egy év, van, ahol csak több év után kell meghosszabbítani).

Adózási szempontból a tevékenység helye számít

Két uniós „cégforma”:

1. Európai Gazdasági Érdekcsoportosulás: ennek tagjaként a különböző tagállamokban levő társaságok közösen folytathatnak gazdasági tevékenységet, miközben megtarthatják saját nemzeti jogrendszerükben megszerzett cégbejegyzésüket és gazdasági függetlenségüket.
2. Európai Társaság (Societas Europea): amelynek szabályozása 2004. január 1-jétől lép hatályba, s ami igazi előrelépés lesz a közösségi társasági jog fejlődésében. Ez ugyanis önálló társasági alakzat, amely bármely tagállamban, bármely tagállam polgárai által megalapítható, és bármely tagállamban folytathatja tevékenységét.

Mindenki abban az országban adózik – legyen az vállalkozó vagy munkavállaló –, ahol dolgozik, és ahol jövedelemre tesz szert. Ha Franciaországban alapítunk céget, akkor a francia adó és társadalombiztosítási szabályok kötelezők. Az adórendszer minden tagállamban különböző, így az adó nagysága és a fizetés módja is eltérhet.

Fontos változás lesz a csatlakozás után, hogy minden uniós piacon tevékenykedő hazai cég egy európai vállalati áfaszámot kap. Ha valamelyikük például Németországban vásárol egy árut, akkor nem ott, hanem itthon kell befizetnie az adót. Az áfaszám éppen ennek a nyomon követését teszi lehetővé.

Vállalkozókra és magánszemélyekre egyaránt érvényes, hogy mindig annak az államnak adózik, ahol dolgozik. Ha valaki Dániában nyit fodrászszalont, akkor a helyi állam adó- és biztosítási törvényei érvényesek rá is, vagyis ugyanúgy kell eljárni, mintha dán lenne – a dán kincstárba fizeti a társasági adót, jövedelemadót, az alkalmazottak után járó egészségügyi és nyugdíjjárulékokat stb. Az adórendszer ugyanakkor minden tagállamban eltér, így a fizetés pontos módja és az adók nagysága is különbözhet. Közvetlen európai uniós adó nincs, a vállalkozónak csak az adott tagállam felé vannak kötelezettségei.

A társasági adózásnak nincsenek egységes szabályai az Európai Unióban. Csak a közvetett adókat (az általános forgalmi adót, más néven áfát és a jövedéki adókat) hangolják össze EU-szinten, a személyi jövedelemadóról (szja) és a vállalatokat terhelő adókról az országok maguk döntenek. A társasági adó szintje ezért tagállamonként jelentős eltérést mutat.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

smoking sign in coffe shop
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.