Üzleti tippek

Magyarországi konjunktúra

Lassabb menetelés

A magyar gazdaság idei növekedése 2001-ben a tavalyinál lassúbb, ám nemzetközi összehasonlításban még mindig figyelemre méltó lesz: a GDP 4,2-4,5 százalékkal bővülhet.

Optimista hangulatban kezdődött a 2001-es év: a gazdaság kilátásait – a tavalyi dinamikus fejlődést követően – az elemzők többsége kedvezőnek ítélte. Az alapvélekedés az esetek többségében arra a hipotézisre épült, hogy a nemzetközi konjunktúra valamelyest ugyan mérséklődik (ennek jelei már a múlt év végén megmutatkoztak), a belföldi kereslet bővülése azonban kompenzálhatja a lassuló exportot. Ennek az álláspontnak a helyességét támaszthatta alá a beruházások feltételezett dinamizmusa. Emellett a külföldi kereslet viaszesését sem becsülték súlyosnak, főként a hazai szempontból meghatározó Európai Uniót illetően.
Nos, a fenti várakozásokkal ellentétben a hazai gazdaság továbbra is exportorientált fejlődési pályán maradt, a belföldi kereslet bővülése mindössze néhány árucsoportra (lakás, egyes tartós fogyasztási cikkek) koncentrálódott. A lakossági többletjövedelmek döntő hányadát az élelmiszerek, az energiahordozók és a szolgáltatások árnövekedése emésztette fel, pótlólagos keresletet az erősödő fizetőképes kereslet összességében nem generált.
Az árfolyam május eleji sávszélesítését követően a forint 10 százalékot meghaladó mértékben erősödött. Ezt rövid időn belül gyengülés követte, amely segíti a versenyképesség fenntarthatóságát és mérsékli a nagyobb mérvű spekuláció veszélyét. Kedvező, hogy a magyar behozatal az elmúlt hónapokban nem nőtt számottevően, s a kereskedelmi mérlegben nem következett be az “átlagost” meghaladó romlás. A fizetési mérleg hiánya a nyári adatok szerint alacsonyabb az előre jelzettnél.


Magyarországi konjunktúra 1


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybanki alapkamatot szeptemberben 0,25 százalékponttal, 11,00 százalékra mérsékelte, s még korábban döntés született arról is, hogy a csúszó leértékelés októbertől megszűnik. Ez utóbbi lépés – amely egy több mint 6 éve létező árfolyamrendszer végét jelenti – már csak szimbolikus, hiszen a sávszélesítés óta a leértékelésnek nincs gyakorlati jelentősége. A leértékelés várakozásokat befolyásoló szerepét a MNB által kitűzött inflációs célpálya vette át. A döntés egy újabb lépés az Európai Unió árfolyam-mechanizmusa irányába. A jegybank tudatosan kerüli a direkt beavatkozást a monetáris politikába.
Az ipari termelés lassul, a tavalyi 18,3 százalékkal szemben az év egészében csupán 6-7 százalékos bővülés várható. Emellett folytatódik az ipar szerkezetének korszerűsödése. Változatlanul az átlagon felül bővülhet a számítástechnikai, híradástechnikai termékek gyártása. A járműipar termelése stagnál, az építőipar viszont élénkül és továbbra is gyorsan fejlődik a távközlés.
Az agrártermelést 2001-ben sok bizonytalanság jellemzi. Az ágazat várható kibocsátása éves szinten meghaladhatja a bázisidőszaki volument. A növénytermesztés teljesítménye 10 százaléknál is gyorsabban nőhet, míg az állattenyésztés kibocsátása az előző évi szinten marad, esetleg kismértékben csökken, jelentős strukturális változások mellett. Az állategészségügyi problémák következtében a marhahúsfogyasztás vélhetően mérséklődik, helyét a sertéshús és baromfihús veszi át, a helyettesítés mértékét a termékek árszintje fogja meghatározni. Az utóbbi tíz év legnagyobb – összességében több mint 15 millió tonnás – gabonatermése várható, amiből az exportra kerülő készlet elérheti a 2 millió tonnát. Az idei jó búza- és kukoricatermés első körben a vetőmagok olcsóbbá válásában érzékelhető, de hamarosan a takarmányárak is mérséklődhetnek.
Az agrár-külkereskedelem idei prognózisa nem mutat lényeges változást. A 2,3 milliárd dollár körüli kivitel mellett 1,1-1,2 milliárd dolláros behozatalra lehet számítani, ez a 2000. évi aktívum némi csökkenését okozhatja. Az élelmiszer-gazdasági termékek külpiacán a legnagyobb vásárló továbbra is az Európai Unió marad, részesedése kivitelünkből 50 százalék körül stabilizálódik.
Magyarország idegenforgalmának múlt évi élénk fejlődése ez évben mérsékeltebb ütemben folytatódott. Az év hátralévő időszakában várhatóan fennmarad a vendégforgalom élénkebb bővülése, az idegenforgalmi devizabevétel központilag regisztrált összege 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedhet. Éves szinten az idegenforgalmi aktívumot a szakértők mintegy 2,5 milliárd euróra becsülik. A forint erősödése jelentősen befolyásolja az idegenforgalmi vállalatok gazdálkodását. A szakmai szövetségek becslése szerint az utazási irodák mintegy 1,5 milliárd forint, míg a szállodák közel 7 milliárd forint veszteséget szenvednek el a ennek kapcsán.
A külkereskedelem folyamatai a várt lassulásnak megfelelően alakultak. A magyar behozatal értéke az erősödő forint ellenére nem emelkedett jelentősen. A féléves mérlegromlás 90 százaléka az energiahordozók kereskedelmében keletkezett. Az unióval és a CEFTA-országokkal szemben egyaránt nőtt az aktívum, míg a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem hiánya folyamatosan gyarapodik.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma az év első felében közel egy százalékponttal emelkedett, az összes foglalkoztatottaké azonban lényegesen nem változott. A munkanélküliségi ráta – nagyrészt a munkanélküli járadék fizetés idejének tavalyi mérséklése miatt – tovább csökkent, az év első felében mindössze 5,8 százalék volt, ami uniós viszonylatban kedvező. Az év hátralevő részében nem várhatók markáns változások a munkaerőpiacon.
Az infláció alakulását figyelembe véve 2001-ben a reálkeresetek 6-7 százalékkal emelkedhetnek. A fogyasztás ugyancsak növekszik; ez a bővülő hitelfelvételen túl azért valószínű, mert a minimálbérek emelése és az alacsony keresetű ágazatokban végrehajtott bérkorrekciók alapvetően olyan rétegeket érintenek, akik a jövedelemnövekményt elfogyasztják.
Összességében az Ecostat szerint a magyar gazdaság idei növekedése a tavalyinál lassúbb, nemzetközi összehasonlításban azonban az átlagosnál nagyobb lesz. A GDP bővülése ez évben a 4,2-4,5 százalékos sávban valószínű. Az infláció az első félévi 10,4 százalék után éves szinten mintegy 9,3 százalékos fogyasztói árszintemelkedés várható. A továbbiakban kedvező esetben évi 2-3 százalékponttal mérséklődhet a ráta, amely a monetáris uniós tagsághoz szükséges mértékre csak több év alatt csökkenhet. A reálbérek az idei jelentősebb felfutás után középtávon átlagosan évi 4 százalék körüli mértékben emelkedhetnek. A forint kezdeti, 10 százalék körüli felértékelődése tovább mérséklődik, a nemzeti valuta árfolyama minden valószínűség szerint az év végére az intervenciós sáv erős oldalán lesz, mintegy 5-6 százalékos erősödéssel. Spekulációs rohammal, MNB-intervenció szükségességével az Ecostat nem számol. A fizetési mérleg az előzetes várakozások szerint alakul, decemberig zsugorodhat a deficit.
A magyarországi nagyvállalatok gazdasági várakozásait tükröző TOP 100 konjunktúra-index – a megelőző nyári hónapok lassuló konjunktúrát jelző várakozásai után optimistább fejlődési kilátásokat jelezve – augusztusban emelkedett. Ez lényegében az év utolsó hónapjaiban megszokott fellendülést vetíti előre, amelynek mértéke nagymértékben függ az európai dekonjunktúra mértékétől és időtartamától. Az erősödő forint és ehhez kapcsolódóan az exportpiacok mérsékelt szűkülése a nagyvállalatok számára nem jelentett komolyabb gazdálkodási problémát, és nemzetgazdasági szinten sem okozott érdemi mérlegromlást. Kapacitásaik kihasználásának megítélésében derűlátók a vállalkozások. A nagyvállalatok négyötöde értékesítési árait az inflációnál mérsékeltebb arányban tervezi emelni az év végéig.
A kis- és középvállalatok gazdasági kilátásai augusztusban lényegében nem változtak az előző két hónaphoz viszonyítva. Sem a nemzetgazdaság, sem pedig saját helyzetükben rövid távon lényeges változást nem vélelmeznek. Ugyanakkor tevékenységük bővítését a korábbinál szélesebb körben tartják lehetségesnek az év végéig. A külpiaci konjunktúra élénkülése a vállalkozások többségénél kisebb mértékben hat a tevékenység fejlesztésére, ezzel szemben a belföldi kereslet lehetséges bővülésének ütemét a cégek egyharmada pesszimistán ítéli meg. Az e körbe tartozó szervezetek kapacitás-kihasználtsága javulhat év végéig, s kissé kedvezőbbek a beruházási szándékaik is a korábbinál. Áremelési törekvéseik visszafogottak, háromnegyed részük az év hátralévő részében már nem tervezi az értékesítési árak emelését.


Magyarországi konjunktúra 1


Ami a magyar gazdaság tágabb környezetét illeti, úgy tűnik, a világgazdasági fejlődés egy sajátos szakászának a végére értünk, az Egyesült Államok gazdasága által vezérelt, közel kilencéves periódus lezárult. Az új fejlődési szakasz cél- és eszközrendszerét a nemzetközi szervezetek és a fejlett gazdasággal rendelkező országok kormányai mostanában próbálják kitapogatni. Az alapvető cél jelenleg – s vélhetően még néhány évig – nem az, miként lehetne a világgazdaságot egy gyors fejlődési pályára állítani, hanem sokkal inkább az, hogy a konjunktúra fékeződése ne torkoljon általános recesszióba.
A világgazdaság egésze dekonjunktúra időszakát éli, melynek mélypontja 2001 második félévére tehető. A jövő évi teljesítmények jelenleg még nem prognosztizálhatók. A legfejlettebb országokban számos gazdaságélénkítő intézkedést hoztak, ezek kifutási ideje azonban legalább fél év, pozitív hatásukban pillanatnyilag csak reménykedni lehet; kedvező esetben 2002. első félévében lassú fellendülés várható. A bizonytalanság jelenleg azonban olyan mérvű – nem utolsósorban a World Trade Centert is leromboló Amerika-ellenes terrortámadás miatt, melynek gazdasági következményei egyelőre felmérhetetlenek – hogy a gazdaságélénkítő programok hatásának nemcsak mértéke, hanem időtartama sem becsülhető meg reálisan.

Címkék: TOP200

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.