Pénzügy

A kereskedők kifakadtak: az újabb szabályozási javaslatok sértik a vásárlók érdekeit is

Korábban a témában:

A kormány a tervezett, egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések érdemi előkészítésébe sajnálatos módon a szakmai szervezeteket nem vonta be – írja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) csütörtöki közleményében.

Mint megírtuk, az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály. Az előterjesztésben szerepelt többek között az, hogy

  • évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért,
  • kötelezően felvetetnének embereket a boltokba (kötelező alkalmazotti létszám az árbevétel arányában),
  • durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra,
  • és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.
  • módosítanák, mit jelent diszkontnak és szupermarketnek lenni,
  • a vasárnapi munkavégzés után 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a dolgozók, és havonta minimum két szabadnapjuk kötelezően hétvégére essen.
  • + az is felmerült, hogy a nem élelmiszerek forgalmazásához szakképzett eladókat kellene felvenni.

Annyit lehetett még tudni, hogy kedden egyeztetett a javaslatokról a kormány a nemzetgazdasági tárca és a kereskedők érdek-képviseleti szerveivel. Az OKSZ közleményéből azonban az derül ki, hogy a 2017. március 14-i egyeztetésen a meghívott érdekképviseletek csak egy rövid szóbeli tájékoztatást hallgathattak meg és egy nyolc pontból álló, a tervezett változtatásokat néhány mondatban összefoglaló, kétoldalas listát kaptak. A szakmai szervezetek úgy ismertethették állásfoglalásukat, hogy a felkészüléshez hivatalos információt sem a Miniszterelnökségtől, sem a Nemzetgazdasági Minisztériumtól előzetesen nem kaptak – szögezi le a szövetség.

Az OKSZ megítélése szerint olyan intézkedéscsomagot készítettek elő a Kormány részére, mely

  • fékezi a kereskedelem egészének további fejlődését (a kisvállalkozásokét is),
  • a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami
  • súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és
  • egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.

A kereskedelmi kisvállalkozások fejlődését, megújulásukat, fejlesztéseik, beruházásaik, pénzügyi – pályázati – támogatásával kell segíteni annak érdekében, hogy ők is alkalmazhassák a legkorszerűbb értékesítési módszereket.

Hol vannak a hatástanulmányok?

Az egyeztetésen az OKSZ kérte bemutatni azokat a hatástanulmányokat, melyek a tervezett intézkedések megalapozását szolgálták. A március 9-i kormányinfón – minden bizonnyal az előzetes hatásvizsgálatok eredményeire támaszkodva – az hangzott el, hogy nem számolnak áremeléssel a változtatások nyomán, az OKSZ szerint viszont a tervezett intézkedések bevezetése következtében egyes termékek ára emelkedhet, ami a vásárlónak nyilván kedvezőtlen.

Kiemelten hangsúlyozza az OKSZ, hogy kész egyeztetéseket folytatni a kormánnyal a kereskedelem legsúlyosabb problémájának orvoslására, azaz a munkaerőhiány enyhítésére, a hazai, mobilizálható munkaerő, a közmunkások valós munkaerőpiacra terelése érdekében, mely közös érdek, csakúgy, mint a valóban a fogyasztóvédelemnek a vásárlók érdekeit szolgáló erősítésében, például a hamis élelmiszerek kiszorításáról.

Az eddig megismert javaslatokkal kapcsolatban az OKSZ a következő felvetéseket fogalmazta meg:

  • A vasárnapi munkavégzés szigorítása, a 100 százalékos vasárnapi pótlék és a két szabad  hétvége előírása elsősorban a vasárnap nyitva tartó kisvállalkozásokat hozza  lehetetlen helyzetbe, sokuknak be kellene zárniuk a hét utolsó napján, amivel  versenyhátrányba jutnának. A kis- és középvállalkozások a megemelt minimálbért is  csak nagy nehézségek árán képesek kifizetni, újabb munkaerő- és bérterhet már nem  tudnak vállalni. Erről a kérdésről célszerű lenne külön társadalmi vitát indítani, a  munkavállalók képviselőivel közösen.
  • A parkolóhelyek utáni környezethasználati díj tervezett mértéke ugyan nem ismert,  de az előirányzott 20 milliárd forint költségvetési bevétel jelentős terhet vetít előre.  Kérdés, hogy miért kizárólag a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházak és  a bevásárlóközpontok lennének kötelezettek, több más, környezetet terhelő  beruházással, vagy éppen parkolóhelyet kínáló létesítménnyel szemben. A napi  fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházakat korábban már kötelezték a parkolóhelyek  számának emelésére, emellett pedig jelentős terhet ró rájuk az elektromos jármű  töltőállomások kötelező telepítése is, amelyhez hosszú hónapokkal ezelőtt a terhek ésszerű  arányosítását kérték a szakmai szervezetek.
  • A kötelező létszám előírása ugyancsak súlyos pénzügyi teher az eddig megismert  információk alapján, ráadásul a munkaerőhiánnyal terhelt ágazatban lehetetlen egy  ilyen arányú létszámnövelés. Nem ismert, milyen alapon épült a javaslat a 36 millió  forint személyenkénti árbevételi követelményhez, mint ahogyan az sem derült ki, hogy  pontosan mely, az üzletben munkát végző személy minősülne eladónak. Az előírt  létszám feltöltését nem teljesítő kereskedők pénzbeli terhelése a környezethasználati  díjhoz hasonló köztehernek minősülne.

Az utóbbi ponttal kapcsolatban írja még az OKSZ:

  • A kötelező létszám előírása azzal a céllal, hogy a fogyasztó több információt kapjon, a gyakorlatban nem segítené a vásárlókat. A vásárlók tájékoztatása az adott termékről a gyártó kötelessége és felelőssége mindenütt a  világon, az uniós követelmények is erre épülnek.
  • A termékkel kapcsolatos, a  vásárlóknak szóló, a  jogszabályokban előírt információt a gyártó köteles a  csomagolásra, vagy a  terméktől elválaszthatatlan címkére rányomtatni. A kereskedő  feladata a  megfelelő árukihelyezés és az árfeltüntetés, néhány egyedi esetben pedig az  előírt  tájékoztatást elhelyezni a polcon.
  • Élelmiszerek esetén a vásárló a gyakorlatban a termék csomagolására írt gyártói  információk elolvasásával tájékozódik.  Az eladók képtelenek is lennének a  boltjukban árusított élelmiszer tetemes  mennyiségű, minden egyes tulajdonságát  fejben tartani, hiszen még egy kisebb boltban  is számos cikkféleséget kínálnak,  ezek ráadásul a termékfejlesztések következtében  folyamatosan változnak.
  • Szigorú követelmény jelenleg, hogy a gyártónak a csomagoláson megadott  információin túl más terméktájékoztatást a kereskedő nem is adhat a vásárlónak,  hiszen a fogyasztó tájékoztatása óriási felelősséggel is jár. Szóbeli tájékoztatás  nyomán később akár vita is kialakulhat, ezért a gyártók csomagoláson feltüntetett,  elolvasható tájékoztatási rendje a legbiztonságosabb minden piaci szereplő, így a  vásárlók számára is.

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszer-áruházak a bolti dolgozóiknak már most is  átlag feletti  béreket fizetnek, az alkalmazottaikat hivatalosan bejelentett módon  foglalkoztatják, a közterheket megfizetik, a  létszámot pedig az értékesítési  rendszerükhöz igazítják, ugyanúgy, mint bármely más  országban. Nyugtát,  számlát minden vásárlónak adnak. Az elmúlt időszakban a fizikai dolgozók bérét két számjegyű ütemben emelték. A legjobban fizetett bolti alkalmazottak havi kereseti  lehetősége – nyolc órára vetítve – több helyen is eléri, vagy meg is haladja a 300 ezer  forintot, így a külföldi tulajdonban lévő élelmiszer áruházak anyagilag is megbecsülik  az alkalmazottaikat – nyomatékosítja a szövetség.

  • A reklámköltségeknek az árbevételhez mért 0,5 százalékos korlátozása súlyosan sérti a  vásárlók érdekeit. Kérdés, egyáltalán miért és éppen ilyen arány mellett kellene  tiltani ezt a lehetőséget. Egy ilyen intézkedés az OKSZ szerint az éppen védeni kívánt fogyasztókat  fosztaná meg a legelemibb tájékozódási lehetőségektől. A vásárlók éppen a tudatos  döntéshozatal érdekében igénylik a reklámot és különösen az áruházi újságokat.  Számukra iránytű a reklám a boltok és az egyes élelmiszerek közötti választásban,  annak érdekében, hogy a számukra legmegfelelőbb tudják kiválasztani.
  • A gyűjtőcsomagolás tervezett megtiltása ellentmond a vásárlók érdekeinek. Az  élelmiszerek kihelyezése a polcra a gyűjtőcsomagolásban világszerte elterjedt. Az  alkalmazottak számára általában sokkal könnyebb munkavégzést jelent. Hatékonyan  szolgálja a termékbiztonságot is. A vásárlók számára is előnyös, mivel a polcokra  helyezett gyűjtőcsomagolás védi a terméket a sérüléstől, a feldőléstől, a lecsúszástól, a  leeséstől. Számos esetben – nagyobb mennyiség vásárlása esetén – sokkal egyszerűbb  a vásárlónak gyűjtőcsomagolásban leemelni a polcról és úgy szállítani haza a  kiválasztott árucikket.

A tájékoztatás követelménye a gyűjtőcsomagolás polcra  helyezésével semmit  sem  sérül, mivel a szükséges információk megszerzéséhez  (elolvasásához) amúgy is le  kell emelni a terméket.

Az OKSZ felmérése szerint a gyűjtőcsomagolás rendje balesetveszélyt nem jelent,  sérülésről, balesetről az elmúlt évekből nincs tudomása. Érthetetlen, hogy –  amennyiben valóban a balesetveszély elkerülése a módosítás egyik kiemelt célja – mi  indokolja, hogy éppen a kisebb alapterületű, 400 m2-nél kisebb bruttó alapterülettel  rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekben lenne engedélyezett a  gyűjtőcsomagban történő értékesítés.

  • Az online házhoz szállítással kapcsolatban megjegyzik: a kiszállítás egyidejűleg egy járművel több  vásárló részére történik, így a környezet terhelése is csökken. A tervezett intézkedés  kizárólag a napi cikkeket forgalmazó kereskedőkre vonatkozik, miközben az online  kereskedelemben ennek az árucsoportnak a részesedése a legkisebb.
  • A fogyasztóvédelmi ellenőrzésért járó felügyeleti díj bevezetése az OKSZ szerint további költség  lenne, ami indokolatlan terhet róna ki az ágazatra.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.