Csütörtökön írtuk, hogy sajtótájékoztatót tartott Demján Sándor, a takarékszövetkezetek egy kisebb részét képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke, és az eseményről egy vágatlan videót is kitettünk, amiben az üzletember súlyos vádakkal ment neki Spéder Zoltánnak, és az Orbán Viktor által beígért fejcserékről is beszélt.
A tájékoztató előzménye, hogy Demján Sándor május végén nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, mert szerinte a miniszterelnököt és a kormányt is félrevezetik a takarékok államosítása ügyében. A takarékok akkor szintén nyílt levélben támadtak vissza. A Takarékszövetkezetekért Egyesület viszont kiállt Demján mellett.
A Takarékbank Zrt. Demján sajtótájékoztatójára reagálva csütörtök délután sajtóközleményt adott ki, amelybenÍme a közlemény állításai, 6 pontban:
- A valóság ezzel szemben az, hogy az Integráció megújítása előtti időszakban – részben a takarékszövetkezetek 2013–2014. közötti átvizsgálása nyomán – derült fény egy sor olyan esetre (Jógazda, Soltvadkert, Körmend és Vidéke, Orgovány, Alba, Széchenyi, Tisza), amelyekben komoly visszaélések történtek. Ezek némelyikében jelenleg is folynak hatósági eljárások.
- Nem igazak Demján állításai a takarék szektor működésének eredményeivel kapcsolatosan sem. Az Integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, amiben jelentős szerepet játszott a Takarékbank eredményessége. A központi banki funkciója mellett önálló kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet is folytató Takarékbank jó eredményei nem a profitcentrum létrejöttének, hanem nagyrészt olyan tevékenységeknek köszönhetőek, amelyeket a takarékszövetkezetek nem végeznek – nagyvállalatoknak nyújtott szolgáltatások, elsődleges állampapír forgalmazói tevékenység, intézményi ügyfelek számára nyújtott befektetési szolgáltatások. 2015-ben a takarékszövetkezetek 60 százaléka pozitív eredménnyel zárta az évet, miközben a magyarországi bankok jelentős része még veszteséges volt.
- 2015-ben – a szektor első közösen tervezett üzleti évében – jelentős eredményeket sikerült elérni mind a hitelezés, mind a megtakarítások mind a számlanyitások területén köszönhetően a korábbi éveknél aktívabb üzleti tevékenységnek. A befektetési jegy állomány 25,5 milliárd forintos növekedést, az állampapír állomány 130,8 milliárd forintos növekedést ért el névértéken – ez utóbbi szegmensben a 2014. év végi 2,3 százalékról 5,8 százalékra nőtt a takarékok piaci részesedése 2015 végére. 2015-ben több mint 80 milliárd forintnyi új megtakarítás érkezett a szektorba. A takarékszövetkezetek több mint 760 millió forintnyi jutalékot könyveltek 2015-ben el az értékpapír-ügynöki tevékenységüknek köszönhetően. Jelentősen nőtt a különböző számlák száma is a takarékszövetkezeteknél: 2015-ben több mint 66 ezer új lakossági és 15 ezer vállalkozói számlát, valamint 45 ezer új értékpapír-számlát is nyitottak a takarékok ügyfeleiknek. Ezzel a bankszektorra jellemző csökkenés helyett növekedtek, és ezzel a piaci részüket is növelni tudták.
A takarékszövetkezetek összességében mintegy 20 milliárd forinttal több hitelt helyeztek ki a vállalkozói ügyfelek részére 2015-ben, mint 2014-ben. A takarékszövetkezetek 2016-ban pedig tovább növelték hitelezési aktivitásukat: 2016 első negyedévében 26, 5 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a vállalkozók részére szemben a 2015 év hasonló időszakának 22 milliárd forintos kihelyezésével. A Takarékbank és a takarékszövetkezetek (az FHB nélkül) 2015-ben összesen 170 milliárd forint értékben folyósítottak hitelt a kis- és közepes vállalkozások számára.
Hasonló tendenciák mutatkoztak a lakossági hitelezés területén. A devizahitelek forintosításához kapcsolódó hitelkiváltásban – köszönhetően a takarékszövetkezetek aktivitásának – a takarékszövetkezetek helyezték ki az összes kiváltó hitel 30 százalékát. A Takarékszövetkezetek 2016 első negyedévében jelentősen növelték a hitelezési aktivitásukat a lakossági jelzáloghitelezés terén is. 2016 első negyedévében a takarékszövetkezetek két és félszer annyi lakossági jelzáloghitelt értékesítettek, mint 2015 hasonló időszakában. - A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Takarékbank Zrt. kizárólag a jogszabályok és a kötelező szabályzatok megsértése miatt menesztett takarékszövetkezeti vezetőket az elmúlt években. A Takarékbank 2015. elején indított vizsgálata öt takarékszövetkezet esetében tárta fel, hogy azok a jogszabályi előírást és a kötelező szabályzatokat megsértve az integráció központi bankján kívül tartottak fenn bank-, illetve értékpapírszámlát. Minden olyan esetben, ahol ez a törvénysértés megállapításra került – függetlenül attól, hogy mely pénzintézeteknél milyen típusú számlát vezettek, illetve az azokon elhelyezett összegek nagyságától – az SZHISZ és a Takarékbank kivétel nélkül ugyanazt a döntést hozta: felmentette az érintett vezetőket.
- A Takarékbank határozottan visszautasítja a takarékok külföldiek kezére juttatásának terveire vonatkozó vádaskodásokat is.
- A Takarékbank Zrt. többségi tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. részvényesei 75 százalékban takarékszövetkezetek és takarékszövetkezeti vezetők. A Takarékbank Zrt. kisebbségi tulajdonosai is takarékok, így a Takarékbank Zrt. eredményéből a takarékok osztalék formájában részesednek – 2015-ben a Takarékbank Zrt. több mint 2 milliárd forint osztalékot fizetett ki részvényeseinek.
Két ábrát is mellékeltek:
Megjegyezték továbbá, hogy a szövetkezeti hitelintézeti integráció történetében a 2015. év az első olyan esztendő, amelyről konszolidált beszámoló készülhetett, amelyben immár az összes szövetkezeti hitelintézet és a Takarékbank eredményei szerepeltek. A takarékszövetkezetek 2012. évi aggregált eredményének összevetése a takarékszövetkezetek 2015.évi konszolidált eredményével nem helytálló. Egyrészt 2012 óta a takarékszövetkezeti csődök és az integrációból kilépő takarékszövetkezetek miatt jelentősen csökkent a szektor szereplőinek száma, másrészt korábban soha nem készített a szektor konszolidált beszámolót, harmadrészt egy sor olyan bankpiaci esemény zajlott az elmúlt három évben, amely nemcsak a takarékszövetkezetek, de a bankpiaci többi szereplőjének eredményességét is jelentősen visszavetette.
Az eredményesség csökkenésében jelentős szerepet játszott egyszeri tényezőként az elszámolási törvénnyel kapcsolatos tartalékképzés, az elmúlt években jelentősen szűkülő kamatmarzsok, valamint a takarékszövetkezeteket ügyfélkörükből adódóan súlyosan érintő ingyenes készpénzfelvétel. A szektor jövedelmezősége az elmúlt évben azonban már javult.
