A nyugdíjbiztosítások korábban mostoha helyzetben voltak, mert nem volt rájuk adókedvezmény. Az idei évtől viszont már lett. Az egyéni befizetésekre és támogatói adományokra 20 százalék, de legfeljebb 100 ezer forint járhat vissza (ha pedig még 2020. január 1-je előtt betöltjük a nyugdíjkorhatárt, akkor 130 ezer forint a visszatérítés), amit a biztosítási számlán kell jóváírni.
Az adókedvezmény miatt persze rögtön jóval népszerűbb lett az öngondoskodási forma, mint korábban. S mivel költségmaximumot korábban nem írtak elő a terméknél, az üzletkötők a vaskos jutalékért cserébe elkezdték ezerrel nyomatni. A magas költségek miatt azonban már a szakértők is aggódni kezdtek, mondván, hogy a későbbi nyugdíj összege jóval kevesebb lehet, mintha mondjuk nyugdíjpénztárban fialtatná valaki a pénzét.
Az MNB-nek is feltűnt, hogy túl sokba kerülnek a nyugdíjbiztosítások, ezért határozott meg júliustól költségmaximumokat.
Ajánlott plafon
A jegybank a 10 éves lejáratnál legföljebb 4,25 százalék, a 15 évesnél 3,95 százalék, a 20 éves futamidőnél pedig 3,5 százalék teljes költségmutatót (tkm) tart elfogadhatónak a nyugdíjbiztosításoknál. Összetett, az átlagosnál magasabb hozampotenciálú, hozam- vagy tőkegarantált vagy speciális biztosítási kockázat esetén, külön indoklással ennél maximum 2 százalékkal magasabb tkm-re van mód.
Ezen kívül előírták azt is, hogy a nyugdíjbiztosításokat az azok sajátosságait ismerő, befektetési ismeretekkel is bíró, jól képzett közvetítők árusítsák, akik –– az ügyfelek igényeinek helyes felmérése után – a fogyasztóknak megfelelő terméket ajánlanak. A jegybank ígérete szerint a továbbiakban vizsgálni fogja, hogy nem jogellenes vagy a fogyasztóknak nem jár-e indokolatlan hátránnyal, ha egy piaci szereplő esetleg az ajánlásban foglaltaktól eltérően jár el.
Nem igazán csökkentek a költségek
A Bankmonitor.hu annak nézett utána, vajon elérte-e célját a költségplafonra tett MNB-s ajánlás. A portál a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai alapján azt derítette ki, hogy nemigen. Mert a költségek csökkentek ugyan, de csak minimális 0,05-0,13 százalékos mértékben.
Legkevésbé a 20 éves futamidejű szerződéseknél észlelték, hogy csökkent a teljes költségmutató (tkm), s leginkább a 10 éveseknél.
