A jelenleg hatályos jogszabály szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap, és ahogy idősödik a munkavállaló, egyre több jár neki: 25 éves kortól 21 nap, 28 évesen már 22 nap, s így tovább, mígnem 45 éves kortól már 30 nap alapszabadság jár. Július elsejétől az alapszabadság ugyanúgy 20 munkanap, ám az életkor előrehaladtával járó plusz napokat pótszabadság címen adják – írja a Munka.org.
A változás látszólag csak formai, ám valójában hátrányos a munkavállalókra nézve. Ugyanis a kollektív megállapodás vagy a felek külön megállapodása alapján a pótszabadságnapok száma csökkenthető (de kizárólag a kollektív szerződés megállapodása a lapján, amely a munkaadó és a munkavállalók egyezsége alapján jön létre). Erre a lényeges különbségre korábban Kártyás Gábor munkajogász is fölhívta a figyelmet az új Munka törvénykönyvéről szóló blogjában.
Így például egy 45 éves munkavállaló, akinek jelenleg 30 nap szabadsága van egy évben, belépve egy új céghez akár azzal is szembesülhet, hogy már csak 20 nap szabadsága van. Mert mondjuk ilyen a kollektív szerződés a vállalatnál, vagy a cég csak ezzel hajlandó aláírni vele a munkaszerződést. Persze még új céghez sem kell belépnie ahhoz, hogy ez megtörténhessék vele: megváltoztathatják a kollektív szerződést.
Akad viszont jó hír is a pótszabadságokkal kapcsolatban: januártól mindkét szülőnek jár a gyermekek után a pótszabadság (egy lurkó után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több csemete után pedig összesen hét nap pótszabadság, természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Korábban ezt a kedvezményt csak az egyik szülő vehette igénye, ez a változás tehát kedvező a családosoknak – írja a munkaügyi portál.
