Az új alkotmányban a munkát mint az egyén és társadalom boldogulásának kiemelt eszközét említik – ezt a LIGA Szakszervezetek üdvözli, ám hiányolja a konkrétumokat. A szakszervezetek funkciójára való utalás, a munkavállalói érdekképviseletek megkülönböztetése minden egyéb társadalmi szervezettől, egyesülettől továbbra is meg kellene jelenjen az Alkotmányban – vélik. A most hatályos alaptörvényben az állt, hogy a „szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit”.
Alkotmányos joggá tennék az érdekegyeztetést
A munka világa érdek-képviseleti szerveinek országos szintű érdekegyeztetési folyamata is kimaradt a szövegből. Rögzíteni kell, hogy a munkavállalókat érintő minden kérdésről legyen érdekegyeztetés, ezekről minden esetben tárgyaljanak a felek – vázolta fel a LIGA.
Ez a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization – ILO) egyik konvenciójában is szerepel, miszerint „a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban tanácskozni kell a tervezett intézkedések által érintettek képviselőivel, különösen a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, azzal a céllal, hogy teljes mértékben figyelembe vegyék tapasztalatukat és véleményüket, biztosítsák teljes együttműködésüket az ilyen politika kidolgozásában és megnyerjék hozzá a támogatásukat”.
Erre a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) is felhívta a figyelmet: az új alkotmány több ponton nincs összhangban az uniós joggal, illetve egyes nemzetközi egyezményekkel.
Kevesebb védelmet ad
Az ugyan benne van a tervezet szövegében, hogy minden embernek ugyanannyi joga van – többek között a munkához és a szabad foglalkozásválasztáshoz – is, illetve a férfiak és nők egyenlősége is külön passzust kapott, ám az, hogy az egyenlő munkáért mindenkinek egyenlő bér járjon, kimaradt. A koncepció nem tartalmazza a most hatályos Alkotmány azon rendelkezését, miszerint minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. Ezt az Alkotmánynak tartalmaznia kell, kiegészítve azzal, hogy a dolgozóknak joga van a tisztes (méltányos) javadalmazáshoz, mely elegendő önmaga és családja tisztes megélhetéséhez – nehezményezi a LIGA.
Hiányolják a pihenő időnek alaptörvényi szintű rögzítését is. Korábban sem szerepelt benne, ám a szakszervezeti szövetség fontosnak tartja, hogy ne csak az pihenéshez, szabadidőhöz való jog álljon benne, hanem a munkaidőt is itt szabályozzák. Az ajánlják, hogy minden munkavállalónak alkotmányos joga legyen a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint is hiányos az új alaptörvény, ők is a munkahelyek védelmét hiányolják. A közszféra dolgozóinak érdekvédői elküldték az fn.hu-nak a 12 pontjukat, amelyben a közszolgálatért emelik fel a szavukat. „Kívánjuk, hogy új Alkotmányunk garantálja a közszolgálat valamennyi területének kizárólag szakmai követelményeknek alárendelt működését, politikai befolyástól való függetlenségét” – írja Fehér József főtitkár az első pontban. Azt szeretnék elérni, hogy a közszolgálati dolgozók többé ne „essenek áldozatul” egy-egy kormányváltásnak, önkormányzati választásnak csak azért, mert még az előző érában kezdték el a munkájukat.
Az alaptörvény tervezetében a VDSZ is szívesen látta volna a foglalkoztatás biztonságához való jogot, azaz azt, hogy valós és arányos ok nélkül vagy politikai, illetve ideológiai okokból senki sem bocsátható el. Székely Tamás a Népszabadságnak ennek kapcsán azt nyilatkozta, hogy azt is bele kellene foglalni az új alaptörvénybe, hogy a munkavállalót munkahelyi baleset vagy a foglalkozásából eredő betegség esetén méltányos kártérítés illesse meg.
„Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár a törvényben meghatározott támogatásra jogosult” – olvashatjuk a tervezetben. Az alaptörvényben ki kellene mondani, hogy a juttatásnak fedeznie kell a megélhetés tényleges költségeit – vélekedett a VDSZ. Az érdekképviselet azt is kifogásolja, hogy a járandóságot az alkotmánytervezet az egyénnek a közösség számára végzett hasznos tevékenységétől teszi függővé, miközben a társadalmilag hasznos munka meghatározásával adós marad. A szöveg Nemzeti hitvallás részében az is szerepel: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye”.
Homályos a sztrájkjog
A jelenlegi anyag mindezek mellett azért is esetleges, mert míg egyes, a munka világába tartozó egyéni és kollektív jogokat megemlít, addig más, hasonlóan lényeges jogokról említést sem tesz – állítja a LIGA. A szakszervezeti szövetség nem tudja, hogy örüljön vagy búsuljon a sztrájkjog alkotmányba kerülése miatt: ugyanis az új alkotmányból szerintük nem derül ki világosan, hogy a munkabeszüntetéshez való jogot korlátozza, avagy minden munkavállaló alkotmányos jogává teszi-e az új alaptörvény.
„Minden munkavállalónak, valamint ezek szervezeteinek joga van ahhoz, hogy tárgyalást folytasson és annak eredményeképpen kollektív szerződést kössön, érdekei védelmében együttesen fellépjen vagy munkabeszüntetést tartson” – olvasható a koncepcióban. A LIGA szerint ez a megfogalmazás annyira általánosító, hogy ennek alapján akár minden – azaz a szolgálati, közszolgálati – jogviszonyban dolgozó sztrájkja is jogszerű lehet. Ám szerintük a másik véglet sem elképzelhetetlen: az is előfordulhat, hogy csak azoknak lesz munkabeszüntetésre lehetőségük, akik a munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznak.
