Pénzügy

Az állam fizetné a biztosításunkat?

admin
admin

2010. 08. 23. 14:05

A munkanélküliségi biztosításokat forgalmazó cégek újra elővették a másfél évvel ezelőtti tervüket: egy olyan törvény megalkotását sürgetik, amely adókedvezményt adna azoknak az ügyfeleiknek, akik megkötik a jövedelemkiesés biztosítást – magyarul a biztosítási díj egy része leírható lenne az adóból. Az MSZOSZ is támogatja a tervet.

Jelenleg három biztosítótársaság kínál szabad felhasználású munkanélküliség biztosítási terméket Magyarországon. A biztosítás megkötése előtt biztosítók megvizsgálják azt is, hogy az ország mely területén van a leendő ügyfél munkahelye, és milyen iskolát végzett. Ezek alapján számítják ki a havidíjat: tehát minél fejletlenebb régióban él a munkavállaló, és minél alacsonyabb a végzettsége, annál nagyobb kockázatot jelent.

Fontos tudni, hogy elbocsátás után kizárólag az kaphatja meg a biztosítási összeget, aki önhibáján kívül veszíti el az állását. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) becslése alapján a vállalatok legalább negyven százaléka nem csoportos létszámleépítéssel válik meg az alkalmazottaktól, hanem folyamatos egyenkénti elbocsátással. Ha ez utóbbi közös megegyezéssel, rendes felmondással – amelynek az oka a biztosított bizonyos képességeinek hiánya, alkalmatlansága –, illetve rendkívüli felmondással történik, akkor a biztosítók nem fizetnek.

Adókedvezményt szeretnének

A Biztosítás.hu az Országgyűlés őszi ülésszaka előtt tárgyalásokat kezdeményez az érintett biztosítókkal és a parlamenti pártokkal arról, hogy a munkanélküliség biztosítást gyorsított törvényhozási eljárással ” kerüljön be azon biztosítások közé, amelyek díja levonható az összevont adóalap adójából”.

Az ötlet már 2009. elején is szóba került. A közlemény fogalmazásmódja azért különös, mert korábban a 10 éven túli
életbiztosítás befizetett díjának 30 százaléka levonható
volt – bizonyos korlátok mellett – az adóból, ám ez az APEH honlapja szerint 2010. január 1-jétől megszűnt.

Egy mód maradt, amellyel még adókedvezmény érvényesíthető biztosításon: ha a munkaadó köt kizárólag kockázati elemet (rokkantság, halál) tartalmazó biztosítást a munkavállalójára – tudta meg lapunk Horváthné Szabó Beátától, a PricewaterCoopers adószakértőjétől. A szakértő szerint valószínűtlen az adókedvezmény elfogadása, különösen egy alacsonyabb kulcsnál. Már a korábbi kormány alatt is a kedvezmények kivezetése volt a jellemző – tette hozzá.

Az állam számára már középtávon is olcsóbb megoldás lenne a munkanélküliség biztosítást adókedvezménnyel támogatni – állítja a Biztosítás.hu, amely az April biztosító termékét forgalmazza. Rácz István, alkusz cég vezetője az fn.hu-nak eljuttatott közleményében azt írja: az állam mentesülhetne az átképzési és egyéb támogatások fizetése alól, nem lenne szükség a társadalom peremére sodródó családok, családonként milliókat felemésztő későbbi támogatására sem.

Támogatják a munkavállalók is

Az állam ennyit fizet

Álláskeresési járadék 180 napig jár a regisztrált munkanélkülieknek, az összege az átlagfizetésének a 60 százaléka – ez bruttó 44 100 forintnál nem lehet kevesebb, ám nem haladhatja meg a minimálbér 120 százalékát, 88 200 forintot. A 91. nap után viszont csak a minimálbér 60 százaléka jár, 44 100 forint.

A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége mellett az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) is támogatja az adókedvezményre irányuló javaslatot. Pataky Péter, a érdekképviselet elnöke az fn.hu-nak elmondta: azért adta a nevét az MSZOSZ a kezdeményezéshez, mert meg vannak győződve arról, hogy a munkanélküli biztosítás adókedvezményének bevezetése mindenkinek – nemcsak a biztosítóknak, hanem a dolgozóknak és a költségvetésnek is – előnyös lenne.

Ma nagyon sok olyan munkavállaló van, akiknek egyszerűen nem telik arra, hogy kifizessék havonta a biztosítás díját. Ha ezek a kispénzű emberek elveszítik a munkájukat, akkor az államtól járó álláskeresési járadék összege is nagyon alacsony lesz (ugyanis a korábbi átlagfizetésből számolják ki). A munkanélküli biztosítás plusz pénzt jelenthet nekik, átvészelhetik az álláskeresés időszakát, és segíthet abban, hogy ne kerüljenek ki a munkaerőpiacról. Pataky szerint a pénztelenség miatt a munkanélküliek nagy része a feketemunka felé fordul, ahová „bebetonozódnak”, és képtelenek lesznek kitörni, újra legálisan elhelyezkedni.

Emellett az MSZOSZ fontosnak tartja azt is, hogy az emberek rájöjjenek: szükség van az öngondoskodásra. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárhoz hasonlóan a jövedelemkiesés biztosítás is ezt a célt szolgálja – mondta Pataky Péter.

Félmillió munkanélküli

Az ÁFSZ 2010. júliusi adatai szerint 550 ezer regisztrált munkanélküli volt. Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal (3,9 ezer fővel) lettek többen, míg előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékkal (8 ezer fővel) visszaesett a számuk. Az álláskeresők száma néhány hónapig tartó csökkenő trend után fordult ismét emelkedésbe, amelyet a foglalkoztatási hivatal az iskolaév végével magyaráz. A munkaügyi központoknál a belépési forgalom egy hónap alatt csaknem 20 százalékkal emelkedett.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2010. második negyedévében a 15–74 éves korosztályból 473 ezren munkanélküliek, 18 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Ez 11,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.