Pénzügy

A magyar lángelme munkahelyet teremt?

admin
admin

2009. 06. 30. 15:35

Növekszik a dolgozók elkötelezettsége, felelősségvállalása, együttműködési készsége, és jobban szeretnek csapatmunkában dolgozni – derül ki egy friss felmérésből. A kutatók szerint tehetséggondozással, a kompetenciák és a nyelvtudás fejlesztésével, a tudományos pálya támogatásával lehetne munkahelyeket teremteni. Emellett Magyarországot kellene a világ romakutató központjává tenni.

A magyar munkavállalók tisztában vannak azzal, hogy az egyéni teljesítményükön nagyon sok minden múlik, akár a cégük jövője is. A legtöbben nem apró fogaskeréknek érzik magukat egy nagy gépezetben. Ám például az idegennyelv-tudásuk siralmas, gyakran még a középvezetők sem beszélnek a magyaron kívül mást – olvasható az IBM Fehér Könyvében, amely nyolc különböző kutatás szintézise, és öt éven keresztül készült, csaknem ezer munkavállaló megkérdezésével.

A válaszadók közel 70 százaléka szeretné magát kipróbálni más feladatkörben, érdeklődnek a felnőttképzés iránt. Nagyobb részük lojális a munkahelyéhez, a negyedük évtizedekre tervez ugyanannál a cégnél. Általában úgy vélik, az együttműködés és az alkalmazkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy a teendőiket tökéletesen elvégezzék, a kétharmaduk szereti is a csoportmunkát. A mobilitási hajlandóságuk viszont elmarad az európai átlagtól, mindössze egyharmaduk lenne hajlandó ingázni a lakhely és a munkahely között.

A Fehér Könyv tanulmányaiban megpróbáltak megoldásokat találni a romák és az inaktív réteg (a munkaerőpiacról kiszorult emberek), illetve az idősebb korosztály foglalkoztatására is. A konferencián, ahol bemutatták a tanulmánykötetet, Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a könyv néhány tanácsának, megvalósításával hazánk könnyebben felzárkózhat a „fejlett nyugathoz”.

Többek között a köz- és a felsőoktatás reformja, a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése, az erősebb nyelvi és informatikai oktatás, illetve a tudományos kutatóhelyek létrehozása, támogatása billentheti ki Magyarországot a jelenlegi félperifériás helyzetéből. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter úgy vélte: az ehhez hasonló kutatások a döntéshozók munkáját is segítik. A szaktárca adataiból, a pályázatok számából az is kiderült, hogy egyre több cég dönt a munkaerő megtartása mellett.

Az elit elitje válaszolt

Húsz multinacionális vállalat dolgozóit akarták kikérdezni, ám nehezen találtak olyanokat, ahol nem hárították el az együttműködést a válságra hivatkozva – mondta Miszlivetz Ferenc, az ISES Alapítvány igazgatója, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa. Az előzetes hipotézisük eléggé negatív volt, ám ez nem mindenben igazolódott, csak a mobilitás és a nyelvtudás területén. A vezetők véleménye kissé rosszabb volt, mint a munkavállalók önjellemzése. Ez a kutatók szerint természetes: sokan tartottak attól, hogy a válaszaik alapján dönt majd a főnökük, kit bocsát el. Pedig ezen vállalatok többsége olyan iparágban tevékenykedik, amelyet eddig alig érintett a recesszió.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is azon a véleményen volt, hogy nem ad teljesen tiszta képet a magyar munkaerőpiacról a Fehér Könyv, bár nem is ez a tiszte. A magyar munkavállalók durván 70 százalékát a mikro, kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, és a nagyvállalati kultúra teljesen más, mint a kkv-ké. Ez utóbbiakban alig van igény a megújulásra, az innovációra, sőt nem is akarnak költeni ilyesmire. „A mai 40-50 évesek még abban nőttek fel, hogy kitanulnak egy szakmát, elmennek dolgozni, a munkájukat a legjobb tudásuk szerint végzik, majd ezután a jól megérdemelt nyugdíj várja őket. Ez mára megváltozott, csak erre még sokan nem jöttek rá” – mondta.

A tudományos pálya a megoldás?

Molnár Szilárd, az TTK igazgatója és Z. Karvalits László, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője kifejtették, hogy a fiatalok kutatóvá válását kellene támogatni, a tudományban dolgozók számának megduplázása lenne a cél, például az egyetemeken és az akadémián kutatóhelyek létrehozásával, ösztöndíjakkal.

Karvalits szerint nem baj, ha elmennek a magyar agyak, mert külföldi műhelyekben felszippanthatják azt a tudást is, amelyet itthon nem lehet megszerezni. Csak azt kell ezután elérni valahogy, hogy visszajöjjenek és Magyarországot gazdagítsák. Malajzia példáját hozta fel, nekik a célzott támogatásokkal ez egyre inkább sikerül.

Felvázolta a „kettős kürtő”-elvét: ha több fiatal választana tudományos pályát, azaz a mostani szintről „egyel feljebb” lépne, akkor maguk után húznák a többi réteget is, azaz mindenki egy újabb lépcsőfokkal magasabbra kerülne, és a legalsó szint megnyílna azok előtt, akik most kiszorultak a munkaerőpiacról. A koncepció szerint a kutatók szellemi termékei, találmányai munkahelyeket teremtenek majd: hiszen több olyan emberre lesz szükség, akik az adminisztrációt, az asszisztenciát elvégzik, a termékeket legyártják, eladják vagy épp menedzselik.

Pataky Péter azonban nem volt teljesen meggyőződve a „kürtő” valódi szívóhatásáról. Szerinte inkább az várható, hogy a legalsó fokon tartózkodó emberek menthetetlenül leszakadnak, és nem fognak tudni feljebb emelkedni. Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint nemcsak a kutatóhelyek fontosak, hanem ugyanekkora súlya van az inaktívak újra munkába állításának is.

Az állami gondozottakban és a romákban lenne fantázia

A tudósok mellett az állami gondozott gyerekek és a romák is nagy potenciálját jelentik az országnak – mondta Karvalits. A kutató szerint korai tehetséggondozással, megfelelő oktatással és szocializációval, a kompetenciáik fejlesztésével hatalmas értéket jelentenének ezek a hátrányos helyzetű gyermekek. A romahelyzetet pedig szerinte pozitívan kellene szemlélni: miért nem válik Magyarország Európa és a világ romológiai kutatóközpontjává? – tette fel a kézenfekvő kérdést.

A szakállamtitkár nemrég részt vett egy görögországi konferencián, ahol egy európai munkaerő-piaci felmérést ismertettek. Ebből kiderült, hogy 2015-ig 41 iparágban 13 millió új állást terveznek az unió területén. Hogy ezek közül a magyar munkavállalók is „megkaparintsanak” jó néhányat, ahhoz többek között a szakképzést, a nyelvtudást kell fejleszteni, de például a tanulási módszerek megtanulását is fontosnak tartja. Hiszen az uniós irányelv az élethosszig tartó tanulás, a felnőttképzés. Székely Judit elmondta: egyre több magyar vesz részt felnőttképzésben, 2007 és 2008 között szinte megduplázódott a számuk, ám sajnos nem minden tanfolyam segíti az elhelyezkedést. A minisztérium ezért százezer ember részére indít a közeljövőben kompetenciaképzést, amelyben nem lesz „követelmény” a munkanélküliség vagy az alacsony iskolai végzettség.

Kis Gergely, a GKI eNet Kft. ügyvezető igazgatója a finn példa bevezetését javasolja ahhoz, hogy minden gyerek megtanuljon angolul. Egyszerű a képlet: nekünk sem szabad szinkronizálni a meséket, gyerekfilmeket, így játszva megtanulnak majd idegen nyelven a kicsik. És az olvasott szöveg megértésében is segítene ez a módszer, a feliratok miatt. A mostani felmérés szerint a válaszadók 74 százaléka a magyaron kívül semmilyen nyelven nem beszél, és csak az öt százalékuk tud több idegen nyelvet. Az Európai Unióban ezzel az eredménnyel sereghajtók vagyunk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.