Az ILO (International Labour Organization, azaz a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) 8. Európai Regionális Konferenciáján egy bizottság elemezte azokat az intézkedéseket, amelyeket a különböző kormányok, munkavállalók és munkáltatók tesznek vagy tehetnének a válság negatív hatásainak ellensúlyozására. Főként a foglalkoztatás, a munkaerőpiac és a szociális körülmények területét vették górcső alá.
„A globalizáció jelenlegi modellje 30 éve csökkenti a bérek részesedését a nemzeti össztermékben. Most pedig azt mondjuk, hogy növelni kell a vásárlóerőt. A válság egyik tanulsága talán az lesz, hogy a jövőben a béreknek nagyobb részesedést kell kapniuk a GDP-ből. A társadalmi párbeszéd segíthet nekünk abban, hogy ezt megvalósítsuk” – mondta Juan Somavia, a szervezet főigazgatója.
Közös európai intézkedés szükséges
A tagállamok fele – köztük Magyarország is – már tavaly év végére helyi intézkedésekkel próbált úrrá lenni a válságon. Az Európai Unió nemrég kezdett közös, egységes tervet készíteni a munkahelyek megőrzésére, illetve a foglalkoztatás bővítésére. 100 millió eurót szánnak a válság hatásainak enyhítésére, ám a hozzáférés kritériumait még nem dolgozták ki. Emellett az Európai Szociális Alapokhoz való hozzáférést is megkönnyítenék – tudta meg a FigyelőNet Kovács Gézától, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetőjétől.
A cseh miniszterelnök-helyettes, Alexandr Vondra a tanácskozáson összehangolt intézkedést sürgetett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy el kell kerülni a protekcionista intézkedéseket, amelyek torzíthatják az európai piacot. A luxemburgi munkaügyi miniszter, Francois Biltgen szintén az összefogásra szólított fel: „Nem fogjuk megoldani a globális válságot, ha országonként szétszabdalt megoldásokkal kísérletezünk.”
Anne Demelenne, a Belgiumi Általános Szakszervezeti Szövetség (FGTB) főtitkára szerint mind helyi, mind európai szinten lépéseket kell tenni. „Amit valójában szeretnénk látni, az a jobb együttműködés, például a bérpolitika területén. Szeretnénk, ha több konzultáció lenne a szociális partnerekkel és jobb párbeszéd makrogazdasági kérdésekben a szociális partnerek közt. Ugyanez igaz az adózásra is.”
Helyi reformok már vannak
A moldáviai miniszterelnök asszony, Zinaida Greceanii megemlítette azokat az intézkedéseket, amelyeket országa még a válság előtt bevezetett, s amelyek most segítenek a negatív hatások csökkentésében. „A gazdasági fejlődés és a beruházások ösztönzésével számos munkahelyet teremtettünk. Ezek az intézkedések most különösen fontossá váltak. Továbbá egy bizottságot is felállítottunk a pénzügyi szektor felügyeletére” – mondta.
A portugáliai munkaügyi miniszter, José Vieira da Silva felsorolta azokat a lépéseket, amelyek megfordíthatják a krízis negatív hatásait. „Reagálnunk kell a hitel és a pénzügyi források hiányára a gazdaságban, ugyanakkor ösztönözni kell a keresletet, a befektetéseket és minden eszközt – különösen a társadalmi párbeszédet –, és meg kell védenünk a munkahelyeket. De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy mindezen befektetéseknek és intézkedéseknek összhangban kell lenniük azokkal a reformokkal is, amelyek erősítik a helyi, a regionális és a globális növekedést.”
A Portugáliai Ipari Szövetség (AIP-CE) elnöke, Jorge Rocha de Matos szerint a kis- és középvállalatok különleges figyelmet igényelnek válság idején. Kiemelte az alapvető munkahelyi jogok, az üzleti etika és a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fontosságát.
