Pénzügy

Önkéntesség és felelősségvállalás a piacon

admin
admin

2006. 11. 07. 15:57

Az önkéntesség akár a kormányzati stratégiába is beépülhet, legalább is ezen dolgozik a hazai szervezeteket összefogó Önkéntes Központ Alapítvány. Ugyanakkor a civil szervezetek egy része még mindig csak pénzt vár a vállalatoktól, miközben azok inkább munkával segítenének.

Önkéntesség Magyarországon címmel rendezett konferenciát az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA). A szervezet jelenleg azon dolgozik, hogy létrejöjjön egy átfogó fejlesztési stratégia, amely egyrészt összefoglalja mindazt, ami az önkéntesség szempontjából az elmúlt évtizedben történt, illetve hogy felvázolja a stratégiai irányokat és közös feladatokat. „Nagy az érdeklődés a téma iránt, de azt szeretnénk, ha ezen túl lenne egy átfogó terv nem csak a kormányzat, hanem az üzleti szféra számára is” – mondta a FigyelőNetnek F. Tóth András, az ÖKA igazgatója. Hozzátette, hogy ők csak a nyers változatát készítették el a stratégiának, amelynek most folyik a társadalmi egyeztetése. A 2017-ig elérni tervezett célok között szerepel például az önkéntesség infrastruktúrájának fejlesztése, úgy, hogy erre külön alap jönne létre az önkormányzatok számára. Stratégiai cél az is, hogy folyamatosan lehessen pályázni ilyen programok megvalósítására és működtetésére, valamint hogy az önkéntesek által végzett munka önerőként legyen elszámolható. Ha a célok megvalósulnak, akkor nő majd a lakosság részvétele az önkéntes tevékenységben a tervek szerint a jelenlegi negyvenről 60 százalékra, a szervezetten tevékenykedők aránya pedig elérheti a 25 százalékot. Cél az is, hogy az általános- és középiskolák felében legyen lehetőség részt venni iskolarendszerben vagy mellette működő önkéntes programban, illetve hogy a felsőoktatásban részben kreditpontként legyen elszámolható ez a tevékenység.

Öt magyarból négy jótékonykodik


Egy 2004-es felmérés szerint a legtöbben adakoznak, de a jótékonykodók negyven százaléka valamilyen önkéntes munkát is végez. A rendszeresen segítők már jóval kevesebben vannak: a hetente önkéntes munkát végzők száma a tíz százalékot sem éri el. A legtöbben hivatalos ügyet intéznek el, vagy lakóhelyükön dolgoznak, az ötezer megkérdezett 21 százaléka pedig szociális, egészségügyi vagy művelődési területen tevékenykedő szervezetnél segít. Sokan többféleképpen is karitatívak: a véradók 78 százaléka például valamilyen önkéntes tevékenységet is végez. Ebbe a munkába – a közhiedelemmel ellentétben – nemcsak a hajléktalanok, rákos betegek segítése tartozik, hanem gyakorlatilag sok minden a lakótelepi szemétszedéstől az emberi jogok védelméig. Az is előfordul, hogy valaki egy hátrányos helyzetűeket segítő alapítványnál dolgozik, de adminisztrációs vagy informatikai feladatokat lát el, attól függően, mire van szükség.


Társadalmi felelősségvállalás

Van, ahol tudatosan készülnek erre, külön stratégia készül a társadalmi felelősségvállalásra. A tanácsadó és könyvvizsgáló cégnél a KPMG-nél például külön projektcsapat foglalkozik a felelősségvállalással, a dolgozók pedig munkacsoportokba tömörülnek. Ebbe azonban nem csak a közösségi munka – többek között az önkéntes akciók, vagy a beszállítók bevonása a segítségnyújtásba – tartozik, hanem az alkalmazottakhoz kapcsolódó feladatok is, például a bevonásuk a döntéshozatalba, az ösztönző programok vagy az elégedettség mérése. Külön munkacsoport foglalkozik a környezetvédelemmel, az anyagok újrahasznosításának elterjesztésével, de ide tartozik a közösségi közlekedés is. A cégnél mindenkinek, a szolgálati autóval rendelkező menedzsereknek is jár a BKV-bérlet, ezzel is ösztönözve őket arra, hogy csak akkor üljenek autóba, ha muszáj.

Önkéntesek a cégeknél

Civil szervezetekkel sok hazai cég együttműködik, többségükben nagyvállalatok. A segítség pedig, amit nyújtanak igen sokrétű lehet: jellemző például a kétkezi munka, a falfestés-mászókafestés egy-egy iskolában vagy óvodában. Az is előfordul, hogy a leselejtezett, de még működő számítógépeket oktatási intézményeknek ajánlják fel. A KPMG-nél volt már karácsonyi gyűjtés egy árvaháznak, idén pedig a céges karácsonyi üdvözlőlapokra is egy iskolai rajzpályázat nyertes alkotásai kerülnek, a készítőik pedig jutalmat kapnak. Az adományok mellett pedig saját szellemi tőkéjüket is felajánlhatják a dolgozók, például banki alkalmazottak tarthatnak pénzügyekről órát a diákoknak, más cégek pedig a pályaorientációban segíthetnek. Ezek azért is hasznosak, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek jobban szeretik, ha önkéntesként dolgoznak. „Az adományoknál sokan aggódnak, jó helyre kerül-e az a pénz vagy tárgy” – mondta Dintsér Andrea, a KPMG marketing- és kommunikációs vezetője. Viszont, míg számos multinál kész a stratégia, a bevonni kívánt civil szervezetekkel néha nehéz megtalálni a közös hangot. Sokan például elsősorban pénzt várnak a vállalatoktól, és nincsenek felkészülve arra, hogy önkénteseket fogadjanak, vagy hogy számukra folyamatos munkát biztosítsanak.
Az együttműködésre külföldön is számos példa akad: Nagy-Britanniában például a Guardian hetilap újságírói mentorként segítenek egy dél-londoni, fiataloknak szóló újságnak, melyet 16-22 éves önkéntesek készítenek és terjesztenek. A kapcsolat azonban a neves brit lapnak is hasznos, hiszen ha információra van szükségük a fiatalokról, speciális problémáikról, van kihez fordulniuk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.