A BME munkaerőpiaci kapcsolatrendszerének fejlesztéséről készített pályázatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és partnerei, az egyetem hallgatói önkormányzata, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Közép-Magyarországi Regionális Szervezete, valamint a Fővárosi Munkaügyi Központ.
A legfontosabb célkitűzésük az volt, hogy száz BME hallgató számára négyhónapos szakmai gyakorlatot szervezzenek pilot-projekt jelleggel olyan vállalkozásokhoz, amelyek a régióban székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkeznek. A gyakorlat idejére a projekt havi nettó 60 ezer forint támogatást biztosított a hallgatóknak. Emellett kérdőíves felmérést is végeztek, amelyekben a szervezetek HR tevékenységét, a Műegyetemmel fennálló kapcsolat formáit, a hallgatók foglalkoztatásával valamint a vállalkozások finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálták. Azt is feltérképezték, hogy a régió vállalkozásai hogyan használhatják ki jobban felsőfokú végzettségű munkatársaik szellemi potenciálját, valamint a BME tudástőkéjét, s ezek az eszközök miképpen növelhetik a felmérésben részt vevő cégek hatékonyságát. A BME-ről kikerülő friss diplomások mintegy 70 százaléka évek óta a közép-magyarországi régióban helyezkedik el, ezért a 2006-ban szintén a projekt keretében Regionális Üzleti Trendek címen szabadon választható féléves kurzust indult az egyetemen.
Kevés a kiszervezés
A kutatás során 103 vállalkozást kerestek meg, a válaszadók zömmel a cégvezetés, a HR, a pénzügy és a termelés-értékesítés területéről érkeztek. A válaszadók adott vállalkozásnál eltöltött átlagos ideje 6,2 év. A szervezetek 37 százaléka mikrovállalkozás, 35 százaléka kisvállalkozás, egynegyede közepes vállalkozás. A cégek csaknem háromnegyede, 71 százaléka tiszta magyar tulajdonban van. A vizsgált vállalkozások körében a legtöbben sorrendben szolgáltatási, kereskedelmi, építőipari valamint tanácsadási ágazatban működnek.
HR-osztállyal a megkérdezett cégek 72 százaléka nem rendelkezik, a mikrovállalkozásoknál viszont egyetlen ilyen sincs. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol van HR-osztály, négyötödük úgy gondolja, hogy teljes mértékben ellátják a HR-feladatokat. A megkérdezettek egyötöde viszont kiszervezi ezt a tevékenységet, jellemzően azok a cégek, amelyek részben vagy egészben külföldi tulajdonban vannak.
A belső toborzási eszközök sem igazán kidolgozottak, olyannyira, hogy a vállalkozások fele nem is alkalmaz ilyen eszközöket. A külső toborzási módszerek közül az internetes hirdetést a vizsgált vállalkozások fele alkalmazza. A cégek csaknem fele, 48 százaléka egyáltalán nem állít fel speciális toborzási stratégiát, inkább a spontán jelentkezők fogadására épít. Ezen kívül a cégek majdnem harmada alkalmazza a belső illetve külső ajánlási programokat.
Teljesítményértékelés évente
A felmérésbe bevont vállalkozások 15 százaléka egy éven belül felülvizsgálja munkaügyi leírásait és specifikációit, a válaszadók mintegy fele pedig az éves revízió mellett tette le a voksát. Cafeteria rendszert a válaszadók 40 százaléka használ, de 17 százalék tervezi a bevezetését. A cégek az esetek 90 százalékában az átlagos bértömeg maximum egytizedét fizetik ki cafeteria formájában. A szervezetek háromnegyedénél működik teljesítményértékelési rendszer: a leggyakoribb az éves értékelés, a cégek harmadánál, illetve negyedéves értékelést alkalmaz a vizsgált vállalatok 27 százaléka.
A megkérdezett cégek négyötöde egy műszakos, napi 8 órás munkavégzési formában működik és hasonló arányban létezik rugalmas munkaidő-beosztás a szervezeteknél. Több mint felük alkalmaz részmunkaidős alkalmazottat, 8 százalékuk pedig tervezi ennek bevezetését. Háromnegyedük semmilyen érdekképviseletnek nem tagja, csupán 17 százalékuknak van valamilyen ágazati tagsága, hat százalékuk pedig regionális vagy országos szövetség tagja.
K+F: csak ha muszáj
A megkérdezett vállalkozások 43 százalékának nincs semmiféle kapcsolata a BME-vel, ötödének esetenként, adott feladatok elvégzésével összefüggésben van. Hat százalékuk rendszeres üzleti kapcsolatban áll az egyetemmel, öt százaléka a BME-vel, mint szervezettel nem működik együtt, de ugyanakkor olyan vállalkozással igen, amely műegyetemi alkalmazottakat foglalkoztat. A cégek nyolc százaléka szervezetként nem tart fenn üzleti kapcsolatot az egyetemmel, de a munkatársak magánemberként igénybe veszik annak valamely szolgáltatását. Ugyanakkor a cégek 17 százalékának lenne igénye arra, hogy a BME kutatásokat-fejlesztéseket végezzen számára.
Csaknem kétharmaduk nem végez semmilyen K+F tevékenységet, 17 százalékuk pedig csak akkor, ha az a vállalt feladat teljesítéséhez feltétlenül szükséges. Mindössze minden huszadik vállalkozásnál mondták azt, hogy külső segítséget – például kutatóintézet, egyetem vagy főiskola támogatását – vesz igénybe K+F feladatai megoldásához. A válaszadók csupán egytizede pályázott közösen a Műegyetemmel valamilyen vissza nem térítendő támogatásért, akik pályáztak viszont zömmel K+F célból tették.
Továbbképzés a Műegyetemen
A vállalkozások háromnegyedének szüksége van diplomásainak a továbbképzésére, legfontosabbaknak a szakmai tudás és a nyelvtudás fejlesztését és a vezetési-szervezési ismeretek megszerzését tekintik. A vállalkozások 29 százaléka működött együtt diplomásainak továbbképzésében a Műegyetemmel, ennek sikerességét ötfokozatú skálán 4,4-re értékelték. A kutatásban rákérdeztek a foglalkoztatásra is, a válaszolók egyötöde általában olyan végzett hallgatókat alkalmaz, akik már rendelkeznek munkatapasztalattal, de kétharmaduk szerint a hallgatóknak feltétlenül szükségük van szakmai gyakorlatra a diplomaszerzés előtt. Erre legszívesebben villamosmérnök és informatikus hallgatókat fogadnának, több mint felük viszont csak akkor vállalná a szakmai gyakorlatot, ha ezért a foglalkoztatásért valamilyen kedvezményt kapna. Érdekes, hogy ugyanakkor csaknem kétharmaduknál volt már hallgató szakmai gyakorlaton, 16 százalékuk pedig tervezi ezt. 11 százalékuk pedig rendszeresen foglalkoztat hallgatókat szakmai gyakorlaton kívül is.
