Idősödünk
A 2001-ben 10 millió 200 ezer fős magyar népesség a Központi Statisztikai Hivatal népesség-előrebecslése szerint húsz év múlva 9 millió 850 ezer fő lesz, ez pedig a népesség öregedésével is együtt fog járni. 2000 és 2020 között az idősek aránya 15,1 százalékról 20,4 százalékra változik, a szakemberek szerint 2007-től gyorsul majd fel ez a folyamat.
Az Európai Unióban már most 24 százalék az idősek aránya, de ez 2010-re 27 százalékra nő majd. A legnagyobb növekedés a nyolcvan év felettieknél várható, számuk a következő 15 évben majdnem 50 százalékkal nő.
A Monster kérdésére válaszoló 8 277 európai munkavállaló csaknem fele, 46 százaléka válaszolta azt, hogy vállalata főleg az időseket különbözteti meg, 14 százalék szerint a fiatalok vannak hátrányos helyzetben. A megkérdezettek 16 százaléka úgy érzi, hogy mindkét korcsoportot hátrányos megkülönböztetés ér, egynegyedük viszont nem tapasztal diszkriminációt munkahelyén.
Nagy-Britanniában rövidesen bevezetnek egy olyan szabályozást, amellyel reményeik szerint megszüntetik az életkor alapján történő munkahelyi diszkriminációt. Megszűnnek például az alkalmazással, előléptetéssel és tréninggel kapcsolatos megkülönböztetések, s eltűnik a 65 éves kor alatti kényszerű nyugdíjazás gyakorlata is. Nyugat-Európában azonban egyre inkább éri hátrányos megkülönböztetés a fiatalokat is. Németországban már külön egyesületbe tömörültek a pályakezdők, mert úgy érzik, csak addig foglalkoztatják őket, amíg a munkaügyi központok támogatását élvezik. „Nyugaton valóban visszaesett a kereslet, jobban szeretik az ötven év feletti vezetőket” – mondta a FigyelőNetnek Lipcsei András. A Dr. Pendl & Dr. Piswanger International Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, az idősebbek nem csak több tapasztalattal rendelkeznek, hanem alkalmazni is tudják azt. Másrészt tudatában vannak annak, hogy ha elveszítik a munkájukat, sokkal nehezebben találnak újat.
Hazai helyzet
A legkelendőbbek mind itthon, mind külföldön a „középen” lévők – ők ugyanis már rendelkeznek szakmai tapasztalattal, de a koruk és a ledolgozott éveik alapján még nem kell annyit fizetni nekik, mint egy ötven felettinek. Ők azonban egyre kevesebben vannak. A magyarországi munkanélküliek közel húsz százaléka már betöltötte az ötvenedik évét, ráadásul sokkal nehezebben tudnak állást találni, mind fiatal társaik. „Diszkrimináció azonban jelen van mindkét korosztállyal szemben” – jelezte Lipcsei András. A fiatalok azért vannak nehéz helyzetben, mert a munkaadóknak sokba kerül a betanításuk, ráadásul a pályakezdők néhány év múlva várhatóan elmennek. Ezért sok munkaadó úgy gondolkodik, hogy inkább nem is vesződik a képzéssel, hanem „megvárja”, míg azt más megteszi – azaz inkább néhány éves tapasztalattal rendelkező dolgozót vesz fel. A tanácsadó hozzátette, igyekeznek megértetni a végzés előtt álló fiatalokkal, hogy sokkal jobb pozícióba kerülnek, ha már tanulmányaik alatt néhány év munkatapasztalatot szereznek. „Így megtanulják, milyen beilleszkedni egy közösségbe, még akkor is, ha nem álmaik munkáját végzik.”
Míg a fiatalok előbb-utóbb elhelyezkednek valahol, az időseknek, épp a koruk miatt erre kevesebb lehetőségük van. Nem biztos, hogy a képzettség sokat számít, különösen, ha a munkát kereső évtizedekkel ezelőtt szerezte a diplomáját, ráadásul nyelveket sem beszél. Lipcsei András szerint ők a folyamatos, élethosszig tartó tanulással és tréningek segítségével találhatnak új munkát, vagy tarthatják meg a régit. A nyugdíjhoz közeledve azonban mindenképpen nehéz visszatérni a munkaerőpiacra, ezért is javasolják sokuknak, hogy inkább álljon a saját lábára és vállalkozzon.
Már nem csak a fiatalok kellenek
A rendszerváltáskor elsősorban fiatal vezetőket kerestek a Magyarországra érkező külföldi cégek. Egészen a kilencvenes évek közepéig tartott az a folyamat, hogy a régi rendszerben szocializálódott vezetőkkel szemben frissen végzetteket alkalmaztak. „Tartottak ugyanis a régi, beidegződött munkatapasztalattól, amellett, hogy akkor még hiányoztak a sales-képességekkel vagy marketingtapasztalatokkal rendelkező vezetők és a kontrolling is alig ismert fogalom volt” – sorolta Lipcsei András. Ez a folyamat mára megállt: a néhány évig itt dolgozó külföldi vezetők helyére már tapasztalt idősebbeket is szívesen alkalmaznak. „Van olyan 59 éves ügyfelünk, akit azért vettek fel 2-3 évre, hogy kinevelje az utódját – igaz, ez még ritka eset” – tette hozzá a tanácsadó. Szerinte mára ismét felértékelődtek az általános vezetői képességek és emberi tulajdonságok – a soft skillek –, a szakmai életúttal és iskolai végzettséggel, azaz a hard facttal szemben.
