Pénzügy

Ekho – aggódnak az érintettek

admin
admin

2005. 08. 04. 08:27

Az ekho javítja az érintett munkavállalók foglalkoztatási pozícióját, és nem rontja olyan mértékben a jövedelmi helyzetüket, mintha rendes munkaviszonyban dolgoznának. Kérdés azonban, hogy a vállalkozói létre szocializált munkavállalók mennyire képesek a jogi előnyöknek örülni. Páran hőbörögnek a tervezet ellen.

Változhat még

Az augusztusi egyeztetések során változhat még a 35 százalékos közteher irányítása. Az MSZSZ tagjai például azért lobbiznak, hogy megnöveljék a nyugdíj-biztosítási alap részesedését, amely lehetőségnek a vizsgálatára a pénzügyminiszter ígéretet is tett a keddi egyeztetésen.

Az egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott részletek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho), melyet a színlelt szerződések csapdájából való kilábalásra talált ki a kormány, sokak szerint katasztrofális helyzetet idéztek volna elő. Az érintett szakmákat teljesen tönkretette volna egy olyan öszvér foglalkoztatási jogviszony, amely a vállalkozói lét és a rendes munkaviszony között állt volna. A 35 százalékos új adónem ellenében a munkavállalókat nem védte volna A munka törvénykönyve, nem járt volna nekik táppénz, fizetett szabadság. Akkor úgy tűnt, hogy a kormányzat egy olyan foglalkoztatási formát próbált volna a 21. században legalizálni, amelyben jelentősen sérültek volna a munkavállalói jogok, amelynek megszerzéséért több mint száz évvel ezelőtt szakszervezeti mozgalmak indultak.

Az ekho legújabb konstrukcióját azonban már pozitívan értékelik az egyeztetésbe bevont felek. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ), a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) és a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) képviselője a FigyelőNet megkeresésére kedvezően nyilatkozott az új adózási formáról, bár részleteiben még mindegyik szervezet finomítana a tervezeten. A fő irányelvek feltehetően már nem változnak, hacsak nem a politikusok részéről. Az egyeztetések augusztus végéig folynak, ezek után a jogszabálytervezet a kormány elé kerül.

Bizonyos szervezetek azonban attól félnek, hogy a rendszerváltás óta másra szocializált munkavállalók nem szívesen fognak majd áttérni az ekhóra, hiszen mindent akarnak egyszerre. A jelenleg evázó munkavállalóknak le kell mondaniuk ugyan jövedelmük egy részéről, de cserébe bizonyos jogokat kapnak, és nem kell folyamatos bizonytalanságban élniük, mikor jön rá a munkaügyi vagy adóellenőr, hogy színlelt szerződéssel foglalkoztatják. „Sokan nem látják be az ekho előnyeit, csak jövedelmük elvesztését látják, és hőbörögnek az új terv ellen” – mondta el a FigyelőNetnek egy nevét nem vállaló érintett, aki az egyeztetésben is részt vehetett.

Választható

„Mindenképpen pozitívan értékeljük azt a tényt, hogy létrejön egy olyan szabály, ami figyelembe veszi bizonyos foglalkozások szakmai sajátosságait, valamint a színlelt szerződések gyanúja is eloszlatható lesz” – mondta el a FigyelőNetnek dr. Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Az új adózási forma elsősorban a színészeket és a vendéglátóiparban dolgozó művészeket fogja érinteni, míg az előadóművészek és rockzenészek feltehetően továbbra is a vállalkozási formát fogják majd választani.

Mind a Magyar Újságírók Szövetsége, mind a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége úgy gondolja, hogy sokan fognak áttérni az ekhóra. A moratórium lejártával, 2006. július 1-jétől ugyanis a színlelt szerződéseket nem fogja tovább tolerálni a kormányzat. „Az ekho választásával javul az érintett munkavállalók foglalkoztatási pozíciója, és nem romlik olyan mértékben a jövedelmi helyzetük, mintha rendes munkaviszonyban vagy közalkalmazottként foglalkoztatnák őket” – állapítja meg dr. Gyimesi László.

A szervezetek azonban mintha igyekeznének még most is megtalálni a kiskapukat, hiszen az ekho választható és nem kötelező lesz. Az MSZSZ szerint mindenképpen tisztázni kell még, hogy mi számít színlelt és nem színlelt foglalkoztatásnak, hogy e két esetet jól el lehessen különíteni. Nemes Péter, a Magyar Lapkiadók Egyesülete Humánpolitikai Bizottságának elnöke pedig azt szorgalmazta a szaktárca képviselőinél, hogy állítsanak össze egy olyan kritériumkatalógust, amely pontosan meghatározza, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehet vállalkozóként dolgozni.

Arányos jogok

Ugyan a most vállalkozóként foglalkoztatott munkavállalók is minimálbéren voltak bejelentve, csakúgy, mint az esetleg később ekhót választó dolgozók, mégis sokkal több jog védi majd annak a 21 foglalkozásnak a képviselőit, akiket bevonnak ez ekho-körbe. A jelenlegi rendszerben is járt nekik az egészségügyi ellátás vagy a minimálbér után számított nyugdíj, most azonban a munkaviszony körülményeinek tisztázásával egyéb, a Munka Törvénykönyvében szabályozott jogok is védik majd őket. Így például nem lehet majd nekik egyszerűen felmondani, és a minimálbér után járó táppénzt, a gyest vagy gyedet is fizetik majd utánuk a rendes munkaadóik.

A vállalkozással és az utóbbi két évben az evával elkényeztetett munkavállalók azonban nem biztos, hogy értékelni fogják a jogi előnyöket, és dalolva választják majd az új adózási formát, amivel természetesen bizonyos szempontokból – például a nyugdíj – még mindig hátrányosabb helyzetben lesznek, mint a normálisan adózók.

Az ekhózók ugyanis nem fognak jobban járni a rendes munkaviszonyban foglalkoztatottaknál, mivel arányosítani akarják a járulékfizetési kötelezettséget az ezért kapott ellátással. Egy „normális” alkalmazott bérének 19 százaléka kerül a nyugdíj-biztosítási alapba, míg az ekhózók 8 százalékot fognak ugyanide befizetni. Így őket arányosan, csak az adott időszakra járó nyugdíj 45 százaléka illetné meg majd az ekhózott jövedelem után.

A munkaadók vállalják a pluszköltségeket

Nemes Péter szerint a lapkiadók érdekeltek abban, hogy a jelenlegi homályos jogi helyzetet tisztázzák, így az ekhóval járó munkaadói pluszköltségeket is bevállalják. Természetesen az ekhóval a munkaadók is jól járnak, hiszen a megbízási szerződéssel foglalkoztatott vállalkozók vállalati költségei alacsonyabbak, mint az ekhót választó alkalmazottak után járó adó- és járulékterhek, valamint az ekho mértékének megfizetésével összeadódó költségek, de a rendes munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottak után még több közterhet kellene fizetniük. Nemes Péter meglátása szerint az ekho, csakúgy mint az eva, egy egyszerű adózási forma, hiszen például a munkavállalók egy egységes, 15 százalékos adóval letudnak minden járulék- és adóterhet.

A munkaadók és a munkavállalók számára egyébként egyaránt előnyös lehet az ekho. Ha az érintett szakmák képviselői közül valakit most rendes munkaviszonyban foglalkoztatnak, akkor bruttó bérének mértékéig játszhat az ekhóval. Vagyis a minimálbér feletti jövedelme után kevesebb adót kell majd fizetnie, mint most. Kívánság szerint a bruttó bér összege is növelhető a szerint, hogy valaki éppen a nyugdíjra „hajt”, vagy gyermekszülés előtt áll.


vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.