Több éves munka után Los Angelesből hazatérő, magyar munkahelyen még nem dolgozott fiatal nő felháborodva állt fel az első állásinterjún, amikor a felvételiztető megkérdezte, mikorra tervezi első gyermekét, és hányat szeretne. Annyira meglepődött ezen a kérdésen, hogy elképedve kikérte magának az intim tudakozódást, és otthagyta az egész interjút.
Ezzel szemben a magyar viszonyokhoz szokott nők egy ilyen kérdés hallatán inkább füllentenek, csak hogy megkapják az állást. Sok minden mást nem is nagyon tehetnének, hiszen az ilyen helyzetek megszüntetésére létrehozott Esélyegyenlőségi Kormányhivatal munkatársai azzal nyújtanak segítséget egy nőnek, hogy hallgatásra ösztönzik, és eltanácsolják attól, hogy jogi elégtételt követeljen.
Hogyan lehet bizonyítani a diszkrimináció tényét?
A magyar nők fásultsága és füllentéshez folyamodása érthető, hiszen a jog nem ad egyértelmű védelmet az ilyen kérdésekben. Pedig a 2003. évi CXXV. Törvény, amely 2005. január elsején lép hatályba, alapvetően a nők védelmében született: a törvény tizenhatodik paragrafusa kimondja, hogy ha az egyenlő bánásmód elvét megsérti egy munkáltató, akkor 50 ezer forinttól 6 millió forint bírság megfizetésére kötelezhető.
A következmények súlyosak, a bizonyítás azonban már jóval nehezebb egy nő számára. Bizonyítási kötelezettsége ugyan mindenképp a munkáltatónak van, vagyis a panaszt tevő nőnek csak arra kell várnia, hogy a munkáltató bebizonyítsa ártatlanságát. „Ugyanakkor kizárólag abban az esetben jogsértő a felvételi interjún ilyen kérdést feltenni, ha tényleg kizárólag a válasz miatt nem vették fel az illetőt a vállalathoz” – emelte ki dr. Lőrik Erzsébet munkajogász.
A felvételi eljárás azonban szubjektív folyamat. Ha két nő azonos képzettséggel, nyelvismerettel, szakmai tapasztalattal, szociális kompetenciákkal érkezik, csak családi állapotuk más, még akkor is azt mondhatja a munkáltató, hogy azért vette fel az egyedülálló, családot nem tervező nőt, mert leendő közvetlen főnöke úgy találta, könnyebben tud majd dolgozni vele.
Egyértelmű helyzetet eddig csak az teremtett a munkaügyi bíróságokon, ha az álláshirdetés szövegében kifejezetten férfit kerestek, vagy a több körös kiválasztás során kitöltött tesztben feltett kérdés egyértelműen a nők elleni diszkriminációra utalt. Ha ezeket a dokumentumokat az állásra pályázó nő megszerzi és a bíróság elé tárja, szinte biztos, hogy nyert ügye van.
|
Ilyen nehéz helyzetben nem csoda, hogy a magyar nő inkább füllent a felvételi interjún: letagadja gyerekeit, vagy elhallgatja családalapítási terveit. Nem beszélve arról, hogy a többek között a női esélyegyenlőség megteremtéséért életre hívott Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, a legilletékesebb hivatalos szerv sem szolgál sok segítséggel egy nő számára.
A sajtóosztály hivatalos és pozitív álláspontjának meghallgatása után a FigyelőNet felhívta az információs irodát, ahol elméletileg tényleges segítséget nyújtanak a nőknek, de ott már jóval kevésbé voltak segítőkészek a munkatársak. Szerintük egy ilyen interjúkérdésre egy nőnek nem kell válaszolnia, bár igaz, hogy ez erősen csökkentheti esélyeit az állás elnyerésére.
Ha pedig ezek után azzal a gyanúval fordul az irodához, hogy a családi állapotot firtató kérdésre adott válasza miatt nem vették fel a vállalathoz, a kormányhivatal alkalmazottai csak annyit válaszolnak: „ez nem biztos”, továbbá arra biztatják a panaszost, hogy ne forduljon bírósághoz, mert nem sok értelme van, segítőkészséget pedig egyáltalán nem tanúsítanak.
Munkáltatói és HR-es szempontok
Természetesen a munkáltatók részéről is érthető, hogy az állásra pályázó nőket megkérdezik a családi állapotukról, hiszen tudniuk kell, mennyire számíthatnak rájuk. Egyelőre úgy tűnik, hogy a családalapítás előtt álló fiatal nőnek muszáj ugyan karriert építenie, de fontos pozíciót nem fog betölteni. Azokra kifejezetten olyan embereket keresnek, akik hosszabb távon, megszakítás nélkül maradnak a vállalatnál.
Egy HR-szakember szerint eleve hiábavaló a munkáltató részéről ilyen kérdést feltenni, mivel a nő feltehetően nem fog igazat mondani családalapítási terveiről, vagy akár a gyerekeit is letagadja. Ha ugyanis már bekerült egy munkahelyre, kockázat nélkül bejelentheti, hogy mégis teherbe esett.
