Magyarország elkötelezett az euró bevezetése mellett, és ehhez vállalta, hogy 2030-ig teljesíti a maastrichti kritériumokat – közölte a napokban Kármán András pénzügyminiszter. Kármán már az országgyűlési választási kampányban is arról beszélt, rengeteget nyerhet az euró bevezetésével a magyar gazdaság.
Az euró negyedszázados története egyszerre tekinthető az európai integráció egyik legnagyobb sikerének és legvitatottabb kísérletének. A közös valuta 1999-es bevezetése mérföldkövet jelentett az európai egység felé vezető úton, a tagállamok a monetáris politika alakítását az Európai Központi Bank kezébe adták. A közös pénz csökkentette a tranzakciós költségeket, elősegítette a pénzügyi integrációt és hosszú időn keresztül biztosította az árstabilitást.
Az euróövezet működését ugyanakkor kezdettől fogva strukturális feszültségek terhelték. Ezek a problémák a 2010 után kibontakozó adósságválság során a felszínre kerültek, a monetáris unió hosszú távú fenntarthatósága is megkérdőjeleződött. Bár az euró túlélte a válságot, az események alapvetően átformálták az európai gazdaságpolitikai gondolkodást és az uniós intézmények működését. Milyen szerkezeti kihívásokkal szembesült az euróövezet? Hogyan reagált az Európai Unió a különböző válságokra, és huszonöt év távlatából milyen mérleget vonhatunk a közös valuta bevezetéséről?
