Zuhanni kezdett november utolsó hetében az orosz rubel árfolyama az amerikai dollárhoz képest. A korábbi, 80–90 rubel/dollár között ingadozó szinthez képest a kurzus túllépte a 114-es határt, majdnem 114,5 rubelt kellett adni egy dollárért november 27-én. Ez a mélypont – miként Pálfi György, a VIG alapkezelő részvényüzletágának vezetője a 24-hu-nak elmondta – elsősorban annak a következménye, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki az orosz Gazprombankra.
A bank a gázkitermelésért felelős orosz mamutvállalathoz, a Gazpromhoz kapcsolódik, az Oroszországból kiinduló, még megmaradt nyugati (gáz)exporthoz kapcsolódó pénzügyi tranzakciók is részben ezen a pénzintézeten keresztül bonyolódtak. Még inkább leegyszerűsítve: dollárhoz, nyugati devizához a Kreml az Ukrajna ellen indított invázió óta jelentős részben a Gazprombankon keresztül jutott.
A november végi sokk óta ezen a héten már megkezdődtek a tárgyalások az orosz gáz vásárlóival a szankciók hatásának csökkentéséről, aminek hatására az árfolyam december 4-én reggelre 104 rubel/dollárra korrigált vissza. Az árfolyam a történelmi mélypontját egyébként a 2022 februárjában indított Ukrajna elleni támadás nyomán, a tavaszi szankciók kivetése után érte el. Két évvel ezelőtt 126 rubelnél is többet kellett adni egy dollárért – amint az a CNBC.com cikkében elérhető, folyamatosan frissülő táblázatából is látható.
Két orosz piaci elemző, Alexandra Prokopenko és Alexander Kolyandr felhívták rá a figyelmet, hogy (az orosz fizetőeszköz a kínai jüannal szemben is 10 százalékot esett), ami azt jelenti, hogy nem egyetlen szankciós intézkedés hat az orosz deviza rossz teljesítményére.
Már korábban is mintegy ötven orosz pénzintézetet sújtottak a nyugati szankciók, de a kivételes helyzetben lévő Gazprombank eddig mentesült ezek alól – legalábbis idén novemberig. Pálfi György szerint ezzel az intézkedéssel Washington a nyugati pénzáramlás útját jelentősen megnehezítette Oroszország felé. Felhívta a figyelmet arra is, hogy itt nemcsak a nyugati SWIFT pénzügyi átutalási-információs rendszerekből való lekapcsolás okoz gondot, hanem az is, hogy az elsősorban Kínához kapcsolódó Union Pay fizetési rendszerről is lekapcsolták az orosz bankot és hat leányvállalatát. Kína érzékenyen figyeli az amerikai korlátozásokat, Pálfi szerint ugyanis Peking nem szeretné, ha a kínai pénzügyi rendszert is szankciók sújtanák.
Az orosz gázexportbevételek befolyása elé jelentős akadály gördült, és az ország egyik fő nyugati devizabevételi forrása vált bizonytalanná
– magyarázta a rubel megingását a 24.hu-nak Pálfi György.
Látható a mostani fejleményekből is, hogy amikor a legkisebb bizonytalanság felvetődik a Kreml dollárbevételeivel kapcsolatban, máris 114 rubel/dollárra zuhan az orosz pénz. Ez egyébként – a CNBC táblázata alapján – A Magyarországon a jobboldali propaganda által hangsúlyozott „hanyatló Nyugat” víziója kapcsán (aminek az előképét nem nehéz megtalálni az 1922 és 1991 között készült szovjet propagandafilmekben) talán ezt is érdemes figyelembe venni.
