Gazdaság

Sok milliárdot is bukhatnak összességében a volt szaldós napelemesek

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Márciusban a Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platfomja (NÉP) Egyesület és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda, illetve a Kollarics Flóra Ügyvédi Iroda közreműködésével lehetőség nyílt arra, hogy az Alkotmánybíróságnál állampolgári panaszt tegyenek a napelemesek. Azért döntöttek így, mert az ígéretek – továbbá az uniós ajánlások – ellenére nem maradhatnak kedvezményes éves szaldó elszámolásban: a napelemrendszerük telepítése után 10 évvel átrakják őket havi bruttó elszámolásba, amivel anyagilag lényegesen rosszabbul járnak. Arra voltunk kíváncsiak, mi történt az ügyükben.

1111 beadvány érkezett meg időben – derül ki a NÉP Egyesület oldalán publikált AB-beadvánnyal kapcsolatos  tájékoztatásból, amely kitér arra is, hogy az Alkotmánybíróság végül egyetlen, úgynevezett pilot-ügy vizsgálatával dönt majd. A kiválasztott esetben egy olyan személy érintett, aki régebben telepített napelemet, és eltelt már a tíz év, tehát már nincs a kedvezményes éves szaldó elszámolásban. Ahogyan az ő ügyében döntenek, az a többi beadványra is érvényes lesz.

A 24.hu megkeresésére az Alkotmánybíróság főtitkára, Dr. Bitskey Botond azt írta: az ügyben az eljárás folyamatban van. Megtudtuk, hogy az ügyben a döntéstervezet előkészítése is folyamatban van, de arra a főtitkár még nem tudott választ adni, hogy az ügy mikor kerülhet a testület napirendjére. 

Az Energiaügyi Minisztérium így látja

Közben az AB elnökhelyettese – az AB számára nem kötelező érvényű – véleményt kért az ügyben jogalkotó Energiaügyi Minisztériumtól (EM), és a válasz május utolsó napján meg is született. A levelet Czepek Gábor akkor még a tárca közigazgatási államtitkáraként jegyezte. Ha röviden össze akarjuk foglalni a 16 oldalas dokumentumot, akkor azt mondhatjuk, az EM szerint nem történt alapjogsértés, ezért a tárca azt javasolja az AB-nek, hogy ne fogadja be a beadványt.

A minisztérium anyagában hangsúlyozzák: szükségszerű volt a szabályozást megváltoztatni, mert egy uniós előírás szerint 2024-től nem lehet éves szaldós elszámolással új csatlakozási engedélykérést befogadni. Az EM kifejtette, a szerzett jogok védelme érdekében vezették be, hogy csak 10 év után kerüljenek át havi bruttóba a volt éves szaldósok, mert addigra már úgyis visszahozza az árát a napelem, szóval a megtérülést nem veszélyezteti a döntés. A NÉP szakértői szerint ez téves feltevés, mert minden HMKE-tulajdonos más-más fogyasztási jellemzőkkel rendelkezik, ezért az „általában 10 éven belül megtérül” álláspont nem megalapozott, semmilyen tény, vizsgálat, szám nem támasztja alá.

Miért baj, ha az éves szaldóból havi bruttó lesz?

Akik korábban rendeltek napelemet, abban a tudatban tették ezt, hogy éves szaldó elszámolásban maradhatnak, és a megtérüléssel is így számoltak. Így, ha megfelelő méretű napelem került a tetőjükre, akkor arra számítottak, hogy az fedezni fogja éves szinten az áramfogyasztásukat, és nem kell többé magas villanyszámlát fizetniük. Azzal, hogy 10 év után át kell térniük havi bruttó elszámolásra, ez a terv is borul. A naposabb (főleg nyári) hónapokban túltermelésbe kerülnek, de a fölös áramot csak 5 forint/kilowattóra áron veheti át tőlük az MVM, a kevésbé napos (főleg téli) hónapokban pedig jó eséllyel több lesz az áramfogyasztásuk, mint a termelésük, így áramot kell vásárolniuk, amit minimum hétszer akkora áron (a rezsicsökkentett ár 36 forint/kilowattóra) tehetnek meg, mint amennyiért átveszik tőlük a fölös áramot. A HMKE-tulajdonosok ráadásul így könnyebben kifuthatnak a rezsicsökkentett keretből, ha villanyra álltak át, és többségében akár egy mérőre. Ezért nem élhetnek az éjszakai vagy H-tarifa adta kedvezményekkel, és akár 70 forint/kilowattóra árat is fizethetnek (ha a rezsicsökkentettnél nagyobb mennyiséget kell vásárolniuk a kevésbé napsütéses időszakokban), ami 14-szeres költség. Ezért járnak jelentősen rosszabbul a havi bruttó elszámolással. Fontos kiemelni, hogy a havi bruttó elszámolás nem egyenlő a havi szaldó elszámolással, ahogy azt sokan gondolják. Míg a szaldó elszámolás a vételezés és a visszatáplálás különbségét kilowattórában veszi figyelembe, addig bruttó elszámolásnál a vételezett és a visszatáplált energia teljes mennyiségét külön-külön, eltérő áramdíjjal számolják el a szolgáltatóval.

Az EM államtitkára azzal is érvel, hogy nem visszaható hatályú a törvény, mert a korábbi szaldós hozamokat nem érinti, csak a telepítési idő után 10 éven túli, jövőbeni elszámolást változtatták meg. Arról nem tesznek említést a levélben, hogy maga a kormány is azt hangoztatta éveken át, hogy aki éves szaldóban volt, az abban is marad – a NÉP Egyesület idővonalán is van példa erre az elmúlt évek kormányzati kommunikációjából.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik