Az Azénpénzem.hu szerint egy szűk rétegen kívül tulajdonképpen mindenki veszít, akkor is, ha ezt nem látja át. Azt boncolgatták
- a friss kiskereskedelmi adat kapcsán (mely azt mutatta, hogy szeptemberben az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent a boltok forgalma, amit az NGM az árvízre fogott, de kiderült, hogy sántít az érvelés), hogy
- vajon a reálbérek kimutatott, jelentős emelkedése (augusztusban, éves szinten, 9,4 százalékkal nőtt a KSH adatai szerint a keresetek reálértéke) miért nem látszik a lakossági fogyasztáson.
Bemutatták, hogy a megismerhető adatok alapján ez miért nem meglepő.
Kiszámolták, például, hogy
- a nyári adóemelés révén a tranzakciós illeték 72 százalékkal haladta meg szeptemberre a júliusit. Hozzátették, hogy ezt a díjstop ellenére is megérezheti a lakosság.
Arra is kitértek, hogy a beszedett, további adók, befizetendők is érezhetően nőttek.
- Az idei első kilenc hónapban az előző évi (január–szeptemberihez) képest a magánszemélyektől 12,6 százalékkal többet szedtek be,
- miközben a cégektől a tavalyinál valamivel kevesebbet vettek el.
Ahogy ők látják, az állam egyre csak szívja-szívja el a pénzt, de vissza nem szívesen ad abból. Példaként hozták fel, hogy
- a lakástámogatásra fordított összeg két év alatt 71 százalék felett, bő 300 milliárd forinttal esett vissza.
Valamint megemlítették, hogy ennek pótlására most a lakosság zsebéből varázsolnák ki a pénzt, megteremtve annak lehetőségét, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon lévő megtakarításokat adómentesen lehessen felhasználni jövőre, lakáscélra. Valamint a SZÉP-kártyás, 2025-ös munkáltatói juttatásoknál is lehetővé tennék, hogy azokat lakáscélra használják fel a dolgozók.
Behozták azt is, hogy a KSH által közölt havi nettó átlagkereset csak a foglalkoztatottak 68 százalékát reprezentálja, mint arra a GKI felhívta a figyelmet. Vagyis sokan vannak olyanok, akik messze nem kapnak annyit, amennyi a statisztikában szerepel. És hogy a Kopint-Tárki friss elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzattól kapott természetbeni transzferek (például egészségügy, oktatás) visszaesése miatt a teljes magánfogyasztás növekedési üteme – és így a GDP-növekedéshez való hozzájárulása – jóval csekélyebb lett a vártnál. A lakosság igen sokat költ kényszerből, az állami ellátások leépítése miatt.
És arról sem felejtkeztek meg, hogy kiemeljék,
Az adatokat megnézve szerintük jól látszik, miért várja hiába a kormány, hogy „vad költekezésbe” kezdjen a lakosság.
